Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

22á À2 országgyűlés képviselőházának 176. ülése Í9Ü. évi február hó 7-én, pénteken. töimi jogának megsértését a következőkben látja: 1940. évi július hó 22. napján este 3

/48 órakor, amikor Gruber Lajos országgyűlési képviselő az, Országházból hazatért, a nyilaskeresztespárt VI., Andrássy-út 60. számú házban levő országos központjának kapujában megállott azon célból, hogy az ottani tömeg tüntetését megakadályozza, illetve annak elejét vegye. Ekkor a 875. számú rendőrtiszthelyettes odajött hozzá és felszólította arra, hogy' a kapu alá menjen be, mely felszólításnak Gruber Lajos nem tett eleget. Ezért a rendőrtiszthelyettes belökte őt a kapuba, annak dacára, hogy tudott arról, hogy nevezett országgyűlési képviselő. A képviselőház mentelmi bizottságának elnöke^ a bizottságnak 1940. évi október hó 29. napján tartott ülésében hozott határozatából kifolyólag a m. kir. belügyminisztert felkérte arra, hogy a pontos tényállást vizsgálja meg. A m. kir. belügyminiszternek a mentelmi bizottság elnökéhez intézett 394/VIa. res.—1940. számú átirata a következőket tartalmazza: _A nyilaskeresztespárt 1940. évi július hó 22-én a székesfőváros területén több helyen tüntetést rendezett Hubay Kálmán és Vágó Pál volt országgyűlési képviselők mandátumának megfosztása miatt. E*te ¥28 óra után szüksége mutatkozott annak, hogy az Andrássy-út 60. számú ház előtt összegyűlt közönséget az utcai rend fenntarthatása végett szétoszlassák. A kiadott felhívás értelmében a közönség köteles volt vagy eltávozni, vagy a kapuk alá húzódni. Gruber Lajos országgyűlési képviselő az intézkedő Teveli László rendőrtisztheiyettesnek azt kiabálta, hogy őt ne figyelmeztesse, mert ő képviselő, »különben, — így folytatta — ha be nem fogja a száját és el nem megy innen, belerúgok magába!« Feléje is fordult, meg is akarta rúgni, mire a rendőrtiszthelyettes Gruber Lajost a kapu alá szorította. Gruber Lajos országgyűlési képviselő a fenti cselekményével a m. kir. rendőrség elleni gyűlöletre izgatás bűntettét és a hatósági közeg; elleni erőszak vétségét* követte él, miért is őt a budapesti főkapitány a budapesti kir. ügyészségen 1940. évi szeptember hó 13-án 44.475/2— 1940. fk. II. szám alatt feljelentette, Teveli László rendőrtiszthelyettes pedig Gruber Lajos ellen a fenti bűncselekményektől függetlenül, feltűnően durva becsületsértés vétsége címén magánindítványt terjesztett elő. (Gruber Lajos: Hazudik!) Elnök: Kérem, képviselő úr, méltóztassék az ilyen megjegyzésektől tartózkodni. vitéz Váczy György előadó: Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ezek szerint Teveli László rendőrtiszthelyettes nem sértette meg, mert a rendőrtiszthelyettes előtt Gruber Lajos csak puszta kijelentéssel utalt képviselői., mivoltára, magát szabályszerűen nem igazolta, de azért sem sértette és sérthette meg Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogát, mert a rendőrségnek a rend fenntartását célzó intézkedései során nincs módjában a rendet megzavaró személyeket kivételes bánásmódban részesíteni, mert ha így tenne, bármely jogellenesen fellépő országgyű

: lési képviselőnek módjában lenne a mentelmi jogra való hivatkozással minden rendőri intézkedést hatástalanná tenni. , A mentelmi bizottság a hivatalos vizsgalatnak ezen adataiból megállapította, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi joga nem sértetett meg. Kétségtelen ugyanis, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselőt nem törvényhozói hivatásának gyakorlásában érte az általa kifogásolt rendőri intézkedés. amely nem törvényhozói minősége ellen irányult és nem azt célozta, hogy őt képviselői hivatása gyakorlásának szabadságában és függetlenségében akadályozza, továbbá, mivel az is megállapítható, hogy a panaszolt rendőri intézkedésre önvédelemből és a panaszos képviselőnek sérelmes és kihívó viselkedése miatt volt szükség, tehát a tettenérés esete forog fenn, javasolja a bizottság a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg s ezért további intézkedésre szükség nincs. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, vagyis kimondja, nogy Gruber Lajos országgyűlési képviselő úr mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg. • Következik a mentelmi bizottság 429. számú jelentésének tárgyalása Zeöld Imre Péter országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képviselőház! Zeöld Imre Péter 1940. évi július hó 23. napján írásban bejelentette mentelmi jogának megsértését. E bejelentést a képviselőház elnöke a házszabályok 103. §-ának (2) bekezdése értelmében a Ház tudomására hozta s egyben további intézkedések megtétele végett a mentelmi bizottsághoz utasította. Zeöld Imre Péter, országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértését a következőkben látja: 1940. évi július hó 22. napján, amikor Zeöld imre Péter országgyűlési képviselő az Országházból eltávozott, Holchauzer Lőrinc nevezetű gépkocsivezetőjét a rendőrök a gépkocsi mellől elvitték, ami ellen nevezett képviselő tiltakozását fejezte ki. Ezután Zeöld Imre Péter országgyűlési képviselőt két rendőr lefogta és Bartha Jenő rendőrfelügyelő az arcába boxolt, annak dacára, hogy képviselői mivoltára hivatkozott. A rendőrfelügyelő Zeöld Imre Péter képviselő szerint az eset szemtanúi előtt úgy állította be az esetet, mintha ő (Zeöld Imre Péter) támadta volna meg a rendőrfelügyelőt. A képviselőház mentelmi bizottságának elnöke a bizottságnak 1940. évi október hó 29. napján tartott ülésében hozott határozatából kifolyólag a m. kir. belügyminisztert felkérte, hogy a pontos tényállást vizsgálja meg. A m. kir. belügyminiszternek a mentelmi ízottság elnökéhez intézett 394. VI. a. res.— 1940. számú átirata a következőket tartalmazza: , 1940. évi július hó 22-én este Va8 óra tájban az Országház előtti téren egy 50—60 főből álló csoport hangosan éltette Hubay Kálmán és Vágó Pál mandátumuktól megfosztott országgyűlési képviselőket, őket felemelt karokkal és »kitartás« szavakkal üdvözölte. Ezt a tüntető csoportot a képviselőház gyalogjárdáján tartózkodó 15—20 főből álló zöldinges csoport irányította. Az oda kirendelt rendőri karhatalom parancsnoka, Bartha Jenő rendőr főfelügyelő a zöldinges csoportból leghangosabban kiabálót vállánál megfogva át akarta adni a rendőrnek. A zöldinges férfi a rendőrfelügyelőt jobbkezével baloldalán hirtelen megütötte. Bartha Jenő rendőrfelügyelő, akit a csoport körülvett, úgy-