Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-180

378 Az országgyűlés képviselőházának 180. akit, mondom, bizonyos irányítással, egyesítő gazdasági feladattal bíztak meg, akkor, mikor ezeket az elveket és eszméket hirdette, bizonyos közbeszólást kapott, amely ^ úgy szólt, hogy ez ilyen és olyan programm. Én nem nézem, hogy ez ilyen vagy amolyan programm-e, megvalósítható-e s lehet-e bízni abban, hogy valóban megvalósul. Többet ér egy kevésbbé jó prog'ramm, amelyet biztosan megvalósítanak, mint az olyan programm, amely^ gyönyörű és hangzatos, de örökké esak papír marad és legfeljebb a Háznak az irattárát szaporítja. (Ügy van! a .jobboldalon.) Én ismerem a pénzügyminiszter urat s nekem az ő kijelentései nagyon jól esnek, mert ezeket tőle már régebben hallottam. Ezek nem alkalmazkodó kijelentések, hanem egy fajvédő ember megnyilatkozásai. Ö Gömbös Gyula fajvédő vezérnek egyik bizalmasa volt s már abban az időben ilyen húrokat pengetett. Csak arra kérem őt, hogy ezek ne legyenek üres szavak, hanem mihamarabb valósággá váljanak, mert a magyar dolgozó nép öntudatra ébredt, ma kéri azt, amit holnap jogosan követel, mert az isteni rendeltetés szerint neki ehhez joga van. Aki a világrajött, az az első levegőszippantással megszerezte a jogot az élethez és a mindennapi kenyérhez, ezt biztosítanunk kell számára, akár tehetséges, akár nem tehetséges. A tehetségesebb, a szorgalmasabb nagyobb darab kenyérhez juthat, de a mindennapi kenyérhez, ahhoz, hogy magát fenntarthassa, mindenkinek joga van. akinek az Isten életet adott. Körülöttünk vérzivatar tombol. Mi Isten különös kegyéből itt nyugodtan dolgozhatunk és aránylag nyugodt légkörben végezhetjük törvényhozói munkánkat, tehát semmi akadályát nem látom annak, hogy mindazt, amit a mai rendkívüli viszonyok mellett meg lehet tenni és ami bizonyos pénzösszegeket nem von el attól a hadseregtől, amelynek megerősítése ma az első feladat, meg ne tegyük, még pedig azonnal. (Ügy van! a jobboldalon.) Itt elsősorban dolgoznunk kell az ország függetlenségének és szabadságának fennmaradásáért, (Elénk helyeslés.) mert hiába rendezkedünk mi be a jövőre, ha nem az én saját otthonomban, ha nem az én saját független hazámban és nem szabadságom tudatában cselekedhetem. (Ügy van! Ügy van! — Egy hang a baloldalon: Csak magyar politikát!) A tisztességes magyar ember minden ténykedése, minden tekintete és minden gondolata csak odairányulhat, hogy az ország szabad és független maradjon. (Ügy van! Úgy van! — Taps.) Ebben a szabad és független országban majd mi be fogunk rendezkedni saját ízlésünk és akaratunk szerint. (Helyeslés és taps.) T. Képviselőház! Meg kell ezt a nemzetet erősíteni erkölcsi és gazdasági alapon. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a nemzet sejtjét, a családot kell megerősíteni úgy erkölcsileg, mint anyagilag. Itt aztán nincsen kibeszélés, itt nincs mellébeszélés, itt nincs adatgyűjtés, itt gyors és azonnali cselekedet szükséges, mert pusztulóban van magyar fajtánk. (Ügy van! a baloldalon.) Nem tudom a könnyeimet visszaszorítani, amikor arra gondolok és azt látom, hogy 6 ezrelék a mi természetes szaüorulatunk, ha pedig ezalá szállunk, akkor zuhanunk a kihalás felé. Hiába támadtak engem gúnyosan a múltkor az egyik lapban, — nem nevezem meg — hogy én még a Rákosi Jenőféle gondolkodás és elmélet alapján állok és 