Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-197

Az országgyűlés képviselőházának Í9f, mink. Nekünk tovább kell gondolnunk, évekkel előre kell gondolkoznunk és meg kell teremtenünk ma annak lehetőségét, hogy ez a zsidó exodus minden zavaró körülmény nélkül menjen végbe. Elég nagy népi tartalékunk van erre W&U van! Ügy van-! Elénk taps a szélsőbaloldalon.) és az a példa, amelyet az előbb említettem a szeszmonopólium vezetéséről, mutatja, hogy meg lehet találni a magyar népben a kellő utánpótlást. (Ügy van! Úgy van! Taps a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Csak lejjebb kell nyúlni!) De továbbmegyek. Az a defenzíva, amelyet a kormány jogosítva és kötelezve van a felhatalmazás alapján foganatosítani, nemcsak taktikai, harcászati defenzíva, hanem hadászati defenzíva is; itt évekre kell előre dolgoznunk. Sokszor volt szó arról, hogy a gazdasági életben önálló keresztény exiszteneiákat kell teremtenünk — nagyon helyesen — a nemzeti Önállósítási alap kereteinek felhasználásával, de ez nem ideális megoldás, nem teljes, tökéletes megoldás, ezt sokkal nagyobbvonalúan üzletszerűbbé kell fejlesztenünk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon és a jobboldalon.) A 36-os bizottságban nagy örömmel üdvözölnénk ogy olyan javaslatot, amely például azt mondaná, hogy alapíttatik egy finanszírozó szerv, legyen az szövetkezet, vagy szindikátus, egészen mindegy, és minden pénzintézet köteles az ő kihelyezéseinek bizonyos százalékát — nem nagy hányadát — ennek a szervnek tárcaváltóiban, vagy a szerv által kibocsátott többéves kötelezvényekben elhelyezni. Ez a szövetkezet vagy egyéb formájú szerv üzletszerűleg, becsületes, mérsékelt feltételek mellett foglalkozzék ilyen keresztény exisztenciáknak az üzletalapításban való megsegítésével és forgótőkével való ellátásával. (Helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon. Helyeslés a jobboldalon.) A nemzeti önállósítási alapra fordítunk pár milliót, de ennek hatásfokát meglehetne sokszorozni, ha ezt az összeget veszteségi fedezeti alapként és kamatdifferencia alapként jelölnők ki, mert azok számára, akik nem tudják ezt a mérsékelt kamatot sem megfizetni, az alap kellene, hogy — részben vagy egészben — megtérítse a kamatot. Ez olyan közgazdasági konstrukció, amelyet nagy örömmel üdvözölnénk. Ma azonban hiányzik, s nagyon hiányoljuk ezt a dolgot. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Meglesz!—: Ilovszky János: Megígérte a pénzügyminiszter úr, hogy megcsinálja! — Zaj. — Az elnök csenget.) Akkor majd tapsolni fogunk neki; van elég objektivitásunk arra, hogy a miniszter úr sikereit megtapsoljuk. Meg fogjuk tapsolni azt is, ha megcsinálja. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mi az ellenzék parlamenti szerepét is tudjuk vállalni, mi ma egy becsületes ellenzéknek a szerepét vállaljuk, bírálunk, kívánságokat és követeléseket támasztunk, gondolatokat vetünk fel és ötleteket adunk. Ez^ a parlamenti ellenzéknek a szerepe. Ha azután azí ország meggyőződik róla, hogy ezt a munkát úgy végezzük, hogy valószínűleg a másik munkát is jobban fogjuk végezni, akkor majd mellettünk fog többségben megnyilatkozni (Taps a, szélsőbaloldalon.), ha nem, (hát nem, akkor az urak maradnak tovább és a parlamenti rendszer szabályai szerint az ország élete tovább fog folyni. De tessék nekünk megengedni, hogy kifejtsük a véleményünket. Nem beszélünk mi ostobaságokat, nem beszélünk hiábavalóságokat. (Ügy van! a szélsőfuiloldalon.) J^PVISpLüH&ZI NAP.L0 %, iilét> e 1.941 junks 20-án

