Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-196

Az országgyűlés képviselőházának 196. ülése 1941 június 19-én, csütörtökön. 107 nélkülivé váltak, valami történjék. Nem elég | elrendelni a vasárnapi munkaidőt, amikor már késő, teljesen idejétmúlt dolog- és teles­leges megengedni, hogy akár a malmokban, akár a sütőüzemekben túlórát dolgozzanak, mert a meglévő munkásmenuyiség éppen ele­gendő ahhoz, hogy azt a munkamennyiséget meghozza, amely feldolgozásra vár. Kérem a miniszter urat, hogy szíveskedjék ebben az irányban információt szerezni és meg fog győződni arról, hogy ezekben a szakmákban rendkívül nagy a munkanélküliség. És még egyet: _ nemsokára jön a textilke­reskedelem revíziója. Amint halljuk, a rostán nagyon sokan fognak átesni, úgyhogy alig marad a mai textilnagykereskedőkből valaki. Többezer textilkereskedőről beszélnek, akik­nek bezáratják a jövőben az üzletét, részben vallási okokból, részben pedig azért, inert nincs megfelelő-tőkéjük. Kérdem, miniszter úr, történt-e már gondoskodás abban a tekintet­ben, hogy ezeknek az alkalmazottai valahol el tudjanak helyezkedni, mert itt többezer al­kalmazottról van szó, akiknek, ha a revíziót a miniszter úr úgy hajtja végre, ahogyan a jobboldali lapok hirdetik, kilenctizede munka­nélkülivé válik. Hova fognak menni ezek az emberek? Hiszen azt, aki egy fűszerüzletben vagy rőfösüzletben eltöltött 15 évet, sehol sem veszik fel ma segédnek. A mai nyomorúságos viszonyok között ki gondoskodik ezekről?! Ezek az emberek nem elégedhetnek meg az ígéretekkel, kenyér kell maguknak és család­juknak. Annak a kormánynak, amelv vindi­kálja magának azt a jogot, hogy Magyaror­szágot egyedül csak ő tudja a nyomorúság és ínség sivatagjából Kánaán földjére vezetni, kötelessége gondoskodni arról, hogy ezek a bajok ne harapózzanak el és ezek a bajba­jutott emberek valamilyen munkához, kereset­hez, kenyérhez jussanak. Minthogy a kormány intézkedése nem volt céltudatos és nem látom azt a határozottsá­got, amely a közélelmezés és a közellátás kér­désé bem szükséges volna, ezért a javaslatot nem fogadom el. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem,!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát be­zárom. Szólásjoga többé senkinek nincs. A ta náeskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt tör­vényjavaslatot elfogadni, szemben Csoór Lajos képviselő úr határozati javaslatával, amely­ben kéri, hogy a jelen törvényjavaslat mellő­zésével, a javaslat büntetőrendelkezései a mai napirendünk második pontja alatt szereplő törvényjavaslatba vétessenek fel. Méltóztat­nak a törvényjavaslatot általánosságban el­fogadni? (Igen!) A törvényjavaslatot a Ház általánosságban elfogadja, Csoór Lajos kép­viselő úr határozati javaslatát pedig elveti. A most letárgyalt törvényjavaslatot rész­letes tárgyalás céljából a Ház átteszi, az igaz­ságügyi, földmívelésügyi, valamint közgazda­sági és közlekedésügyi bizottsághoz. Minthogy napirendünk 1. pontjának anya­Hit'-élesítettél- : Közi Horvalh József s, k naj)lób íráJó-hizo ; gával végeztünk, a napirend 2. pontjára pedig a házszabályok értelmében áttérni már nem lehet, javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap d. e. 10 óra­kor tartsaés annak napirendjére tűzze ki a 36 tagú országos bizottság hatáskörének további meghosszabbításáról és taglétszámának újabb felemeléséről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Méltóztatnak napirendi javaslatomat el­fogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Tóth János képviselő úr a házszabályok 143. §-a 1. bekezdésének a) pontja alapján, sze­mélyes kérdésben kért szót. A szót a képviselő úrnak megadtam, tehát Tóth János képviselő urat illeti a szó. Tóth János: T. Képviselőház! 1940. évi no­vember hó 13. napján tartott ülésében SzöllŐsi Jenő országgyűlési képviselő vitéz gróf Teleki János képviselőről a következőket állította (olvassa): »De megjelenik a munKaszázad szék­helyén a nagyhatalmú képviselő úr, jelent­kezik a vezetőségnél és nem megy el addig, amíg a maga zsidaját a szolgálatból ki nem szabadítja és haza nem viszi.« Ugyanezen az ülésen félreértett szavai helyreigazítása címén ismét felszólalt SzöllŐsi Jenő képviselő és többek közt a következőket mondotta (olvassa): »Tóth János képviselő­társamat megkértem arra, hogy kérdezze meg, hogy az én információm helyes-e? Tegnap este közölte r veleim hogy az érdekeltet, akitől az információ származik megkérdezte és az meg­erősítette az ; információt. Kénytelen vagyok ennek alapján informátorom nevét megmon­dani: Dr. Bitskey Géza ezredorvos, annak a munkaszázadnak az orvosa, akinél ez az eset állítólag történt. Ha tehát itt ennek ellenére misztifikáció van, akkor csak azt mondhatom, lelevelezem ^ az ügyet és amennyiben a leg­kisebb kétség áll fenn az adat helyességei te­kintetében, a legteljesebb elégtételt fogom meg­adni.« , : ; T. Képviselőház! Bitskey Géza ezredorvos­nak fenti tárgyú információt én adtam. Idő­közben azonban meggyőződtem arról, hogy az adott információm tévedésen alapult, így tehái a t. Ház színe előtt úgy a magam, mint Szöl­lŐsi Jenő képviselőtársam neveben gróf Teleki dános országgyűlési képviselővel szemben saj­nálkozásomat fejezem ki és úgy a magam, mint SzöllŐsi Jenő személyében kijelenteni, hogy vitéz gróf Teleki János ebben az ügyben nem járt Nagykátán és ezen ügyhöz semmi köze nem volt. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Hátra van még a mai ülés jegyző­könyvének felolvasása és^ hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyvét.) Elnök: Van-e valakinek észrevétele az imént felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 3 óra 53 perckor.) ijrof Appomji Gyofgg s. V. tsági Ingok.

Next

/
Thumbnails
Contents