Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-178

334 Az országgyűlés képviselőházának 17 kérdéseknél is tudunk végeredményben olyau alapot teremteni, amelyen egymás szempont­jait megértjük, meg is becsüljük, csak a poli­tikai küzdelemben becsületes meggyőződés alapján nem fogadjuk el. (Helyeslés jobb­felől.) A belügyminiszter úr válaszát sok tekin­tetben magamévá, teszem, A politikai véle­ménykülönbség azonban, amelyre a belügy­miniszter úr volt szíves rámutatni, az, hogy az ő állítása szerint a törvény nem ad neki módot arra, hogy a zsidókérdésbe a mozgó­fényképszínháznál komolyan belenyúljon. Amennyiben ez a tétel elfogadható, meg­állapítom, hogy az 1939 :IV. törvénycikk töké­letesen csődöt modott. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Ennek a törvénynek alap­ján igenis kell lenni lehetőségnek arra, hogy egy ilyen fontos kultúrpolitikai kérdésben végleges nyugalmat tudjunk teremteni. Nem állhat meg azonban a t. belügyminiszter úr válasza azért, mert az 1939 :IV. törvénycikk 12. §-ának utolsó bekezdése szerint az (1) bekezdés alá eső jogosítványok — s mint az állam által adott jogosítvány, a mozi jogosítvány is ide tartozik — hasznosítása tárgyában zsidóval kötött társulási szerződést jóváhagyni nem lehet, a törvény hatálybalépése előtt jóváha­gyott ilyen szerződést pedig a miniszter fel­hívására meg kell szüntetni. Előző interpellációmban azt kérdeztem a belügyminiszter úrtól, vájjon hányszor tör­tént ilyen felhívás a törvény életbelépése óta. Erre a kérdésre nem kaptam választ. Ezt a rendelkezést kétségtelenül azért szavaztuk meg annakidején, hogy a belügyminiszter úr­nak joga és lehetősége legyen az általános ke­reten túlmenően, diszkrecionális jog gyakor­lása útján a zsidóságtól megtisztítani ezt az ipart. Kimondja ez a szakasz azt is, hogy a társulási szerződés ilyen esetben egyévi fel­mondással akkor is megszüntethető, ha ezt a szerződés kizárja, vagy hosszabb felmondási időhöz köti. Én határozottan állítom, hogy a belügymi­niszter úr ezt a szakaszt igénybe vehette volna. A belügyminiszter úr megállapította azt, hogy az engedélyeseknek és a filmkölcsönzőknek nincs lehetőségük arra, hogy politikai nyomást gyakorolhassanak. Hát méltóztassanak megen^ gedni, hogy csak egy egészen rövid gyakorlati példát hozzak fel. Abban az időben, amikor a magyar moziügyeknek Gerő volt a cézárja és Gerő kezében volt egy csomó első bemutató filmszínház, akkor Gerő a filmikölcsönzőkön ke­resztül a vállalkozóknak, — akiknek rendsze­rint egy krajcáj-juk sem volt erre a célra, hi­szen a magyar filmek gyártásában, sajnos, in­kább a merészség, mint a tőke játszott szerepet — kiajánlotta az előleget, de hogyan?! Ügy ajánlotta ki, hogy azt mondta: Kérem, szüksé­gem van egy »Meseautóra«, benne kell legyen Kabos, meg Gombaszögi Ella, kell benne egy zsidó vezérigazgató, akinek a lányát elveszi a dzsentri. Készen van az egész mese és készen van a mozi-, illetőleg a filmpolitika, amelyet a mozitulajdonos igenis rákényszerít az úgyne; vezett producerre, az előállítóra. Ez a politikai befolyás kétségtelenül mind a mai napig is megmaradt; megmaradt a filmkölosönzőkön keresztül t is, akiknek réges-régi, e törvény megjelenése előtti időből sziármazik az az