Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-185

492 Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 194.1 március 6-án, csütörtökön. sok rendkívüli körülmény fennforgását meg kell állapítani és ezek konzekvenciáit viselini kell- Megállapítottam, 'hogy a konzekvenciáját viselem, s e konzekvenciák alapján kijelentettem, Jiogy a zárszámadást vizsgáló foilzottság javaslatát elfogadom, magamévá teszem, ennek ellenére is azonban meer kellett mondanom az észrevételeimet ott. ahol a töirvényes rendelkezéseknek nem tettek eleget, és kérnem kell. hogy a törvényes rendelkezéseknek eleget tegyenek a jövőben. Mert soha nem veszedelmesebb az, .mint az ilyen rendkívüli viszonyok között, ha a törvényeket nem tartjuk meg és különösen, 'ha a törvényeket az állam végrehajtó szervezete könnyedénl mellőzi a végrehajtás során. Ebből folyólag egyúttal a házszabályok 138. §-ának (3) 'bekezdése alapján határozati javaslatot is vagyok bátor előterjeszteni, kérvén azt, hogy (olvassa): »Az olrszággyűlés mondja ki. hogy a félévi 'hiteleltérési jelentések a beérkezéstől számított 15 nap alatt a Ház napirendjére tűzessenek; hogy a zárszámadás a miniszterítanácesal való közlés után 30 nap alatt a Házhoz beterjesztessék és további 15 nap alatt napirendre tűzessék; hogy törvényes felhatalmazás nélkül kölcsönök ne folyósíttassanak ; ' hogy az eddig már folyósított kölcsönök a törvényfhozás előzetes felhatalmazása nélkül sem egészben, sem résziben nem engedhetők el és annak feltételei az állam terhére nem módosíthatók; hogy ingatlanokat az állam részére csak a költségvetési (hitel, vagy külön felhatalmazás alapján lehet szerezni: hogv a pót- és rendkívüli hitelekre vonatkozó rendelkezések szigorúan betartassanak: hogy a bruttó számadási elv — amire a pénzügyminiszter úr már ígéretet tett — valóban pontosan betartassék; hogy az állami tartozások közé a közoktatásügyi tárcának általam említett tartozásai felvétessenek; hogy az alapítványok közé az 'általam említett alapíványok beiktattassanak; méltóztassék a mélyen t. Ház a kormány figyelmét felhívni arra, hogy 30 napon belül terjesszen elő javaslatot, amely szerint mindazon kereskedelmi társaságok, amelyek közérdekre hivatkozássál kedvezményes állami kölcsönöket élveznek, amelyeiknél a részvények, vagy az üzletrészek 50%-át meghaladó mennyisége az lállam birtokában van és mindazon kereskedelmi társaságok, egyesületek és magánszemélyek, amelyek és akik az 1931 : XXVI. te. és ennek hatályát meghosszabbító törvények, valamint az 1939. évi II. te. aJapján kiadott, a javak termelését és forgalmát érintő kormányrendeletek szerint közérdekből különös jogosítványokat gyakorolnak, számadásaikat kötelesek nyilvánosan és pedig az Állami Számvevőszék, vagy a pénzintézeti Központ és a Parlament ellen Őrzése alá bocsátani.« Ezeknek előterjesztése után az említett indokokra való hivatkozással a zárszámadást vizsgáló bizottság javaslatát elfogadom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik

