Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

Az országgyűlés képviselőházának 176, munkára nézve, amennyiben a hivatal munkáját megrövidíti és egyszerűsíti. A gyáripari termelés képviseleti statisztikája bizonyos kérdőpontokkal bővül, amelyek a munkáslétszámot és a munkaórák szamát kérdik, a kérdőív címében beírt hónapot követő hónapoKban. A célja ennek az, hogy előzetes tájékoztatást adjanak az adatszolgáltató vállalat foglalkoztatottságáról. A népmozgalmi statisztika keretében főleg egészségügyi es népesedéspolitikai szempontok folytán írt elő a hivatal módosítást. A kérdőminták általában az azonossági szám, az állampolgárság, a törvény értelmében zsidónak való minősülés kérdezése, az életkor helyett a születés időpontjának, valamint a foglalkozás részletesebb tudakolása tekintetében változtak. T. Ház! A hivatal ezidőszerinti adatgyűjtései, illetve az itt felsorolt új adatgyűjtések közül a törvény érteimében meg kell említenem, miután a jelentés is kiemeli, hogy a magánszemélyek közvetlen adatbevallásán alapszik ezek közöl három, úgymint az egyetemi és főiskolai hallgatók oklevelének, továbbá a baromfi- és a tojásstatisztikának adatbevaliása. Részben magánszemélyek közvetlen adatszolgáltatásán alapszik kettő, a tűzrendészet! statisztika és a népszámlálás, megjegyezve azt, hogy a népszámlálásnál ott, ahol egyes hatóságok vagy jogi személyek a tulajdonosai a lakóházaknak, a lakás és a lakóházak statisztikájánál a házi számláló ívek kitöltése ezeknek a hatóságoknak vagy jogi személyeknek adatbevallásán is alapszik. Mélyen t. Ház! A folyó évben országszerte a legnagyobb érdeklődésre, de a Ház szempontjából is a legnagyobb figyelemre tarthat számot a már folyamatba tett népszámlálás, amelyről az 1940: XXX. te. rendelkezik. Bár a népszámlálás normális viszonyok közt is rendkívül leköti a Statisztikai Hivatal egész munkaerejét, mondanom sem kell, hogy ebben az időszakban még inkább igénybeveszi a hivatal amúgyis csekély létszámát és felszerelését. A miniszterelnök úr törvényes felhatalmazása alapján megállapította a felvételi kérdőmintákat és a végrehajtás módozatait. A bemutatott kérdőminták alapján örömmel állapíthatom meg, hogy ez a népszámlálás nem szorítkozik az előző, tízévenkénti népszámlálások alkalmával feltett szokványos kérdésekre, hanem korunk megoldásra váró problémáinak megvilágítása céljából számos új kérdést is tartalmaz. így például rendkívül érdekes felvételeket fogunk kapni a házasság termékenységének és ezen keresztül népi erőnk fejlődésének tekintetében. Ehhez a kérdéshez kapcsolódik a házi gyüjtőív keretében a családi élet és ezzel összefüggésben a szociális viszonyok beható megfigyelése és az ezeket célzó kérdések. Űj kérdés világítja meg nemzetiségi viszonyainkat s a zsidókérdés tekintetében is biztosabb támpontokat nyerünk. A földbirtokra vonatkozó több kérdés, az egyéb egyéni adatokkal való kombinációban, tájékoztatni fog minket arról, hogy kiknek a birtokában van a magyar föld. A foglalkozásra vonatkozó kérdések jobb kidolgozása, a műveltségen felül a különleges szakképzettségek tudakolása gazdasági erőinknek tervszerű fejlesztését és kihasználását fogja jobban előmozdítani. A számlálólap, a házi gyüjtőív, nemkülönben az önálló iparosokra és kereskedőkre vonatkozó kérdőlap adatai az egyéb gazdasági és szociális problémák hosszú sorában adnak majd biztosabb tájékoztatást. léseiül, evi