Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-196

Az országgyűlés képviselőházának 196. ülése 194-1 június 19-én

} csütörtökön. 105 (Meskó Zoltán: Igyekezünk jóvátenni azt a rosszat, amit a^ múltban elkövettek!) T. Képviselőház! Most, hogy megszorítások vannak és rengeteg panasz merül fel a kiosztás ellen, nekem, mint a nép, a dolgozó emberek képviselőjének, kötelességem járni a külvárosokat és nézni, hogyan történik a kiosztás. Nézzék csak meg a külvárosi és a vidéki szatócsot, amikor a szegény asszony jön oda a jeggyel. Pár deka cukrot egy milliméternél is vastagabb papírba tesz bele. A papírban ugyanis rengeteg pótanyag van, földpát, kovaföld és egyéb, ami által a papír rendkívül nehézzé válik. A szatócs beleteszi a cukrot ebbe a súlyos papirosba és minden jegyre adott cukoradagból egy kockacukrot vagy egy kockacukornak megfelelő mennyiséget megtakarít ezáltal, lévén pedig a papír sokkal olcsóbb, mint a cukor, tessék kiszámítani, hogy ha az a kereskedő 200 jegyre járó cukrot árul ki, mennyi cukrot takarít meg azzal, hogy túlvastag és túlnagy papirosba csomagéi a az áruját. (Egy hang a szélsőbaloldalon; Főien a zsidó kereskedő, úgyef) Bocsánatot kérek, zsidó Magyarországon nem árulhat cukrot. Ne tessék ilyet mondani! (Egy hang a szélsőbaloldalon: Dehogynem! Árult azelőtt!) T. Ház! Ugyanezt látjuk a lisztnél is, nemcsak vidéken, hanem itt a fővárosban is. Tessék kimenni Kőbányára, vagy hozzánk Angyalföldre és megnézni, hogy annak a szegény asszonynak járó negyedkiló lisztet mekkora zacskóba teszi bele a boltos. A zacskó szürke papirosból van, jó nehéz, úgyhogy két-három deka lisztet is megtakarítanak a kereskedők azzal, hogy nehéz papirosba csomagolják. Vagy menjünk be a henteshez. A zsírínsés: idején, amikor az asszonyok sorba álltak zsírért és könyörögtek, hogy kapjanak 15 deka zsírt, tetszett volna megnézni, hogy 3—4 papirosba csomagolta a hentes a zsírt és még azzal hízelgett, azt mondta az asszonyoknak, hogy ez azért van, hogy a zsír át ne üssön a papiroson. Hogy a papír is beleszámítódott a zsírba és hogy a zsír árát fizettette meg a vevővé], arról nem beszélt. T. Képviselőház! Nap-nap után tapasztaljuk, hogy az emberek igyekeznek egymási megcsalni, egymást becsapni. Erről a csomagolási visszaélésről még azt sem mondhatjuk, hogy zsidók csinálják, mert ma zsidó sem lisztet, sem cukrot, sem petróleumot és sok más cikket nem árulhat, tehát neki nincs módjában a közönséget így becsapni. Nagyon derék, templombajáró emberek teszik ezt, mert az emberi rosszaság, az emberi bírvágy, az emberi haszonvágy sokkal erősebb, mint az az erkölcsös érzés, amelyet az emberbe belenevelnek. En tehát azt kérem a kormánytól, hogy a büntető rendelkezések mellett az agytröszt lapjai necsak ellenünk hadakozzanak. ,Tó! Mi kibírjuk! Ötven év óta hadakoznak ellenünk börtönnel, újsággal,, •».'