1

? Zeöld Imre Péter jegyző: Gróf Esterházy Móric. Elnök: Gróf Esterházy Móric képviselő urat illeti a szó. Gr, Esterházy Móric: T. Ház! Engedelmet kérek, hogy ez alkalommal a zárszámadás számszerűségével nem igen foglalkozom, még pedig három okból. Először is azért, mert a zárszámadás vizsgáló bizottság jelentése és a mélyen t. előadó úr előadmánya már úgyis elég világosan, részletesen és könnyen érthetően fejtette ki a kérdést, másodszor főleg azért nem, mert hiszen ez a zárszámadás egy olyan államterület költségvetésére vonatkozik, amely nagyobb a trianoninál, azonban kisebb a maihál, tehát Összehasonlítási alapul aligha fogadható el, végül pedig azért nem, mert ennek gyakorlati értelme már nem is igen volna, hiszen már benne vagyunk az új költségvetési évben, a költségvetést már letárgyaltuk, már pedig a zárszámadás tulajdonképpeni célja az volna, hogy összehasonlítsuk a benyújtott költségvetéssel, amely tárgyalás előtt vagy tárgyalás alatt áll. Ennek az összehasonlításnak úgysem tudunk eleget tenni és itt méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden reflektáljak előttem szólott igen t. képviselőtársam beszédének arra a megállapítására, amely a zárszámadás benyújtására vonatkozik. Kétségtelen, hogy az 1870. évii törvény £2. §-a szeptember 1-ét jelöli meg, — vagyis nyolc hónapot engedélyez a zárszámadás elkészítésére — mert hiszen akkor még a naptári évvel együtt ment a költségvetési év, mint ahogyan most rni is a naptári évre tértünk vissza, a szóban forgó évben azonban éppen a visszacsatolással kapcsolatos igen nehéz és komplikált számadási kimutatások elkészítése' következtében a Számvevőszék sem tudott 1940 március 1-ére, vagyis nyolc hónapra elkészülni, hanem az ő jelentéseit kísérő zárszámadást május elején küldte csak meg a miniszterelnök úrnak. így tehát már kéthavi késedelem áll fenn. Hogy ezután ez a kéthavi késedelem annyira magnövekedett, hogy ma már igazán post fésta vagyunk, ez azt hiszem, a Ház szuverén időbeosztásának kérdése és a magam részéről csak kérném, hogy talán a jövőben, amikor megint szeptemberiben nyújtja be a számszék elnöke a zárszámadást, lehetőleg olyan időben tárgyaljuk azt, amikor annak még hasznát is vehetjük a költségvetés tárgyalása során. Ami a félévi hiteleltérési kimutatásokat illeti, talán itt mindjárt utalhatnék arra, amire különben később egy másik kérdéssel kapcsolatban akartam utalni, hogy a zárszámadásvizsgáló bizottságban elhangzott megjegyzések alapján, de különben nekem is már régebben az a nézetem, hogy ezeknek a félévi hitelkimutatásoknak semmiféle gyakorlati értelmük, úgy, ahogy ma azok kiadatnak, nines. Ezek tulajdonképpen ha nem is torz, de egyoldalú képét adják az államszámvitelnek ós csak arra alkalmasak, hogy a laikus közönség hamis képet kapjon, ne a valóságnak megfelelő beállításban lássa az állam számvitelét. Azt hiszem, részletesebben megindokolnom most már a félévi hiteltérítési kimutatások felesleges voltát nem kell azok után, amiket a legilletékesebb helyről, a Számszék elnökének felszólalásából is hallottunk. Remélem, hogy az igen t. pénzügyminiszter úr abban a helyzetben lesz, hogy ezt törvényhozási úton minél előbb elintézze és a Számszék azt az időt, azt a fáradságot és talán azt a papírt is, amelyet eddig erre a célra szánt, más, sokkal hasznosabb sürgősebb és fontosabb ellenőrzési munkákra fordíthatja. Köszönettel kell nyugtáznom az idei költségvetéssel kapcsolatban azt, hogy a t. kormány különösen két irányban honorálta azokat a felszólalásokat, amelyeket a múltban boldogult Strausz István és csekélységem tettünk. A kultusztárcánál már az 1941. évi költségvetés szerint ez a bizonyos nettózás, bizonyos dologi kiadások fedezésére szedett díjak tekintetében megszűnt és azokat bevették a költségvetésbe. Ez az egyik. A második pedig az, hogy a Kül-