február hó 7-én, pénteken. ált A népszámlálással kapcsolatban legyen szabad a kérdőívek idevágó pontjai alapján különösen két kérdésre rámutatnom a t. Ház előtt. Az egyik az a velünk szemben barátságosnak nem mondható román sajtóban még a népszámlálás megkezdése előtt hangsúlyozott és világgá röpített az a gyanúsítás, hogy a magyar népszámlálás bizonyos tendenciákat követ és így a magyar statisztika már eleve az adatok meghamisítására törekszik. (Czermann Antal: Nem szokásunk!) Nagyon helyesen méltóztatott mondani, a magyar statisztika becsületére és a magunk becsületére sokkal kényesebbek vagyunk, semhogy kövessük azt a példát, amelyet előttünk éppen azok az államok produkáltak, amelyek a mi becsülettel, karddal és vérrel szerzett területeinket hamis statisztikák és Európa s az egész világ becsapása útján szerezték meg annakidején. (Űgy van! Űgy van! a jobb- és a baloldalon.) A nemzetiségi kérdések terén örömmel üdvözlöm a kérdezés olyan módját, amely külön kérdezi az anyanyelvet és a nemzetiséget. (Ügy van! Úgy van! jobb felől.) Itt a Házban az 1940. évi XXX. te. tárgyalása során elhangzott egy aggály abban a tekintetben, hogy egyesek nemzetiségi, vagy felekezeti szempontból feszélyezettek lesznek. Például Kárpátaljával és a Felvidékkel kapcsolatban említette meg ezt egyik képviselőtársunk. Megállapítom, hogy a kérdőpontok megszövegezése, amelyek vonatkoznak arra, hogy mi az anyanyelv, — tehát az a nyelv, amelyet az illető saját nyelvének vall, amelyet legjobban és legszívesebben beszél — és hogy mi az adatszolgáltató nemzetisége, amelyhez tartozónak érzi és vallja magát, s amely minden befolyástól menten és anyanyelvére való tekintet nélkül felölendő meg: mind tudományos, mind gyakorlati, mind pedig politikai szempontból oly precíz és gondos, a végrehajtás pedig a kiadott utasítások és a számláló-biztosok kioktatása folytán oly hűséges, hogy, meggyőződésem szerint, mindenki, aki a népszámlálás keretében vallomást tesz, leghívebb, legigazabb belső meggyőződése szerint vallhatja meg nemzetiségét és anyanyelvét. így ebben a kérdésben, amely bennünket elsősorban érdekel és amelynél az a célunk, hogy semmi esetre se áltassuk önmagunkat, hanem valóságos helyzetet, valódi adatokat, valódi adatszolgáltatást akarunk kapni, a népszámlálási kérdőív megfogalmazása és a népszámlálás végrehajtása tekintetében kiadott utasítások alapján valóban tiszta képet fogunk kapni. (Űgy van! Űgy van! jobbfelőL) Ugyanezek a fontos kérdőpontok végigvonultak a házi gyüjtőív, a lakásív, nemkülönben az iparosokról, ipari üzemekről megalkotandó s a kereskedőkre és kereskedelmi üzemekre vonatkozó statisztikán is. A legnagyobb dicsérettel kell tehát megemlékeznem arról a gondos, mind tudományos, mind gyakorlati szempontból elsőrangú előkészítő munkáról, amelyet a statisztikai hivatal ezen a téren végzett. T. Ház! Ezekben voltam bátor beszámolni a statisztikai munkatervről és az erre vonatkozó kormányjelentésről. Mindezekhez legyen szabad még csak egy megállapítást fűznöm. Amint előadmányom során több íziben is érintettem, ez a statisztikai hivatal nagyon kis létszámmal óriási munkát végez. (Űgy van! Űgy van! jobbfelőL) Ez a megállapítás minden alkalommal elhangzik itt a Házban és a bizottságokban. A Ház teljes megértéssel látja azt a munkát, amely a hivatal vezetőségére, aránylag kisszámú fogalmazási karára és volumenben 35*