Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 18 9. ülése 19hl április 2'án, szerdán. 597 Vajna Gábor; T. Ház! Az még- nem történt meg*, hogy nem (kaptunk volna halasztást. En tisztelettel elállók a szótól:, majd másvalaki ta­lán ugyanebben a tárgyban fog interpellálni. Kérem interpellációmnak törlését. (Palló Imre: Azért sem mondja cl!) Elnök: Megállapítom, hogy Vajna kép­viselő úr elállt a szótól. Ehhez csak azt a meg­jegyzést fűzöm hozzá, hogy már előfordult olyan eset, amikor a Ház a halasztást nem adta meg. (Palló Imre: Éppen nekem!) Ne méltóztassék tehát ebből semmiféle, olyan kö­vetkeztetést levonni, mintha ez a képviselő úr személye ellen irányult volna. Következik Mosónyi Kálmán képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem annak felolvasását. S pák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz országgyűlési képviselők mentelmi jogának sorozatos meg­sértése tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy újabban hatósági közegek ország­gyűlési képviselők mentelmi jogát még a bün­tetőtörvénykönyvbe ütköző módon is sorozato­san megsértik? 2. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy az országgyűlési képviselők men­telmi jogának megsértése tárgyában tett be­jelentés fogytán lefolytatott vizsgálat nem so­ronkívül, hanem szokatlan lassúsággal folytat­tátik le? 3. Hajlandó-e a miniszterelnök úr ezen jelenségek indító okait megvizsgálni és a mentelmi jog megsértését elkövetőkkel szem­ben a Ház méltóságának és a képviselők te­kintélyének megóvása céljából úgy rendelkezni» hogy a mentelmi jogot ért sérelmek legsürgő­sebben, záros határidőn belül vizsgáltassanak meg és a mentelmi jogsérelmet elkövetőkkel szemben a legsúlyosabb megtorló intézkedések tétessenek folyamatba?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szót. Mosonyi Kálmán: T. Képviselőház! Az el­nök úr kijelentése szerint a múltban előfor­dult már az, hogy amikor egy képviselő inter­pellációjának elmonidására halasztást kért, erre a Ház többsége engedélyt nem adott, az azon­ban nem fordult elő, hogy egy olyan interpel­láció elmondása után éljen a többség ezzel a hatalmával, amely interpelláció a többségi «"»árt alelnökének ügyeit aposztrofálta. (Üß* van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Zaj és mozgás a jobboldalon,) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóz­tassék ezt a kérdést taglalni, hanem méltóz­tassék áttérni interpellációjának tárgyára. (He­lyeslés a jobboldalon és a középen.) Mosonyi Kálmán: Csak annyit jelentek ki, hogy végtelenül fájlalom, hogy ez az eset meg­történt. (Éljenzés és taps a szélsőbaloldalon). T. Képviselőház! Interpellációm lényege jogi és alkotmányjogi természetű dolog. Az első kérdés, amelyet a miniszterelnök úrhoz in­tézek a következő: Van-e tudomása a minisz : terelnök úrnak arról» hogy újabban hatósági közegek országgyűlési képviselők mentelmi jo­gát még a (büntetőtörvénykönyvbe ütköző mó­dan is sorozatosan megsértik. Amennyiben a miniszterelnök úrnak nem lenne erről tudomása, én elmondok hirtelen eszembejutó egy-két ese­tet A választókerületben az országgyűlési kép­viselő egyik választójának lakására uzsonnára van meghíva. Csendőrök jelennek meg, akik igazoltatják az általuk ismert képviselőt és fel­hívják arra, hogy a községet hagyja él, amikor pedig ezt megtagadja, olyan mozdulatot tesz­nek, mintha fegyvert akarnának használni. Egy másik képviselőtársunkkal fordult elő az az eset, hogy a szolgabíró vagy a főszolga­bíró kiutasította a községből azzal az indoko­lással, hogy ottartózkodása a községre káros. Egyik képviselőtársunkkal fordult elő az az eset, hogy itt a parlament előtt lefogták és egy rendőrfelügyelő az arcába boxolt. (Zaj és mozgás a jobboldalon). Sajnos előfordult. Elő­fordult egyik képviselőtársunkkal az, hogy sa­ját háza előtt jelentek meg a csendőrök és meg­akadályozták azt, hogy oda bármilyen láto­gató .bemenjen. Az illető képviselőtársunk egyike véletlenül orvos volt s a szegény bete­geket, akik hozzájöttek választói és orvosi se­gélyért, elzavarták a háztol. Legutóbb azonban két igen szomorú eset fordult elő, amikor két országgyűlési képvise­lőt, akik egy kulturális előadáson jelentek meg, egy belügyminiszteri osztálytanácsos p& rancsara az eljáró r en dorianácsos személyi motozásnak vettette alá. Ez a legújabb eset váltotta ki belőlem azt, hogy a sorozatos és tendenciózus mentelmi jogsérelnmek tárgyá­ban ezt az interpellációt bejegyezzem Ugyan­akkor benyújtottam egy indítványt abban az irányban is, hogy jövőben az ilyen mentelmi jogsereilmek tárgyában a mentelmi bizottság által elrendelt vizsgálatot ne az illetékes mi­nisztérium folytassa le, hanem küldessék ki egy parlamenti bizottság, amely parlamenti bizottság természetesen a vizsgálatot lefoly­tatná, tanukat hallgatna ki, okiratokat sze­rezne be, és ez a parlamenti bizottság állapí­taná meg, történt-e sértés vagy nem. Ezért kellett ezt az indítványt megtennem, amelyei a jelen törvényjavaslat letárgyalása után napi­rendre tűzni fogok kérni. Én, mint a men­telmi bizottság tagja, tudom azt, hogy az el­követett mentelmi jogsérelmek ügyében a vizs­gálatot az illetékes minisztériumban a lehe>tő legkésedelmesebben folytatták ie s csak akkor érkezett meg a vizsgálat eredménye a men­telmi bizottsághoz, amikor már a mentelmi bi­zottság elnöke az én kérésemre egy év eltelte után kénytelen volt a minisztériumnál meg sürgetni a vizsgálatot. Erre irányul a miniszterelnök úrhoz hité zeit interpellációm második kérdése, hogy (ol­vassa): »Van-e tudomása a miniszterelnök úr­nak arról, hogy az országgyűlési képviselők mentelmi joguk tárgyában tett bejelentése folytán lefolytatott vizsgálat nem soronkívül, hanem szokatlan lassúsággal folytattatik le?« Harmadik kérdésem pedig a miniszterelnök úrhoz a következő (olvassa): »Hajlandó-e a mi­niszterelnök úr ezen jelenségek indító okait 'megvizsgálni s a mentelmi jog megsértését el­követőkkel szemben a Ház méltóságának s a képviselők tekintélyének megóvása < céljából úgy rendelkezni, hogy a mentelmi jogot ért sérelmek a legsürgősebben, záros határidőn be­lül vizsgáltassanak meg s a mentelmi jogsé­relmet elkövetőkkel szemben a legsiilyosabb megtorló intézkedések tétessenek folyamatba?« Ezt az utóbbit én felttélenül szükségesnek tar­tom, még pedig nem a képviselő érdekében, és nem a képviselő mentelmi joga értelmében, lia nem a Ház méltósága és a képviselők tekin­télye érdeikében. A mentelmi jog nem a kép­viselőt mint egyéni illeti meg, az az egész Há­zat illeti meg, az a képviselőháznak a joga­Maga a képviselőház volt az, amely 1867

Next

/
Thumbnails
Contents