Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-175
208 Az országgyűlés képviselőházának 175. ülése 19 Al február 6-án, csütörtökön. dául a most veszendőbe menő munkaerőről, munkaidőről (Ügy van! Ügy van! jobbfelőL) s a gazdákra háramló egyéb hátrányokról. Ezzel kapcsolatban legyen szabad megemlítenem, hogy a pénzügyminisztérium évekkel ezelőtt adatgyűjtést rendelt el, amelyet 74 olyan községben hajtottunk végre, ahol a tagosítást mar befejezték. Megállapítottuk, hogy a terméseredmény ebben a 74 községben a tagosítás után átlagosan 23%-kai emelkedett. Azt hiszem, ez sokkal lényegesebb, mint az, hogy területben 50.00 holdat nyerünk. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Meg kell csinálni! — Tauf fer Gábor: Évenkint három községet tagosítanak!) Azt mondtam, hogy ezt szélesebb alapokra óhajtjuk helyezni s azt hiszem, ebbe belenyugodhat a képviselő úr. (Tauffer Gábor: Nagyon helyes! — Egy hang a szélső baloldalon: Húsz év alatt megcsinálhatták volna! — Rassay Károly: ötven éves programm, nem húsz éves!) A területnagyobítás harmadik eszköze, a belvízszabályozás és az ármentesítés. Azt hiszem, méltóztatnak velem egyetérteni abban, hogy ez országos és nem helyi jellegű feladat, mert össze kell fogni az együvéttartozó vízterületeket, függetlenül attól, hogy azok melyik ármentesítő társulathoz tartoznak. Ez tehát országos jellegű feladat és ezért államosítani fogjuk. ((Helyeslés t és taps.) így el fogjuk érni azt, hogy a munkálatokat egységesen irányíthatjuk, meggyorsíthatjuk, — mert ma nagyon sok lassúságnak az oka az is. hogy a különböző érdekeltségek egymás között tárgyalnak — a közérdekű lebonyolítást biztosítani tudjuk és nem utolsó szempont az, hogy így a terhek arányosítását is keresztül tudjuk vinni. (Ügy van! Úgy van!) Amellett, hogy a termőterületet ezekkel az eszközökkel növelni kívánjuk, gondoskodni kell arról is, hogy a föld termőerejét fokozzuk, hogy a terméseredmény úgy mennyiségileg; mint minőségileg emellkedhessék. Ennek szakszerű megalapozására az egész ország területét megvizsgáljuk agrokémiai, agrofizikai és éghajlati viszonyok tekintetében. Ez a munka már évtizedek óta folyamatban van, évtizedek óta felhalmozott tapasztalatok alapján ma is folyik, és ennek továbbfolytatása és meggyorsítása kizárólag pénzkérdés. Ezek után talán pénzügyminiszteri minőségemre kapcsolok át és közlöm a t. Házzal, hogy az ehhez szükséges pénzösszegeket rendelkezésére fogom bocsátani, hogy ez által ezeket a munlkákat megfelelően meggyorsíthassuk. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mikor?) Az említett vizsgálat fogja tulajdonképpen az alapot megadni a föld termőereje fokozásához. Ez a vizsgálat részben már folyamatban is van, így például a Tisza mentén teljesen készen, más vidékeken nagyon előrehaladott állapotban van, de természetes. hogy vannak még vidékek, ahol meg sem kezdődött. Ez a vizsgálat fogja megadni szakszerű alapját a talajjavításnak, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem lehet azonnal hozzáfogni a talajjavításhoz, de mindenesetre a szakszerű, végleges alapot ez képezi. Természetes, hogy a talajjavításnak minden módját elő fogjuk mozdítani, különös súlyt helyezve elsősorban az istállótrágya helyes kezelésére. (Helyeslés.) Ebben a tekintetben Magyarországon hallatlanul sok tennivaló van: sok érték megy veszendőbe. Gondoskodni kell egyéb eszközök mellett