Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-183

Az országgyűlés képviselőházának 18$. kötnie kell,-hogy jön a földreform ollója és levág az ő földjéből egy darabot, nemhogy hozzáadnának, akkor inkáibb vegyék ki az egész gerincét. (Egy hang a szélsőbaloldalon: De a nagybirtokosokat hagyják!) Uraim, én azt a reményeimet fejezem ki, sőt meg vagyok róla győződve, hogy egyiknek a földjét sem fogják elvenni, legfeljebb akkor, ha. a bíróság úgy ítél. De mi nem vindikál­hatjuk magunknak azt a jogot, hogy valaki­től bánmiféle komissziók által elvétessük a földet. A gazdasági fellendülés, a gazdasági szín­vonal és a közjóléti színvonal felemelése és rögzítése olyan nívóra, amilyen a körülöttünk fekvő államokiban már megvan, csak akkor lehetséges, ha megvannak hozzá az erkölcsi feltételek, az erkölcsi alapok. En az erkölcsi alapokat az iskolázásban, a szakképzésben és — ami a legfőbb — a munka megbecsülésében látom. (Br. Vay Miklós: A denaturált szesz eltiltásában!) Ha nekünk jó iskolánk lesz, ha a nyolcosztályos népiskola meghozza azt a ma­gas műveltségi nívót, amely egy kisgazdának és általában egy kisembernek szükséges, ha ezenkívül a szakképzés kifogástalan lesz, akkor majd a munka megbecsülése magától jön. Nem lesznek részeges suszterek és nem lesz kétségbeesett kocsmatöltelék a földmívesekből, hanem igenis mindenkinek meglesz otthon a maga munkaköre és mindenki nyugodtan fog dolgozni, mert meg lesz győződve arról, hogy az ő munkájának meglesz a megbecsülése és meglesz a hozama. (Ügy van! jobb felől.) Nem mondom azt, hogy részeg és elesett embereket sohasem fogunk látni, de az általános erkölcsi nívót fel fogjuk emelni. Ha az általános erköl­csi nívót felemeljük, akkor meglesz az önbe­csülés, meglesz minden institúció megbecsü­lése és meglesz a házasság' szentségéinek meg­becsülése is, amely tekintetben aggodalmasko­dott tegnap egyik főtisztelendő képviselőtár­sunk. Ezt a megbecsülést nem lehet felfogni sem materialista, sem pedig idealista szempont­ból, ez a materializmus és az idealizmus kom­promisszuma. Mert bármennyire ideális is a házasság, ha nincs mit enni, (Egy hang a> szélsőbaloldalon: Es ha as embernek anyósa van! — Derültség.) ha nincs mit főzni, akkor a válás kérdése már is felmerül. (Bodor Már­ton: Egy fél év múlva! — Zaj a középen és a szélsőbaloldalon.) Méltóztassék a gazdasági csúcsminiszter úrnak erre is gondot fordítani és erkölcsileg megalapozni a szükséges gazdasági fellendü­lést. En aat hiszem, hogy a köznép részéről nincsen ennek semmiféle akadálya, de aka­dálya van mindenféle teóriák részéről. Tessék a teóriákat félretenni, a reális vonalat alapul venni és a reális talapzaton mozogni, nem egy arasznyira a föld felett, mert ott még senki sem lebegett, még Mohamed koporsóját is rög­zíteni kell valahol, hogy a föld felett lebeg­jen. Nekünk igenis a földön kell járnunk. Ha lesz, talpat teszünk a lábunk alá, de mégis a földön járunk, a földre támaszkodunk, a föld sarát tapossuk. Minden idealizmusnak, minden erkölcsi felfogásnak kell, hogy meglegyen a reális alapja, akkor nem borulunk fel és nem pottyanunk a mélységbe. Igen t. Uraim! A földreform feltétlenül szükséges. Időm már lejárt, zárom szavaimat, de mégegyszer nagyon kérem a kormányzatot, erre a kérdésre fordítsa a legnagyobb figyel­mei Szervezze meg az előzetes védekezést az árvizek ellen úgy, ahogy a tudósok a terveket ülése 19 ùl február 20-án, csütörtökön 465 kidolgozták. Már ősszel megmondták, hogy tavaszra jön a veszedelem. Meg is jött. (Taps.