Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-188
522 Az országgyűlés képviselőházának elpusztul majd a gyümölcs- és szőlőkultúránik. Fel kell vetnünk a kérdést: ezért eenki sem felelős? Ilyen büntető javaslatot nem hoz a kormányzati Ez a kormányzat csak a más szemében látja meg a szálkát, de a maga szemében a gerendát nem veszi észre? (Palló Imre: Sőt kitüntetik egymást!) T. Ház! Hallottunk itt nyilatkozatokat egyes miniszter urak részéről. Ezek a miniszter urak a iviíz pusztításai ellen beszéltek é» azt mondották, hogy amit emberileg lehetett, mindent megtettünk ez,eni a téren, node Isten kezében vagyunk! Én szeretem a vallásos minisztereket, szeretem, ha az égiek felé mutatnak, de az égiekre való hivatkozás nem mentesít a földi felelősségrevonás alól. (Úgy vanf — Taps a szélsőbaloldalon. — Palló Imre; llsak már eljönne a felelősségreyonás!) E javaslat vagy a meglévő árdrágítási törvény alapján tehát büntetni fogjuk a kisembert, büntetni fogjuk azt, aki nem produkál anynyit, amennyit produkálnia kellene az országos átlag szerint. Ha egy métermázsával kevesebbje terem, a királyi ügyész megemelheti ellene a vádat, mert hiszen ez veszedelmes cselekmény. (Donáth György előadó: Nem emelheti! — Zaj. — Elnök csenget. — Abonyi Ferenc közbeszól.) Elnök: Kérem a képviselő urat. szíveskedjék csendben maradni. Maróthy Károly: Az ellen azonban, aki országos vonatkozásban veszélyezteti mulasztásaival a közellátást, semmiféle intézkedést nem látunk. A múlt év decemberében meglátogattam kerületem egyik községét. Igen nagy volt a hó, autóval bemenni nem lehetett és szánkót kellett bérelnem s úgy szánkóztunk be az úton. Amint a Kanizsa melletti Csapi község határába érkezünk, látom ott, hogy nagy hó alatt állnak és rozsdásodnak a mezőgazdasági gépek. Kérdezem, hát ez hogy lehet 1 ? Azt mondják, ne tessék ezen csodálkozni, a búzaterületnek csak negyedrészét vetette be a nagybirtokos. Kérdeztem, miért; mondtam, van erre paragrafus, miért* nem jelentik be? Kérem, mondották, mi már tavaly, egy évvel ezelőtt bejelentettük, de semmi eredmény. Én ezt a panaszt eljuttattam a földművelésügyi miniszter úrihoz, ma sincs semmi eredménye. De itt a Házban elmondották képviselőtársaim a veszprémmegyei félzsidó báró Wimpfen- és Sehiffer-birtokra nézve ugyanezeket a panaszokat. Elmondották, hogy nem fizeti a cselédjeit, nem műveli rendesen a földjét, hanem parlagon hagyja. Elmondották, hö^r a kukoricáját januárban még nein törték le, ennek ellenére hol látunk intézkedéseket erre a közellátás veszélyeztetése címén 1 ? (Palló Imres: Mikor lesz ebből valami? — Zaj. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Térjünk egy másik síkra. Kik a közellátás igazi ellenségei 1 ? Azok, akik a szakembert nem engedik vagy nem parancsolják be a termelésibe. Ezelőtt négy esztendővel küzdöttünk, harcoltunk itt a gazdatisztek nyugdíjjavaslatáért. Magam egyúttal kértem és követieilterai a kormánytól, hogy a gazdatisztek egyéb jogviszonyait is szabályozzák.