30 millió magyaT a vágyam, ezt nem tagadom, mert én az a maradi ember vagyok, aki 30 ülése 19ki február lk-én, pénteken. millió magyart szeretnék látni. (Helyeslés és taps.) Nekünk mindent el kell követnünk arra, hogy a fajtánk szaporodjék, — ha nem is láthatunk 30 millió magyart máról-holnapra — ne pedig pusztoljon. Ha megnézzük a kimutatásokat, azt látjuk, hogy előbb-utóbb Isten segedelmével, bölcs Kormányzónk vezérlésével és dicső hadseregünk segítségével visszaszerezzük azt, ami a miénk ezer év óta s akkor szomszédos népek kerülnek vissza hozzánk. Akkor itt vigyáznunk kell és idejekorán gondoskodnunk kell arról, nehogy kisebbség legyünk a saját hazánkban. (Ügy van! Ügy van!) Erkölcsileg és anyagilag tehát fajtánkat meg kell erősítenünk, családvédelmi intézkedéseket kell hoznunk, de sürgősen. Jóvá kell tenni azt a mulasztást, amelyet a szemforgató, farizeus szabadkőművesvilág mindig csak maszlagolt, mindig csak hirdetett s megelégedett az ingyentej kiosztásával s aztán megszűnt a családvédelem, a gyermekgondozás, jött az Önös magánérdek s keletkeztek a mammutvagyonok, de azzal a kismagyarral, a szenvedő kis Fehér Jóskával és Ferikével senki sem törődött ebben az országban. A családon nyugszik az állam felépítése, a család annak a tartós biztosítéka. He ez a talapzat meglazul, akkor összeomlik itt minden. Pedig a múltban ezeket az erős védőgátakat, ezeket az erős oszlopokat, amelyeket a család képvisel az országban, a nemzet életében igyekeztek egyesek alaposan alá aknázni. Mi nyugodtan néztük a liberalizmus hirdetésével mindezt s maradi ember volt, aki fel merte emelni tiltakozó szavát az erkölcs és vallás érdekében, azt lehengerelték, ledorongolták. Az akkori szabadkőműves sajtó legtöbb esetben elhallgatta vagy gúny tárgyává tette az illetőt. Gondoljunk csak vissza a »hecckáplánok« korára, amikor a néppárt első úttörői, a kiváló falusi lelkészek hirdetni kezdték azokat az eszméket, amelyeket ma kormányok és jobboldali pártok hirdetnek, hogyan gúnyolták ki ezeket, még magát boldogemlékű kiváló apostolunkat, Prohászka Ottokárt sem véve ki. Intézményes családvédelmi intézkedésekre van szüksége az országnak. Jótékonycélú bazárok rendezése, ez a liberális maradvány, tűnjék el egyszersmindenkorra. Nekem ne izzadjon senki bálokat végig a verejtékező magyarság érdekében, nekem frakkot ne öltsenek, pezsgőt ne szürcsöljenek ott a magyarság dolgozóinak érdekében, mert azt mondja az egyszerű ember: az urak mulatnak, hogy mi dolgozhassunk. — A pezsgő árát tej formájában juttassuk annak a szegény asszonynak, akinek nincs elég anyateje, mert gyengén táplálkozik és így nem tudja a gyermekét megfelelően táplálni. Egy egészen más világnak kell ezen a téren bekövetkeznie, A családvédelem nem jótékonyság, ez az állam kötelessége és itt nem szabad semmit sem kímélni. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Szíveskedjék beszédét befejezni. Meskó Zoltán: Tisztelettel kérek 15 perces meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Meskó Zoltán: Az id'ő rövidsége folytán csak röviden, sürgönystílusban, dióhéjban mondhatom el azt, amit megvalósíthatónak tartok. Nem követelek semmi olyat, amit a mai rendkívüli viszonyok között nem lehetne megcsinálni. r Mindenekelőtt a családalapítás megkönnyítését követelem. Meg kell könnyíteni a családalapítást házassági kölesönök formája-