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Spák Iván jegyző: Gróf Pálffy József! Elnök: Gróf Pálffy József képviselő urat illeti a szó. Gr. Pálffy József: T. Ház! A pénzügy­miniszter úr gazdasági expozéja felett lefolyt vita bizonyítja legjobban, hogy a miniszter úr elgondolásai a törvényhozásban termékeny ta­lajra találtak. A pénzügyminiszter úr beszédé­vel kapcsolatban különösen a baloldalról az a kifogás hangzott el, hogy a miniszter úr csak elveket ismertetett, de a részletek tárgyalá­sába nem bocsátkozott bele. Szerény vélemé­nyem szerint ezt abból a szempontból kell megítélni, hogy a mai időkben, amikor előre nem látott eseményektől terhes a világ, nehéz határozott körvonalakban, határozott időpon­tokban gazdasági programmot adni, hanem, sajnos, az adott lehetőségekhez kell alkalmaz­kodni. Mélyen t. Ház! Agrárvonalon szerény né­zetem szerint jelenleg egy a fontos, és ez az, hogy termelésünket a végsőikig fokozuk, inten­zívebbé tegyük, különös tekintettel arra a sú­lyos feladatra, amely Közép-Európa és a ten­gely gazdasági ellátása tekintetében ránk há­rul, Az expozéban megjelölt módszerek, úgy találom, megfelelők arra, hogy az ország ezeket a rendkívüli erőpróbákat, amelyeknek elébenéz, sikerrel át tudja élni. Mégis szüksé­gesnek tartom a kormány figyelmét néhány olyan szempontra felhívni, amelyek talán benne vannak az expozéban, db a közvélemény előtt elmosódottan élnek. Ezeknek a szempon­toknak kiemelésével egyúttal bátor vagyok választ adni néhány elhangzott kijelentésre, (Zaj. — Elnök csenget.) amelyek tudatos fer­dítések és hamis beállítások. Ezek különöskép­pen az agrárgazdálkodással kapcsolatosak. Alapelvként előre leszögezem azt, hogy va­laki csak azért, mert földbirtoka vagy vagyona van, nem kezelhető úgy, mintha az országnak kárára volna. (Igaz! Ügy van!) Nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat az előnyöket, amelyek a nagyobb birtokok gazdálkodásában és szociális tevékenységében rejlenek. . Ezt azért hangsúlyozom, mert az utóbbi időben sok olyan hang hallatszott, amely a nagybirtok jelentőségét kétségbevonta. Kész­séggel elismerem, hogy a nagybirtok körül akadhatnak hibák, merthiszen mindenütt van­nak hibák, de azt hiszem, hibák elsősoriban azoknál vannak, akik nem azért kutatnak a hibák után, hogy azokon javítsanak, hanem azért, hogy azokból maguknak politikai tőiket kovácsoljanak, (vitéz Lipcsey Márton: Ez teli­találat! - Ügy van! Ügy van! jobbfelol ­Rajniss Ferenc: Csak nagybirtokot jie ková­csoljanak belőle a Felvidéken! — Br. Vay Miklós: Micsoda kovácsolás? — Krancz Ka3­mund: A Felvidéken kovácsolna! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gr. Pálffy József: Felszólalásom elsősor­ban az ilyen demagóg törekvések ellen irányul és a mesterségesen előidézett fogalomzavarral szemben megkísérlem megvilágítani azt, hogy a nagyobb birtokegységek mit jelentenek az ország életében ma, amikor a közellátás kér­dése az első vonalban van Nemcsák nálunk, Magyarországon, hanem leghatalmasabb szomszédunknál, Németország­ban is rájöttek arra az előnyre, amelyet köz : ellátási szempontból a nagyobb üzemi, gazda­sági egységek jelentenek. 1933-tól 1936-ig ala­pították meg Németországban az úgynevezett 69*

Next

/
Thumbnails
Contents