^ Ma az a helyzet, hogy a gazdatisztnek háromhónapi felmondás jár, és kitehető az utcára a gazdatiszt. (Fricke Valér: Egy év!) Igen t. képviselőtársam, én ^ezt éppen úgy tudom, mint igen i képviselőtársam, de a törvényt én még jobban tudom, Jobban tudom, mert a 188. ülése 1941 április 1-én, kedden. törvényben az van, hogy egy év a felmondás, ha nem kötik ki írásban, de ha kikötik, akkor nem lehet kevesebb, mint három hónap. (Frieke Valér: Okleveles gazdánál félév!) A folyosón majd szívesen vitatkozom a képviselő úrral. (Palló Imre; Nem ez a lényeg!) Elnök: Kénetm a képviseilő urakat, méltóztassanak a külön folytatott vitákat mellőzni. Maróthy Károly: Hogy a gazdatiszteik nincsenek megvédve, annak az az eredménye, hogy szakember nem miegy erre a pályára. A gazdatisztek fele nem okleveles gazda, hanem kereskedősegéd, kettős könyvvitelt vivő alkalmazott. (Petro Kálmán: Az nem gazdafetí) De gazdálkodik. Ez egyébként játék a szavakkal, igen t. képviselő úr, mert gazdatisztnek címezteti magát annak ellenére, hogy nincs oklevele. Ennek eredménye az, hogy a főiskolai hallgatók közül az agrár Magyarországon mindössze 3% látogatja a gazdasági akadémiáikat, tízszer annyi joghallgató vau, mint amennyi gazdasági akadémiai hallgató, a tudemányegyetemnek húszszor annyi hallga tója van, mint amennyi a gazdasági akadémiákat Iá togatja. A nemzetiszocialista munkaállam majd meg fogja beesülni a szakembert, ha gazdatiszt is. Mi jól tudjuk, hogy a termelés szempontjából az agrár Magyarországnak sokkal nagyobb kötelességei vannak a gazdatisztekkel szemben, mint amilyet ez a kormány mutat. Mi köze van ennek a köztermeléshez és a közellátáshoz? Igen nagy köze van, mert szakemberek kimutatták, hogy ha mindenütt okleveles gazdatisztek működnének a gazdaságokban, akkor csak a gabonanemüeknéí a katasztrális holdankénti átlagtermelés két mázsával emelkedne fel. Ha van a nagybirtoknak egyáltalában létjogosultsága, akkor a létjogosultsága és előfeltétele az, hogy a szakképzett emiberek a legintenzívebb működést és munkálkodást fejtsék ki a nagybirtokon. Az előbb azonban felmutattam példákat, amelyeknél ezt az intenzív termelést egyáltalában nem látjuk. Ezzel szemben itt van a most megnyílott mezőgazdasági kiállítás. Méltóztassanak megnézni és ámulni azon, hogy Magyorország milyen gazdag még ma is terményekben és állatokban. Méltóztasasnak megnézni, hogy ezen a Magyarországon, amelyikben ilyen gazdagság van a kiállítás szerint, ma rosszabb az elosztó élelmezés, mint amilyen az ipari Németországban. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Németországot elsősorban a parasztgazdaságok látják ett élelemmel. Mi felvetjük a kérdést, hogy mit tudnának produkálni f a magyar kisgazdák. Tessék megnézni az állatvásárokat, versenyre kelnek a nagy gazdaságokkal és sokszor le is főzik azokat. Ha tehát ez így van, akkor igenis már régen be kellett volna állítani a mi kisgazdáinkat abba, hogy többet tudjanak termelni. A népszámlálás szomorú adatai megmutatják, hogy egész vidékek néptelenedneik el, hogy • Zalában, amely idáig a gyermekek eldorádója volt, ahol idáig a 7—8 gyermek nem volt ritkaság, ma mindössze 1% a népszaporodás, részben a gyerekek elmaradása, részben az ottani elvándorlás miatt. Milyen egyszerű és milyen könnyű lett volna nem most a háború kellős közepén jöuni tervgazdálkodással, amikor azt nagyon nehéz keresztülvinni, hanem az elmúlt két évtizedben kellett volna a földbirtokreformmal együtt az irányított gazdálkodást bévetzetni a kis gazdaságokban, (Ügy van! — Taps a szélső-