a műtrágya fokozottabb felhasználásáról is, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Olcsóbbá kell tenni!) — ez is hozzá tartozik — és ebben a tekintetben a megfelelő hitelkonstrukciót is meg fogom teremteni. A talajjavító munkálatokhoz tartozik az észszerű vízgazdálkodás bevezetése, hogy általa szélsőséges klímánk hatásait enyhítsük, mert hogy mit szenvedünk a szélsőséges klíma miatt, azt hiszem, nem szükséges részleteznem. Következésképpen tovább kell fejleszteni az öntözést, mégpedig energikusabb tempóban, hogy a kevésbbé termékeny területéket feljavítsuk, az aszálykárokat enyhítsük és belterjesebb művelésre szoktassuk a gazdákat ott. ahol erről szó lehet. Fontos továbbá a termelvénye'k minőségének a feljavítása és egységesítése is. Nem. akarok e téren a részletekbe belemenni, hiszen hallatlan gyorsan telik az idő, csak azt említem meg, hogy hathatósabbá tesszük és kiterjesztjük a minőség'i ellenőrzést, a márkázást, mert csak így tudunk megfelelő^ külföldi piacokra eljutni és a gazda termeivényei részére külföldön megfelelő árakat biztosítani. A minőségi termelésen felül azonban van még egy szempont, amelyre gondolnunk kell. ez pedig az, hogy a fold termőerejét úgy hasznosítsuk, hogy azon a legértékesebb terményeket termeljük. Így gondolok a takarmánynövényekre, az ipari növényekre, a gyógynövényekre, a pótauyagokra, ami a mai időkben rendkívül aktuális; gondolok a gyümölcs- és zöldségtermelés^ fejlesztésére nemcsak mennyiségi, de minőségi szempontból is, mert azt hiszem, hogy ebben a tekintetben a magyar gyümölcs az egész világon felveheti a versenyt. (Ügy van! Ugy van!) Mélyen t. Ház! Ezeknek az elveknek alapján: tehát, hogy a területet növelni fogjuk, hogy a terület termőerejét fokozni fogjuk, hogy a minőségi termelést előmozdítjuk s hogy a legértékesebb fajtatéi-menyekre térünk át, egy országos tervet állítunk fel, természeti tájakként éls országrészekként, és ebben megállapítjuk, hogy mit, milyen mennyiségben, milyen minőségben és milyen termelési eljárások alkalmazása mellett kell termelni. Itt természetesen figyelembe kell vennünk egyéb gazdasági ágaknak az igényeit is, így az állattenyésztését, nyersanyagellátásunkét, a fogyasztás és kivitel igényeit, ez utóbbi tekintetében különösen nagy figyelmet fordítva legfőbb vevőinkre, Németországraj és Olaszországra. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennek a tervnek keresztülvitelét biztosítani fogjuk elsősorban a szakismeretek terjesztésével, azíután megfelelő árpolitikával, esetleg kedvezményekkel és jutalmakkal s ha kell. hatósági intézkedésekkel is. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a kö zeigen.) Mélyen i Ház! Méltóztassék megengedni, hogy néhány szót szóljak még az erdőgazdálkodásról. Természetesen itt is a tervszerűségnek kell érvényesülnie, mert egyfelől ki kell elégíteni a különböző igényeket, másfelől pedig meg kell őrizni az erdőállományt. (Úgy van! Ügy van!) A fának közgazdasági jelentősébe és sokoldalú használhatósága szoros kapcsolatot igényel az erdőgazdálkodás és a fagazdálkodás között, hogy ki tudjuk elégíteni és biztosítani tudjuk a belföldi tüzifaszükségletet, az ipari szükségletet, és a kivitel igényeinek is meg tudjunk felelni. Itt megemlítem esak inter parentesim, mert ilyen aggály is felmerült, hogy nem hanyagoljuk el a megváltozott viszonyok között sem az Alföld fásítását (Helyeslés.)
