Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-189
588 Az országgyűlés képviselőházának 189. ülése 19-U április %-án, szerdán. fontosságú lett volna, hogy a Duna jege télen eltakarittassék, illetőleg befagyását megakadályozzák, nem gondoskodtunk idejében jégtörő hajókról. Ugyancsak meg kell említenem a Duna jegének a bombázását is. Általános vélemény szerint későn történt a Duna bombázása és természetes paraszti ésszel szólva, az az érzésünk, hogy nem felülről lefelé, hanem alulról fölfelé kellett volna a bombázásnak megtörténnie. Erről nem tudok f el világos ítást adni, nem is merek beleavatkozni a dologba, csak kérem a honvédelmi miniszter urat, nézzen utána és állapítsa meg, hogy a Duna jegének bomibázása nem elkésve történt-e és helyes irányban történt-e a bombázás. Ha mulasztások történtek, a miniszter úr találja meg a módját annak, bogy az ebben bűnösöket felelősségre vonják. A sárközi ármentesítő társulat hatásköre alá tartozó területen körülbelül 150.000 katasztrális hold került víz alá. Egyes vélemények szór int nem lett volna ekkora a katasztrófa, ha a kormánybiztos úr ama határozott parancsával ellentétben, hogy a töltéseket, a második és harmadik védelmi vonalat minden körülmények között tartsák, tehát minden hidat és más ilyen alkalmatosságot eltömjenek, amely a víz feltartására alkalmas, nem ilyen rendeletet adott volna ki. Egyesek véleménye szerint ez esetben a katasztrófa felére csökkent volna. Kérem a miniszter urat, méltóztassék ezt a kérdést szakértőikből álló vegyes bizottsággal kivizsgáltatni és az ebben bűnösöket felelősségre vonni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A tegnapelőtti hivatalos jelentés szerint 96.000 holdból eddig, tehát több mint egy hónappal a történtek után még csak 46.ÖÜÜ katasztrális hod szabadult tel a víz aiói. Igen szomorú a dologiban az, hogy èz a veszedelmesen lassú folyamat a gátatvágás lassú munkája miatt történt. Magam is ott voltam a gáton Érsekcsanád és Sükósd kózótt, ahol a gátátvágás munkálata megindult. Roppant előnyös helyzetben voltak, mert az elöntött földek árvízszintje és a Duma szintje között 2 méter 40 centiméteres különbség volt, a munkálatok mégis lassan haladtak, inert az ármentesítő társulat által felvett 50—150 napszámosból és kubikosból álló munkáscsapat este ti órakor, hogy, úgy mondjam, letette t a kalapácsot. Arra a kérdésemre, hogy miért nem folytatják éjjel is a munkát, hiszen itt élet- és vagyonmantési munkálatról van szó, azt a választ, kaptam, hogy ilyen kényes munkát reflektorfény mellett nem lehet tökéletesen ellátni. Megállapítom, hogy ennek a lassú munkának volt köszönhető az a következmény, hogy óráról-órára dőltek össze tanyai és egyéb házak ezen a területen; ennek köszönhető, hogy mivel azóta emelkedett a Duna vize, nem tudott teljesen visszatakarodni az elöntött árterületről a víz és az elöntött területnek még ma is csaknem 50%-a áll víz alatt. Köztudomású pedig, — és azt hiszem, igen t. gazda képviselőtársaim is egyetértenek velem ebben — örök igazság az, hogy amely területet huzamosabb ideig — 20—30 napot értek alatta — víz borít, annak vetését jóformán elveszettnek tekinthetjük. Sőt neancsak az veszett el, hanem még legelő sem lesz ebben az esztendőben azon a területen. Ez mind arra vezethető vissza, hogy a lecsapolási munkálatok nem gyorsan és gondosan történtek meg. A visszamaradt víz azonban még egy harmadik veszedelmet is rejt magában, azt, hogy például az én vidékemen nincs kizárva, hogy a tbc. és a tífusz mellett malái'iajárvány £og fellépni és ez a maláriajárvány lesz az, amely a már meglévő betegségek mellett még fokozottabban fogja szedni áldozatait. Most vissza keli térnem arra, amire már előttem szólott igen t. képviselőtársam is kitért, az ármentesítő társnJatokra. Ezek állam az államban, amelyeket már nagyon régen államosítani kellett volna, (Egy hang a széisőbaloldalon: Közkereseti részvénytársaság! -— Maróthy Károly: A nagybirtokosok nem akarják!) ez azonban ínég mindig nem történt meg és a miniszterelnök ínnak a nézete ezzel kapcsolatban az, hogy ezeket a társulatokat egyesíteni kell. ítt meg kell állapítanom, hogy az ármentesítő társulatok az érdekelt közsé" gek lakóitól hozzájárulás címén évente hatalmas összegeket szednek be közadók módjára, (Bodor Márton: 50 százalék!) Ezeknek az Öszszegeknek a hasznos beruházási módja előttünk ismeretlen. Kérem az igen. t. kormányt, vizsgálja meg ezt a kérdést, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Földet vesznek a társulatok!) és állapítsa meg, hogy ezek az összegek tényleg ármontesítésre fordíttattak-e. En csak egyet kérek: a kormány azonnal hívja be a zsidó mukaszázadokat és már most kezdje meg a szükséges munkálatokat, hogy elejét vegye egy bekövetkezhető újabb árvízveszedelemnek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon-) Kérem a szegények százszázalékos kártalanítását és a kevésbbé tehetőseknek hoszúlejáratú állami kölcsönnel való ellátását. Kérem végül az építkezéseknek megfelelő mérvben és olyan helyen való kijelölését, ahol az egészségügyi szempontok is tekintetbe vehetők. (Elnök csen^ get) Befejezem felszólalásomat. Ha pedig a kormánynak nincs elegendő pénze erre a munkálatra, méltóztassék a zsidó és egyéb nagytőkések pénzét hozzátenni. (Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház kiadja az interpellációt a kormánynak. Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrihoz. Kérem a jegyző nrat, szíveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellációi a m. ikir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a zsidóibirtokok igénybevétele tárgyában. I. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy a zsidóság kezén levő 580.000 katasztrális hold földből a zsidótörvény alapján számot nem tevő nagybirtokot vettek igénybe? II. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a sajtóban ai valósággal ellentétes, ha_zug, a közönséget . megtévesztő beállítások jelennek meg a zsidókézen lévő' nagybirtokok nagymértékű igénybevételéről 1 ? III. Hajlandó-e a minisiater úr a zsidók kezén lévő földeket azonnal, záros határidőn, belül elvenni és a magas árak helyett a kataszteri tiszta jövedelem 25-szörrös értékén JEL magyar parasztságnak haladéktalanul átadni, vagy tovább kívánja-e a kormány a zsidók érdekeit 'szolgálni. 1 ? IV. Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr végre nyilatkozni a nagyfontosságú magyar agrárproblémák megoldása felől? V. Hajlandó-e a miniszter úr 1. az úgynevezett »földtörvény« végrehajtási' utasításának ki nem adása, 2. a nagybirtokok szigorú ellenőrzésének bevezetése,, a rézgálicenátás, a takarmányellá-
