Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

582 Az országgyűlés képviselőházának 18 Azért,

f mert a még mindig szociáldemokrata nyomás alatt álló" Oti. vezetősége a szociáldemokrata befolyásra a múltban különféle zsidó magángyógyintézeteknél, mint a zsidókórház, a Charité, az Apponyi poliklinika, a Pajor-szanatórium, a Preision-szanatóriuui lekötött férőhelyei miatt nem köthetett részben újabb szerződéseiket, részben pedig az ilyen alacsonyan ^megállapított ápolási díj miatt ezek a lukrativ gyógyintézetek sem kötnek szívesen szerződést az Oti.-val. Ebben igazuk is vau, mert hogyan lehet megkívánni egy lukrativ magángyógyintézettől azt, hogy a legmesszebbmenő kívánalmaknak is eleget tevő gyógykezelést, gyógyszereket nyújtsák az Oti.-betegeknek, a legalacsonyabb közkórházi ápolási díjért, napi 5 pengőért ugyanakkor, amikor az Oti. saját kórházában, a Magdolna-kórházban napi 11 pengő ápolási díjat kíván és ugyanakkor, amikor már a drágulás előtti időkben a visegrádi szanatóriumiban 6 pengőt kért az Oti. a napi ápolásért. Az az Oti., amely fitzetésnélküli olcsó ápolószemélyzettel dolgozik, igen rosszul fizetett orvosi karral dolgozik, — azonkívül, in in tán hatalmas vállalat, a nyersanyagok, az élelmieikkek beszerzése' meglehetősen könnyen biztosítható számára, — igazán több szocializmust gyakorolhat. Ez is a kötelessége. Ügy gondolom, hogy az elavult 1927 :XXI. te., a társadalombiztosítási törvény sok tekintetben korlátozza az Oti. vezetőségének azokat az emberséges tagjait, akik igyekeznek tőlük telhetőleg a mai élet követelményeinek megfelelően adminisztrálni a biztosítottak előtt már köztudomás szerint teljesen ellenszenvessé vált intézményt, de kérdem: ezeknek az értékes egyéniségeknek erőlködése miért nem tud a felszínre jutni és érvényesülni*? Nyilván még mindig az Oti,-ban lappangó szociáldemokrata szellem erős hatása, nyomása és a, belügyi kormányzat megfelelő erélyességének, a mai élet követelményeit átérző cselekvőképességének hiánya miatt. En tehát arra kérem a belügyminiszter urat: hajlandó-e megfelelő szakértőkkel sürgősen át vizsgáltatni a már teljesen elavult társadalombiztosítási törvényt és annaki a mai élet követelményeinek megfelelő átdolgozásával az új törvénytervezetet mielőbb a parlament elé terjeszteni? Hajlandó-e a belügyminiszter úr arra, hogy a szociáldemokrata szellem utolsó magvait is kiirtsa az Oti.-bóll Hajlandó-e a belügyminiszter úr sürgős intézkedésekkel lehetővé tenni az Oti. részére, hogy a mai életviszonyokéhoz igazodó ápolási díj megállapítása mellett, mielőbb igénybevehetők legyenek a férőhellyel rendelkező összes budapesti és környékbeli magángyógyintézetek az Oti.-betegek részére nemcsak életveszély, hanem más indokolt esetekben is. Hajlandó-e a belügyminiszter úr az Oti.-nál elrendelni annak sürgős szakértői megállapítását... (Elnök csenget) Szabad a mondatot befejeznem? Elnök: Szíveskedjék a beszédét befejezni, képviselő úr! Palló Imre: ... hogy melyek azok a zsidókézben lévő. magángyógyintézetek, amelyek tulajdonba véve alkalmasak arra, hogy az Oti. ágyhelyhiányán segítsenek? Kérem a belügyminiszter úr gyors válaszát. (Taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a belügyminiszter úrnak. Következik Pintér Béla képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem 9. ülése 1941 ÓjprUis 2-án, szerdán. a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz a felvidéki mezőgazdasági cselédek aggkori és rokkantsági járuléka ügyében. Nyilatkozzon a belügyminiszter úr, hogy a biztosítottak miért nem kapják meg azt a juttatást, amire a járulékfizetésük alapján joguk van?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pintér Béla: Mélyen tisztelt Ház! A visszacsatolt Felvidéken a régi csehszlovák szociális biztosítási törvény van életben és ennek alapján fizetik az ottani gazdák cselédjeik után a hetagjárulékokat, ami évi 60 pengőt tesz 3d. Amikor azonban a biztosított megbetegszik, akkor a magyarországi jogszokások és a magyarországi biztosítási törvény alapján fizeti az Oti. a hetegeket, holott az Oti.nak ez az intézkedése, ez az elgondolása téves. En éppen ezért hozom ezt a kérdést ide a képviselőház elé. Ezek iaiz emberek hosszú évek során át befizettek már jelentős Összegeket; az évente befizetett összeg egy család egész évi pénzbeli járandóságának negyedrészét teszi ki. A cseh törvény szerint aggkori biztosítást is fizetnek be, ami után járulék is jár a biztosítottaknak- A biztosítottak betegség esetén a cseheknél kórházi költségeket kaptak és kaptak táppénzt is a betegség tartamára. Hogy pedig ez nálunk hogyan történik, arra nézve felhozok egy esetet. Vajda István biztosítottról van szó, aki 29 évig állandóan cseléd volt és mint ilyen volt biztosítva és ugyanazt a biztosítási díjat fizetik érette ma is. Megbetegedett 1940 augusztus 5-áa. Kórházba került, ott volt hat hétig. Erre az időre is a cseh jogszokások^ szerint járt volna neki, miután tíztagú családja van, féltáppén'zv Amikor a kórházból kiikerült, járt volna neki egész táppénz a betegsége folytán. Ügy tudom, hogy az ipari munkások Magyarországon is ilyen biztosításban részesülnek. (Matolcsy Tamás: De a mezőgazdaságiak nem!) De ha a mezőgazdasági cselédek után ugyanazt a díjat fizetjük be, mint amennyit az ipari munkások után az ipari munkaadók fizetnek be, akkor ugyanaz a táppénz jár a mezőgazdaságiaknak is, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez volna a következetesség!) Most pedig a helyzet a következő: ez az ,emíbeír megbetegedett augusztus 5-én, ^de már elsején megkapta gazdájától a fizetését, mert a béreseket három hónapra előre fizetik. A betegbiztosító pedig azt mondotta, hogy azért nem jár neki táppénz, mert a gazdájától egészben megkapta a pénzét. Itt pedig a gazdák sérelmet látnak abban, hogy amikor a cseléd nem dolgozik, akkor is úgy kell őt fizetni, de nemcsak a bérét kell fizetni, hanem fizetni, kell még a betegbiztosítási járulékot is. Ebben az ügyben többször elmentem a betegségi biztosító intézetbe. Tekintve azt, hogy tíz gyermekről va,n szó, az ilyen embernek mégis a befizetett pénze szerint jár a táppénz. Először azt mondták, hogy ezt azért nem kapta meg, mert megkapta a fizetését. Már pedig ha valaki biztosítva van, nagyon természetes hogy azért biztosítják, hogy ha beteg, segélyben részesüljön, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) függetlenül attól, hogy a gazdája a bérét kifizette-e vagy sem. Hiszen a n gazda és cseléd viszonya egészen más eset, őtk el fognak szá-