Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-188
540 Az országgyűlés képviselőházának Általában meg kell állapítani, hogy eso- I dálatos erőfeszítéseket tesz ma a kisbirtok az ország közellátásának biztosítása érdekében. Neon akarom azt állítani, hogy ez tisztán hazafiságból, tisztán a. helyzet világos felismeréséből ered, elfogadom azt, hogy hasznot kenés benne, de mégie megbecsülendő tulajdonság és megbecsülendő tevékenység az, amivel a kisbirtokos-társadalom ma a közellátás nehézségeit enyhíteni igyekszik. Azt lehetne mondani, hogy a kisbirtokos-társadalom mai szervezetlensége mellett csodálatos az, amit a kisbirtokos ember a maga kezei közül az ország számára ki tud adni. Hátha még ez a réteg a termelési és értékesítési vonatkozásokban is meg lenne szervezve, milyen hatalmas mértékben könyítené meg az ország közellátásái?! Azt lehet mondani, lassan odajutunk, hogy a hizlalást nem lehet általánossá tenni, ha akár a zsírra való, akár a húsra való hizlalást nem lehet általánosabbá tenni és széles körben elterjeszteni, ha nem lehet a nagybirtoknak is a régi hízlalási tevékenységi mértékét visszaállítani, akkor lassankint az egész ország a kisbirtokos-társadalom kamarájából fog megélni. Legyen szabad ezután éppen a kisbirtokostársadalom szempontjából magával a javaslattal is foglalkoznom. Nem tudom felmérni, mert nem akarok beleavatkozni illetéktelenül olyan kérdésekbe, amikhez nem értek eléggé, hogy mit jelent ez az ipari termelés szempontjából, hátrányos-e vagy előnyös-e ez a javaslat, de hogy a kisbirtokos-társadalom számára rettentő veszélyeket rejt magában, az uem kétséges. És itt kénytelen vagyok csatlakozni előttem szólott egyik ellenzéki képviselőtársamhoz, aki azt mondta, hogy ha a kormányzat ezzel radikálisan és bizonyos célzattal kívánna élni, a kisbortokos-társadalmat össze tudná roppantani ezzel a törvényjavaslattal. A kisbirtokostársadalom tájékozatlan, sokkal tájékozatlanabb, mint az ipari termelő, vagy tájékozatlanabb mint a nagybiirtok. A rendeleteket nem úgy és nem olyan időben veheti, vagy veszi tudomásul, mint más termelési tényező. A rendeletek magyarázása roppant körülményes dolog és eddig még nincs olyan t szerv, olyan lehetőség, amelyik világosan megértetné a kisgazdatársadalommal azt, hogy egyes^ rendeletek hatásaképpen mi a kötelessége és mik a jogai. Könyen lehetséges tehát, hogy a kisbirtokos-társadalomnál jóhiszeműen is fordulnak elő olyan mulasztások, amelyek teljes mértékben ki fogják meríteni a törvényjavaslat értelmében büntetendő cselekményként feltünte tett tevékenység tényálladékát. Ez a javaslat megpróbálja rászorítani a termelő rétegeket arra, hogy a közellátás érdekében céltudatosabban, okosabban, jobban termeljenek és jobbat termeljenek. f Legyen szabad azonban megmondanom, habár kissé keserűen hangzik is, hogy nem éppen ilyenkor kellene a magyar kisbirtokostársadalmat megszorítani, amikor bajok vannak és amikor a bajokból való kimentést várjuk bizonyos mértékig a kisbirtokostársadalomtól, hanem 50 esztendő óta, vagy legalább a háború után kellett volna ezt a kisbirtokostársadalmat úgy nevelni és tanítani, szakoktatását úgy fejleszteni és erősíteni, hogy most ezek az intézkedések felkészülve és meglehetős erőben találják. A törvényjavaslat 1. §-ának 1. bekezdésében arra az esetre történik intézkedés, ha valaki nem olyan eljárással