Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-176
234 Az országgyűlés képviselőházcmak 176. Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Kár volt szólnia! Politika volt!) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság- javaslatát magukévá tenni? (Igen! Nem!) Akik a mentelmi , bizottság javaslatát magukévá teszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik. — Maróthy Károly: Most temetik el a mentelmi jogot. — Felkiáltások a jobboldalon: Ugyan, ugyan! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Többség. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát kérünk!) Kérem, nyilvánvaló a többség! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem nyilvánvaló! — Folytonos zaj.) Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak nyugodtságukat megőrizni! (Gruber Lajos: Ellenpróbát kérünk!) Gruber képviselő urat kérem, maradjon csendben. Megállapítottam a kétségtelen többséget. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem kétségtelen!) Ne méltóztassanak kétségbevonni az elnök jóhiszeműségét! (Maróthy Károly: Téved!) A Ház a mentelmi bizotság javaslatát magáévá tette (Gruber Lajos: Az elnök is tévedhet!) és Csia Sándor képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggesztette. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: De nincs többség! Szomorú dolog ez! — Rajniss Ferenc: A mozipanama is hivatali titok!) Rajniss képviselő urat kérem, ne szóljon közbe. (Maróthy Károly: Vége az alkotmánynak! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs mentelmi jog! Nincs alkotmány! Semmi sincs! — Egy hang a jobboldalon: Ha maglikra bízzuk. nem is lesz! — A szélsőbaloldalról a képviselők kivonulnak a teremből.) Következik a mentelmi bizottság jelentése Zeöld Imre Péter országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselőház! A m. kir. államrendőrség budapesti foka' pitánysága mellé beosztott ügyészi megbízottak vezetője 2/1941. szám alatt a világítás korlátozása tárgyában kiadott 8700/1940. M. E. számú rendelet 2. §-ába ütköző kihágás miatt Zeöld Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a karácsonyi ünnepek alkalmával, 1940. évi december hó 27. napján a Nyilaskeresztes Párt VI.. Andrássy-út 60. sz. alatti helyiségének Andrássy-úti homlokzatán az első emeleti teremben kivilágított karácsonyfát állítottak be, s az erkélyen és a szomszéd szobákban a karácsonyfával egyidejűleg periodikusan kigyulladó világítási effektusok működtek. Először a zöld nyilaskereszt gyulladt ki, később körülötte néhány csillag és egyéb fények, azután a nemzeti színek világító gömbjei és végül a karácsonyfa. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett^ az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Zeöld Imre Péter országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? ülése 1941. évi február hó 7-én, pénteken. (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Zeöld Imre Péter képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 432. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 5/1941. f. ü. szám alatt Wirth Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. II. 11.269/1940. számú megkeresése szerint nevezett képviselő ellen a bíróság büntető eljárást indított, mivel »Hubay Kálmán és általam 1940. év július 2-án benyújtott indítvány III. zsidótörvénytervezet. Indítvány házhatározat meghozatalára, mely szerint utasíttassák a m. kir. minisztérium arra, hogy folyó évi augusztus hó 2-ig törvényjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé a Magyarországon élő zsidók jogviszonyainak szabályozásáról« kezdetű, impresszummal el nem látott sajtótermék a köteles példány beszolgáltatásának elmulasztásával, a sajtóellenőrzésre vonatkozó jogszabályok ellenére többszöröztetett és terjesztetett. A sajtótermék kiadása és terjesztése körüli szabálytalanság miatt a nyomozás adatai szerint a büntetőjogi felelősség Wirth Károly országgyűlési képviselőt terheli. A bizottság megállapította^ hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett. Mivel Wirth Károly képviselőnek a szóbanforgó sajtótermék kiadása és terjesztése körüli szerepe tekintetében a tényállás hiányosnak látszik, ezért az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között kétséges, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Wirth Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis Wirth Károly országgyűlési képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi bizottság 433. számú jelentésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 141/1941. f. ü. szám alatt Halmai János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüg gesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság 1 B. IV. 31.010/3—1940. számú megkeresése szerint Tóth József szobafestő' és mázoló budapesti lakos viszonvádló feljelentésére nevezett képviselő ellen a bíróság büntető eljárást indított, mivel Halmai János sérelmére elkövetett rágalmazás és becsületsértés miatt Tóth József ellen folyamatba tett polgári perben 1940. évi november hó 14. napján a budapesti kir. büntető járásbíróságon tartott tárgyalás után magánváclló Halmai János őt megtámadta, fogait csikorgatta és lehúzta kesztyűjét, hogy a vádlottat leüsse, melyben csak a körülötte állók akadályozták meg. A viszonvád tárgyát képező ezen cselekményben az 1914:XLL te. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladéki elemei állapíthatók meg.