ún^lclattal, prédikációk kai, mégis itt vagya \sk. Kérőm lehnt, necsak ellenünk harcoljanak, hanem harcoljon az agytröszt lapja azok ellen a visszaélések ellen is, amelyek az élelmiszerekkel történnek, a hiányos mérés, a túlnagy és túlvastag csomagolás, az élelmiszerhamisítások légiója ellen, ami ellen a hatóságok majdnem tehetetlenek. Délelőtt az egyik igen t. képviselőtársam a túloldalon felhozta a tejkérdést és bebizonyította, — nekem nincs módomban a számításait ellenőrizni, tehát elhiszem, amit mondott — hogy a gazdák minden liter tejre ráfizetnek. Én nem vagyok gazda, én egy egyszerű ember vagyok, aki főleg a fogyasztók érdekeit képviselem és. én mint fogyasztó azt vagyok kénytelen megállapítani, hogy aki engedélyt adott a tej vállalatoknak arra, hogy véghezvigyék azt a manipulációt, amelyet véghezvisznek, azt elsősorban kell majd a bíróság elé állítani a törvényjavaslat 1. §-ának Si pontja alapján. Azt mondja ugyanis az 1. § i. pontja (Olvassa.) »terménynek vagy terméknek rendelkezése alatt álló készletét a rendes gazdálkodás szabályainak meg nem felelő módon használja fel vagy annak használható állapotban tartásáról nem gondoskodik.« Mi történik a tej jeli Elhiszem, hogy, a gazdák panaszkodnak, hogy nem kifizetődő dolog tejjel foglalkozni. Most nézzük meg a pesti közönséget és a városi közönséget általában. A tej évek óta gyenge, különösen Budapesten és a tejvállalatok még azt is megtették a múltban, amit én egynéhányszor felpanaszoltam itt a Házban, hogy a kültelkeken és a Budapestet övező városokban és falvakban úgynevezett egalizált tejet árultak. Az egalizált tej a lefölözött tejnek és a megmaradt tejszínnek a keveréke. Ez az egalizált tej. Ezek a vállalatok egy szép napon engedélyt kaptak a kormánytól arra. hogy a tej zsírtartalmát leszállíthassák. Leszállították a tej zsírtartalmát 2%>-kal azon a címen, hogy majd ennek révén növekedik a vajtermelés. Nem tudom, hogy növekedett-e a vajtermelés vagy sem. Mindenesetre Budapesten még mindig sorba kell állnia egy darab vajért annak, aki vajat akar enni, a kültelken pedig egyáltalában nem lehet kapni, egyszerűen abból kiindulva, hogv a munkásember úgysem veszi meg, számára úgysem szükséglet, a belvárosban pedig ráérnek érte sorbaállni. Mondom, leszállították a tej zsírtartalmát és ennek folytán a tejvállalatok több vajat állítanak elő, tehát nagyobb a hasznuk, a fogyasztó ellenben a gyengébb zsírtartalmú tejért ugyanannyit fizet, mint azelőtt a magasabb zsírtartalmú tejért. Ma a tej minősége megközelíti már a lefölözött tejét, az ára azonban annyi, mint a legprímább tejnek, amelyet a pesti polgár valaha, esetleg álmaiban magának elképzelt. Ti Képviselőház! Nem volna szabad a -kormánynak ilyen engedélyt adnia. Ha már a gazdák nem t jönnek ki a tej árával, akkor, akármilyen fájdalmas is, meg kell érte a nagyobb árat fizetni. Ha ez a mezőgazdaság rentabilitását biztosítja, senki sem fog ellene kifogást emelni. Ellenben a gazdáktól a tejet olcsón elvenni, a fogyasztóknak drágán odaadni, a tejvállalatokat még azonfelül gazdagítani azzal, hogy megengedik nekik a tej minőségének, zsírtartaknának leszállítását, ez azt jelenti, hogy ezeket a kapitalista tejvállalatokat hizlalják fel a gazdák és a fogyasztók rovására. Én nem tartom ezt valami egészséges, valami nagyon szellemes kormányzati intézkedésnek és azt hiszem, a földmívelésügy.' kormánynak meg kellett volna gondolnia mielőtt ilyen intézkedést tesz. mert^ ennek az intézkedésnek nemcsak erkölcsi kihatásai vannak, nemcsak azt jelenti, hogy a gazdaközönség fogcsikorgatva adja oda a tejet, a fogyasztóközönség pedig silány tejet kap. hanem azt is jelenti, hogy az egészségre ártalmas tejet adnak olyan áron. amely áron minden kritikát' kiálló, igazán teljes tejet kellene