ösz­szeköttetésük, amellyel Budapestet a zsidó irányzatú filmekkel ellepték, ami ellen egyhá­zak, társulatok számos esetben tiltakoztak, és a szálak ugyanazok maradtak, mint amilyenek azelőtt voltak. '. üiéb'e 19hl február 12-én, szerdán. Mivel azonban a miniszter úr volt szíves bizonyos adataimat megcáfolni és kijelenteni, — bár minden állítását feltételesen mondotta — hogy az ő tudomása szerint 13 zsidónál nincs több a moziszakmában, méltóztassék megen­gedni, hogy a legnagyobb gyorsasággal átfus­sak a mozisok nevein, igazolására azoknak az adatoknak, amelyeket a múltkor rövid statisz­tikában bemutattam (olvassa): »Az I. kerületben: Alkotás-mozgó: engedélyese Moser Olga és Özv. Sasse Béláné zsidók, üzletvezetője Fodor Imre zsidó. Tényleges vezetője és tulajdonosa Sassené. Korona-mozgó: az engedélyes keresztény, a társengedélyes Tuchten Jenőné keresztény ugyan, de a mozgószínházat valójában zsidó férje igazgatja és vezeti saját hasznára. A II. kerületben: Admirál-filmszínház: engedélyese keresz­tény, a társengedélyes Griesz Artúrné zsidó. ~ Budai Apolló: az engedélyes részvénytár­saságban Molnár Gyula és Majoros István ugyan keresztény, de valójában a zsidó Makrai özvegye és örökösei kezében van a teljes rész­vénypakett és a ház.« -. T. Ház! Megemlékeztem ugyanis már álta­lában arról az új irányzatról, hogy kereszté­nyeknek juttatott mozik épületét zsidók meg­vásárolják s az épület bérlete alapján és a bér­leti díj emelésének kilátásba helyezésével gya­korolnak kultúrpolitikai és üzleti nyomást az engedélyesekre. (Palló Imre: A zsidó megta­lálja a módját!) »III. kerületben: ősbuda: engedélyese vitéz szepezdi Kiss keresztény. Műsorkötője a kikeresztelkedett Sásonyi. Flórián-mozgó : engedélyesei keresztények, a kiterjesztett engedélyes Beck Imre azonban zsidó, aki valutavétség miatt büntetve volt. Az üzletvezető Mahler ugyancsak zsidó. Turul-filmszínház: engedélyese özv. For­gács^ Antalné és társa, Beck Imre, Szirtes Fü­löp és Lakner Artúr zsidók, újabban társenge­délyes Szabó Ferenc keresztény. Igazgatója és műsorkötője Kohn Izrael, akinek felekezetét nem említem meg.* '(Derültség. — Palló Imre; Kitért!) »A IV. kerületben: Belvárosi-filmszínház: engedélyes Belvá­rosi-filmszínház kft., tőkéje szintén teljesen zsidó — Löbl zsidó pénze húzódik meg mögötte, — az ügyvezető Freisinger Zoltán zsidó. • Casino-filmszínház: engedélyesei kereszté­nyek, Gerőé volt, jelenleg is Gerő-érdekeltség. Fórum-filmszínház : engedélyese keresztény, társa a Kossuth Lajos-utcai Mozgóképüzem Rt, a zsidó Lédererék tőkéjével majorizáltan zsi­dó.« Az utóbbi időben Dávid János igazgató­sági tagot állítják úgy be, mint aki állítólag megszerezte a részvénypakettet, aminek követ­keztében a részvénytársaság túlnyomóan ke­resztény lenne, valójában azonban Lédererék irányítják. »Tisztikaszinó: keresztény. (Éljenzés a szél­sőbaloldalon.) »Az V. kerületben: Lloyd-filmszínház: keresztény, de az igaz­gatója Gelb Sándor, zsidó. A VI. kerületben: Andrássy-mozgó : engedélyesei kereszté­nyek. A haszonélvező és műsorkötő Bogner Jó­zsef, valamint az üzletvezető Kovács Adolf zsidók. Décsi-mozgó: engedélyes Décsi Oszwald-1919 augusztusában keresztelkedett ki. Évek óta

Next

/
Thumbnails
Contents