Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-177

252 Az országgyűlés képviselőházának 17', gazda is láthat előre valamennyire, aszerint tudja berendezni a maga gazdasági életét s különböző területein a művelési ágakat. Nekem az a meggyőződésem, hogy a háború után pontosan ezen a területen, az állattenyésztés területén vár Magyarországra olyan feladat, amely az ország gazdasági életét belül hallatlanul megerősítheti és amelynek ellátásával szolgálatot tehet Európának, amelynek állatállománya most több országban pusztulóban van. Mi lehetünk a rezervoárja Európának ebben a tekintetben, a magyar gazda ezen a téren találhatja meg jövendő boldogulásának legszilárdabb alapját, ha az állam lehetővé teszi, nem akadályozza meg állatállományunk szaporodását és különösen gondot visel arra, hogy a tenyészállatállomány megfelelő menynyiségben és minőségben álljon a háború után rendelkezésre. (Az elnöki széket Szinyei Merse Jenő foglalja el.) T. Képviselőház! A miniszter úr megemlékezett a hitel kérdéséről. Intenzívebb gazdálkodást a magyar mezőgazdaság rendelkezésére álló mai tőkeerővel elképzelni lehetetlenség. Legyen szabad itt egészen röviden megjegyeznem azt, hogy a mezőgazdaságnak a termelés fejlesztése szempontjából hosszúlejáratú hitelekre van szüksége és olesó hitelekre, mert a termeléis átállítása rövid vagy félhosszú lejáratú hitelekkel teljes \ lehetetlenség. Olyan hiteleket kell biztosítani, amelyek mellett és megfelelő árpolitika mellett a gazdának legyen kedve és legyen módja a termelés fokozására és átállítására. A miniszter úr jobbára elveket hangoztatott itt beszédében, de ezt a korlátot önmaga állította fel beszédének bevezetésében, amikor annak metodikáját lefektette. így én nem kerestem abban kifejezetten részletútmutatásokat, de meg vagyok győződve arról, hogyha ezek alatt az elvi célkitűzések alatt, — amelyekkel szemben nem hallottam komoly észrevételeket — komoly szakemberek, komoly munkával, továbbá az állam és a magyar közületek komoly áldozatával fognak dolgozni, akkor becsületesebb, joblb, tisztességesebb jöven; dönek néz elébe az egész magyar gazdasági élet, (Éljenzés és taps bálfelől és a jobboldalon. — A szónokot üdvözlik,) Elnök: Szólásra következik? Spák Iván jegyző: Horváth Ferenc! Elnök: Horváth Ferenc képviselő urat illeti a szó. Horváth Ferenc: T. Képviselőház! Az előttem lezajlott vitában egy elvi jelentőségű szempont domborodott ki, mégpedig az, vájjon a mai gazdasági és politikai viszonyok között lehet-e egyáltalában tervet felállítani, {Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter a teremből eltávozik. — Matolcsy Mátyás: Ne menjen ki a miniszter úr! Jöjjön vissza! — Egy hang jobbfelől: Az már az ő dolga! — Matolcsy Mátyás: Jöjjön vissza!) lehet-e tehát tervet felállítani akkor, amikor az előttünk álló jövő képe gazdasági vonatkozásban, de belpolitikai és külpolitikai vonatkozásban is némelyek szerint olyan, hogy egy reális terv felállítását ma nehézzé, sokak szerint talán lehetetlenné teszi. Amikor itt felszólalásra feliratkoztam, ezt azzal a gondolattal tettem, az volt a meggyőződésem, hogy ez a kérdés eldöntött; eldöntött '. ülése 19Ifi február--'11-én, kedden. a kormánypárt és a kormány részéről is, mert bár hallottunk megnyilatkozásokat irányadó kormánytényezők részéről, amelyek félévvel, hónapokkal ezelőtt arra hivatkoztak, hogy ma nehéz egy részletes programmot kidolgozni és a Ház elé terjeszteni, — de a pénzügyminiszter úr beszédéből mégis az csendült ki, hogy a kormányzat végül is elhatározta magát egy irányított, egy racionális, tervszerű gazdálkodás (bevezetésére, s épp ezért az egész pénzügyminiszteri beszédet, olyannak fogtuk fel, mint amely egy ilyen irányított gazdálkodásnak az irányvonalait akarná leszögezni. T. Ház! Lehetséges-e ez ma vagy nem? Hiszen a gazda, amikor ősszel elveti a maga búzáját, tudja, hogy a jövő tavasz folyamán az időjárással és sok minden egyéb bizonytalansággal kell számolnia: mégis elveti, mert terv nélkül élni, terv nélkül gazdaságot vezetni, terv nélkül egy ország politikáját, egy ország gazdasági életét irányítani nem lehet. (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsobaWdalon.) Amikor ezen a téren már adottságok állanak előttünk, amikor az egyik oldalon Oroszország ötéves tervekkel dolgozott már egy évtizeden keresztüli, a imásik oldalon pedig Európa más irányító gazdasági tényezői terveket állítottak fel az elmúlt években és terveket dolgoznak ki a mára, holnapra és holnaputánra. akkor ez a kis Magyarország mást nem is

< tehet, mint a maga részéről ebben az európai gazdasági szituációban felállítja a maga tervét, azt a tervet, amely a maga gazdasági erejének, gazdasági képességének, a maga nemzetközi pozíciójának megfelel. Az természetesen más dolog, hogy a terv végrehajtásában alkalmazkodnia kell azután a mindenkori lehetőségekhez és viszonyokhoz. (Tauf

fer Gábor: Rugalmas tervet kell csinálni!) T. Ház! Feladatom az, hogy, a továbbiakban pártom elvi álláspontját szögezzem le itt a vitában és beszédem további folyamám ezt fogom tenni. T. Ház! Áttanulmányoztuk a miniszter úr beszédét, megállapítottuk, hogy a miniszter úr a racionális, tervszerű, irányított gazdálkodás mellett szögezte le magát és a kormány politikáját. Ezt a részt tehát mi ezen az alapon tárgyaljuk és eldöntöttnek tekintjük. Ezt elvileg a magunk részéről mindig helyeseltük, hirdettük és épp ezért bejelentését örömmel üdvözöljük, még ha pénzügyminiszteri székből hangzott is el. Végigvettük beszédét möndatról-mondatra. Készleteiben sem akarjuk megcáfolni, aminthogy a megállapítások túlnyomó részét nem is cáfolhatja meg senki sem, aki félig-meddig korszerűen gondolkodik a gazdásági kérdésekben. Ugyanakkor azonban őszinte sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a miniszter úr kijelentései nagy általánosságokban mozogtak és javarészt elméleti fejtegetések voltak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Hiányzott belőlük az, ami gyakorlati politikát jelent s ami — ahogyan ezt már Matolcsy képviselőtársam is kifejtette — gazdaságpoli^ tikai vita tárgya lehetne. Irányelvekről, nagyjában helyes irányelvekről volt szó, továbbá tervekről, amelyek készülőben vannak, a gazdasági élet egy vagy más szektorában talán már készülnek is, de azt, hogy ezek a tervek az életben hogyan festenek, miképpen hozzák a megoldást, ebből a beszédből kivenni nem lehetett. Kérjük a miniszter urat, ne méltóztassék ezeket a megállapításokat egy ellenzéki párt