Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-185
Az országgyűlés képviselőházának 185. ülése 19 AÏ Március 6-án, csütörtökön. 487 niél fogva ki kell emelnem a Nemzeti Beruházási Alapot. Ennek zárszámadása 390*1 millió pengő valódi ibevételt és 367'5 millió pengő valódi kiadást 'mutat. Ez utóbbi összeggel szem bien az állam leltárában 354'7 millió pengő vagyongyarapodás mutatkozik. T. Ház! Ezekben voltam hátor az 1938/39. évi zárszámadás eredményeit fŐbíb vonatkozásaiban ismertetni. Egyébként a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése ezeken felül több fontosabb adatot tartalmaz. A számvevőszék elnökének jelentése ismerteti továbbá a hitel átruházások tekintetében az 1938/39. évben követett eljárást, a hitelátvitelnek az 1938/39. évre történt tilalmazását és mindazokat a külön törvényes felhatalmazásokat, amelyek az 1938/39. évi zárszámadás eredményeire kihatottak. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr jelentése az 1934 : XXI. te. 2. Va, az 1936 : XV. tc v 2. Va, továbbá az 1937 : XIV. te. 2. Va alapján a közutak kiépítése érdekében kibocsátott kötelező jegyekről a különféle jelentések között található fel. T. Ház! összefoglalva a zárszámadási eredményeket, megállapítható, hogy az államháztartás 1938/39. évi eredményei az előirányzatoknál kedvezőbben alakultak és bár az időközben történt terület visszacsatolások államháztartásunkat átmenetileg nem könnyű feladatok megoldása elé állították, mégis jogos a remény, hogy e területeknek a gazdasági életbe történt teljes bekapcsolásával az államháztartás továibbi alakulása még kedvezőbbé válik. Ezek előrebocsátása után tisztélettel előterjesztem a zárszámadásvizsigáló bizottság javaslatát, amely javasolja^ a t. Képviselőháznak, .hogy az 1938/39. évi állami költségvetésben és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat. előirányzatnélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket, kölcsönöket, hitelműveleteket, egyéb előterjesztéseket, nem különben az idevonatkozó hi tol eltérési kimutatásokat és a ^ legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1938/39. t költségvetési évne összeállított zárszámadását és az ezt kísérő jelentést tudomásul venni és a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 Szeder János jegyző: Vásáry István! Elnök: Vásáry István képviselő urat illeti a szó. Vásáry István: T. Képviselőház! Teljes mértékben tudatában vagyok azoknak a nehézségeknek, amelyek az utohbi esztendők során az állami pénzügyek vitelénél, az államgazdálkodás meneténél felmerültek. Tudatában vagyok és tudatában vagyunk azoknak a rendkívüli körülményeknek, amelyek között nemzetünk élete az utóíbbi évek során folyt, érezzük mindnyájan azt, hogy meglehetős bizonytalanság előtt állunk a jövőt illetőleg,^ hogy minden erőnk kifejtésére, egymás lehető megf>vtésére és összefogására kell törekednünk. Ezek az indokok nagy vonásban azok, amelyek en erem arra bírnak, hogy a zárszámadásvizsfá.ló bizottság jelentését magamévá tegyem. Ez az állásfoglalásom azonban nem teszi lehetővé ennek ellenére sem azt. hogy bi r *.'v"" r s észrevételeket a zárs^ámadással kaocsolatban az állami gazdálkodás vitelének formáit ^ tartalmát illetőleg a mélyen t. Képviselőház előtt elő ne adjak. Â.Z igein t. előadó úr azzal kezdte előadását, hogy az állami számvevőszék a zárszámadás elkészítésével és_ a féléves hiteléltérésí jelentéseik • kimutatásával törvényes kötelezettségének teljes mértékben eleget teítt. En is megállapítom, hogy mind az igen t. kormány, min-d a legfőhb állami számvevőszék teljes miértekben eleget tett annak a kötelezettségének, amelyet a törvény reáhárít, ezzel kapcsolatban azonban formális szempontból 'meg. kell mondanom azt is, hogy amíg a legfoibb állami számvevőszék törvényes kötelezettségének minden vonatkozásban teljes mértékben 'eleget tett, addig a mélyen t. kormányra vonatkozólag ezt már nem tudóim így megállapítani. A mélyen t. kormány t. i. bizonyos mértékben — indokoltan vagy indokolatlanul, e pillanatban nem kívánom vizsgálni — nem tett a törvény rendelkezéseinek mindenben eleget, . mert a zárszámadásokat és a hiteléltérésí kimutatásokat véleményem szerint a törvényes határidőt meghaladó időben terjesztette a törvényihozás elé. Az 1915. évi XII. te. 4. Va a ihitéleltérési kimutatásokra úgy rendelkezik, hogy az állami számvevőszék ezeket mindéin félesztendő végét követő két és fél hónap alatt az országgyűléshez tartozik beterjeszteni, az 1870. évi XVIII. te. 22. Va szerint pedig az állami 'számvevőszék a zárszámadást elkészítvén, azt a költségvetési évet követő nyolcadik hónap végéig a minisztertanácshoz terjeszti és a minisztertanács határozatával, észrevételeivel, magyarázataival a miniszterelnök úr azt ugyanennek a 22. Vnak rendelkezése értelmében haladéktalanul az országgyűlés elé terjesztiMélyen t. Képviselőház! Meg kell állapítanunk azt, hogy legelsősorban is az állami számvevőszék féléves jelentései a törvény rendelkezéseivel szemben nem az országgyűléshez terjesztettek, hanem a miniszterelnök- úrhoz, meg kell állapítanunk, hogy ezek a jelentések többhónapos, majdnem egyesztendős késedelemmel terjesztettek az országgyűléshez es meg kell állapítanunk azt is, hogy nagyon problematikus, vajáon a zárszámadási haladéktalan beterjesztési kötelezettségéneSk .is teljes mértékben eleget tettek-e. •" \ , . Y Lehet, t. Képviselőház, hogy túlzott kívánság az én részemről è határidőhöz való ragaszkodás, úgy érzem azonban, hogy az országgyűlést megillető költségvetési jog és az annak szerves részét képező zárszámadási jog kellő hatályosságú gyakorlása érdekében történt annakidején a törvényhozás által az említett határidők megállapítása. Kifogásolnom kell azt, hogy a féléves jelentések tulajdonképpen nem is tárgyaltatnak az országgyűlés által, mert a törvényhozásnak, amikor ezen féléves jelentések szerkesztését elrendelte és azoknak a féléves határidőt követő két és fél hónap után az országgyűléshez történő f beterjesztését rendelte el, nem az volt az intenciója, hogy ez a munka elvégeztessék és a zárszámadás kapcsán megemlítés történjék arról, hogy ez a munka is elkészült és most^ a zárszámadással egyidejűleg intézzük el ezt is. E határidők elmulasztásának indokait — mondom — nem kívánom, itt keresni, mindenesetre az országgyűlést megillető költségvetési és zárszámadás-ellenőrzési jog hatályosságáénak csorbítását, a féléves jelentésekre^ vonatkozólag pedig teljes nullifikálását jelenti. Formális tekintetben ez az észrevételem a zárszámadással és az állami számvevőszék két féléves jelentésével kapcsolatban. Magát a gaz-