} pénteken, í*j Elnök: Azt hiszem, a képviselő urat senki sem gatolta abban, hogy a véleményét kifejtse es en volnék az első, aki minden eszközzel biztosítanám azt, hogy a képviselő úr véleményét el is mondhassa. (Maróthy Károly: Hát ez micsoda? Deus ex machina! — Zaj és mozgás a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ez akarva, nem akarva az én elnöklésemmel szemben is bírálatként fogható fel ós ezért szögeztem ezt le. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Kérem, méltóztassanak megjegyzésemet tudomásul venni. (Maróthy Károly: Félreérti!) vitéz Imrédy Béla: Félreértett szavaim helyreigazításaképpen kijelentem, hogy eszemágában sem volt az elnöklő alelnök úrnak igen korrekt elnöklési módjával szemben a legcsekélyebb kifogást sem emelni; én csak azt mondottam, hogy nem engednek minkéi künn az országban beszélni, hiszen volt olyan pártválasztmányi értekezletünk, ahol a főispán úr kijelentette, hogy napi politikával pedig nem szabad foglalkozni. (Nagy László: Es a cenzúra?!) Erre értettem megjegyzésemet. Elnök: Tudomásul veszem a képviselő úr kijelentését. Én úgy értettem, hogy a képviselő úr a Ház plénumára tette a megjegyzését. vitéz Imrédy Béla: Egy másik ilyen gondolat, amelyről már szintén beszéltünk — és a pénzügyi és gazdasági csúcsminiszter úr őexcellenciája is bizonyára foglalkozott már ezzel a kérdéssel — az, hogy a kulcspozíciók elfoglalásával, átrétegzésével sincs még elintézve az ügy. A nagy iparvállalati vezetők személyének és szerződéseiknek jóváhagyása terén is kell egy konstruktív rendeleti lépést tenni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nagyon hibás rendszer az kapitalista szempontból is, hogy a kockázatnélküli mamutjövedelmek terére léptünk. (Ügy van! Ügy van! a jobbés szélsőtJiloldalon.) Aki kockáztat, aki a maga vagyonát, a maga egzisztenciáját kockára teszi, az keressen, mert a köznek a kockázatvállalással hasznos szolgálatot tesz. Nem a mi ideálunk ez, de a kapital izmusban ez az alapszabály s most ebbe a gondolatkörbe helyezkedve beszélek. De az nem jár kockázattal, hogy a vállalati vezetők nagy jövedelmeket kössenek ki maguknak és ha a vállalat akármilyen veszteséges, ezeket a nagy jövedelmeket zsebrevágják. Ezeket a szerződéseket, igenis, szintén ellenőrzés alá kell vonni a társadalmi közerkölcs szempontjából. (Általános helyeslés és taps.) Itt még egy másik tünetro is rá kell mutatnom. Talán méltóztatnak tudni azt, hogy árindexalapon való vállalati vezetői szerződés is van már. (Ras say Károly: Biztosan valami zsidó csinálta!) Ha ez szokássá válik, akkor megint kaput nyitunk az inflációnak ezen keresztül. (Rassay Károly: Ki volt ez a vakmerői) De továbbmegyünk. Szükség van a személyi meg válogatásra még abból a szempontból is, hogy az illető vállalati vezetőknek a magángazdaságban is bele kell illeszkedniök a kormány általános politikájának a vonalvezetésébe, mert lehetetlen dolog az, hogy titkos szabotázs folyjék azon a címen, hogy nem értenek egyet a kormánynak gazdaságpolitikai vagy akár külpolitikai vonalvezetésével. (Úr/y van! Ügy van! Taps a jobb- és a szélsőbaloldalon.) A fegyelmet meg kell követelnünk minden olyan poszton, akár gazdasági, akár más, akár diplomáciai poszton, amely nemzetközi reflektoroknak a fénye alatt áll. (Egy hang jobbfelől: Még inkább!) Minden embernek, aki nemzetközileg akár- gazdasági, akár