termel, mint ahogyan azt a törvény, vagy a minisztériumi 188. ülése 19kí április 1-én, kedden. I rendeletek előírják. Legyen szabad megmondanom, nem tudjuk megbírálni, hogy mi a helyes eljárás. Sem a kisbirtokosember nem tudja megbírálni, hogy mi a helyes eljárás számára, sem pedig a törvényt végrehajtó közegek nem fogják tudni elbírálni. Hogy egyebet ne említsek, szó lehet arról, hogy ha nem műveli meg elégszer a földjét, nem szántja meg elégszer a földjét mielőtt beveti, már kimeríti ezt a vétséget ezzel a tettével. ,A kisbirtokostársadalom elve eddig az volt, hogy ahány szántás, annyi kenyér. Minél többször kell tehát megszántani a földet. Ezzel szemben Manninger Adolfnak, az egyik legkiválóbb talajtani tudósunknak, az a véleménye, hogy nyáron egyáltalán nem szabad megszántani a földet, hanem csak porhanyítani kell és így kell belevetni a vetőmagot. Most ki fogja megállapítani, hogy melyik eljáráshoz áll közelebb, ha egy kisgazda nem egészen szakszerű eljárással próbálja a vetőmagot belevetni a földbei (vitéz Zerinváry Szilárd: Későbbi jogszabály fogja megállapítani! — Egy hang a baloldalon: Csakhogy nem tudjuk mi lesz az!) A törvényjavaslatnak egyik hibája az, hogy ezután megjelenő intézkedésekre nyújt lehetőséget. Van azután egy olyan kifejezés ebben a pontban, hogy »ha nem olyan terjedelemben termel vagy állít elő, vagy nem olyan minőséget termel, vagy állít elő«, stb. Rá lehet húzni véleményem szerint^ a textilgyárosra azt, hogy kanavászt és ilyen és ilyen minőséget kell neki előállítania, de nem lehet ráhúzni a kisbirtokosra, vagy a mezőgazdára azt, hogy 78, vagy 76 kg-os fajsúlyú búzát termeljen. (Donáth György előadó: Nem arról van szó! — Radocsay László igazságügy miniszter: Egészen másról van szó! Az indokolás megmondja!) En elhiszem, miniszter úr, hogy a miniszter urat a legjobh szándék vezeti, amikor ezt a megállapítást teszi, de nem vagyok biztos abban, hogy a gazdasági felügyelőt is mindig a legjobb szándék fogja vezetni, amikor szemben áll egy kisgazdával. (Donáth György előadó: Benne van az indokolásban!) A törvényjavaslatnak ez a megállapítása vonatkozik az élőállatteiiyésztésre is. Nagyon jól tudjuk, hogy például a szakszerű hizlalás és a kisgazdatársadalom köreiben kialakult hizlalás között óriási különbség van. A szakszerű hizlalás alapján először etetünk a sertéssel fehérje-tartalmú takarmányokat, azért, hogy a sovány sertés megerősödjék és azután kezdjük a hizlaló, keményítőtartalmú takarmányok etetését; az előbbi esetben rendszerint árpát, olajpogácsát és vöröslisztet szoktunk adni, azután kukoricát. De a kisbirtokosember akkor is hizlal, ha sok burgonyája van és nem tudja eladni a burgonyát; nem tudta például az elmúlt években sem eladni, kénytelen volt valahogyan azt hasznosítani, megpróbálta hasznosítani hizlalás által. Még a múlt esztendőben is voltak ilyen esetek és nagyon hálásak lehetünk a kisgazdának, aki még ilyen áron is hizlalt, mert ha ez nem történt volna, még kevesebb lenne ma a zsír Budapesten. A második ponttal kapcsolatban szintén lehet baj. Ez a pont ugyanis így hangzik. (Olvassa): »terménynek vagy terméknek rendelkezése alatt álló készletét jogszabály . rendelkezése ellenéire a forgalombahozataltól visszatartja, avagy nem olyan módon, nem olyan mennyiségben, vagy nem olyan célra hozza forgalomba, mint ahogy azt jogszabály ren-