Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-175

206 Az országgyűlés képviselőházának 175. ülése 19^1 február 6-án, csütörtökön. országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez 'hozzá­szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem. kíván,- a vitát bezárom, a tanácskozásit befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztat­nak-e a mentelmi bizottság javaslatát magu­kévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizott­ság javaslatát magáévá teszi, ehhezképest Matolcsy Mátyás képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem függeszti fel. Következik a mentelmi (bizottság 410. számú jelentésének tárgyalása. Jandl Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Kép­viselőház! Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tisztifőügyésze Jandl Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budak'crnyéki főszolga­bírója megkeresése szerint nevezett képviselő ellen kihágás miatt büntető eljárást indított, mivel Jandl Lajos országgyűlési képviselő albertfalvi lakos tulajdonát képező dober­mann kutyáját — annak dacára, hogy abban az időben Albertfalván ebzárlat volt — száj­kosár nélkül tartotta és folyó évi augusztus hó 31. napján nevezettnek Erzsébet királyné-út 49. számú háaa előtt a gyalogjárdán Schlögl Ferenc üvegessegédet a bal felsőkarján meg­harapta. Schlögl sérülését Jandl Lajos . kép­viselő, orvos bekötözte és a Pasteur-intézetbe utasította. A kutya egyébként veszettség elleni védőoltásban részesült. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képvise­lőháznak, hogy Jandl Lajos országgyűlési kép­viselő mentelmi jogát ebben az ügyben füg­gessze fel. Elnök; Kíván a jelentéshez valaki hozzá­szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztat­nak-e a mentelmi bizottság javaslatát magu­kévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizott­ság javaslatát magáévá teszi, ehhez^ képest íandl Lajos képviselő úr mentelmi jogát a tárgyalt ügyben felfüggeszti. (Bárdossy Lászió külügyminiszter a kormány tagjainak kísére­tében az ülésterembe lép. — Hosszantartó lel­kes éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Következik a mentelmi 'bizottság 411. számú jelentésének tárgyalása. Gál Csaba or­szággyűlési képviselő mentelmi ügyében. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti a szó. (Mozgás és zaj.) A képviselő urak mél­tóztassanak helyeiket elfoglalni és csendben meghallgatni az előadó urat. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Kép­viselőház! Esztergom vái megye tisztifő­ügyésze I. 1480/2—1940. ü. k. szám alatt Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogá; : nak felfüggesztését kérte, mert a párkányi járás főszolgabírája 341/1940. kih. számú meg­keresése szerint 8120/1939. M. E. számú rende­let 1. §-ába ütköző kihágás miatt nevezett kép­viselő ellen büntető eljárá t indított, mivel 1940. évi április hó 5. napján Kernend község­ben Tóth Péter földmíves 100. hiázszá.mú laká­sán tiltott gyűlést tartott. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges ugyan, de mivel a tényállás hiányos, zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőház­nak, hogy Gál Csaba országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne füg­gessze fel. Elnök: Kíván valaki a jelentéshez, hozzá­szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitáit bezárom és a tanácskozást befejezettraek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a men­telmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá teszi, tehát Gál Csaba képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyben nem füg­geszti fel. A pénzügyminiszter lír kíván szólni. Reményi-Schnell er Lajos pénzügyminisz­ter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy azzal a meg­bízással kapcsolatban, amelyet a gazdasági élet és jelesen a termelés tervszerűségének kiépíté­sére, valamint az egyes gazdasági tárcák mű­ködésében az összhang ^biztosítására nyertem, néhány percre igénybe vegyem a mélyen t. Ház türelmét, (Halljuk! Halljuk!) mert úgy érzem, érdekli a mélyen t. Házat, de talán az egész országot is érdekli, hogy milyen elgon­dolásokkal fogtam hozzá ehhez a munkához és milyen az a terv, amelyet kidolgoztam. (Hátijuk! Halljuk!) Mélyen t. Ház! Megbízásomat úgy fogom fel, hogy az én feladatom az, hogy az eddig is megvolt gazdasági programmât minisztertár­saimmal eigyütt újabb elgondolásokkal kiegé­szítve egységes gondolat irányítása alá he­lyezzem, szerves egységbe foglaljam és annak tervszerű végrehajtását 'biztosítsam. Erről kí­vánom a mélyen t. Házat tájékoztatni. (Hall­juk! Halljuk!) A. tájékoztatás tekintetében kétféle mód­szer áll előttünk példaképpen. Az egyik mód­szer az, amely előre közli, hogy mit, mennyit, milyen minőségben, mennyi idő alatt kíván a termelésben elérni. így tették — amint mél­tóztatnak tudni — az oroszok. Az orosz gazda­sági viszonyok és a magyar gazdasági viszo­nyok között azonban három lényeges eltérés van. Az egyik eltérés az, hogy Oroszország oly na,gyságú és gazdaságú területen kezdte oneg a tervgazdálkodás végrehajtását, hogy tu­lajdonképpen a többi államtól függetlenül, tel­jesen autarch módon valósíthatja meg elgon­dolását. A másik nagy eltérés az, hogy olyan időben kezdett hozzá ennek a tervnek a meg­valósításához, amikor komoly háborús bonyo­dalmaktól még tartani nem kellett és végül a harmadik eltérés és különbség, ami természe­tes, az, hogy ott állami tervgazdálkodást kí­vántak megvalósítani és valósítottak meg, míg nálunk természetszerűleg nem ez a helyzet. A gazdasági terv ismertetésének másik módszere az, hogy valaki ismerteti a nagy irányokat, amelyeket követni és a fő célkitűzé­seket ,amelyeket elérni kíván. így tettek a né­metek és nagyjából így tettek az olaszok is. A gazdasági viszonyodban azonban itt is lénye­ges eltérés van, egyrészről a német és az olasz, másrészről a magyar gazdasági viszonyok kö­zött. Az egyik eltérés az, hogy nekünk a ter­vet azoknak a gazdasági viszonyoknak figye­lembe vételével kell készítenünk, amelyek egy középnagyságú nemzet helyzetét a többi nem-

Next

/
Thumbnails
Contents