Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
Àz országgyűlés képviselőházának i 7 4. túl. Itt vannak az apaállatkiállítások, a vásárok. Ezeken hosszú éveken keresztül beigazolódott, hogy milyen értékes anyagot tudunk kitermelni. Szomorúan kell azonban megállapítanunk, hogy ezekről a tenyészállat-kiállításokról a Duna—Tisza-köze és a Tiszántúl teljesen hiányzik. Ezekről a helyekről csak elvétve egyik vagy másik nagyobb gazdaság tud produkálni valamit. Olyan nagy differencia van az országban az állatállomány minősége és teljesítőképessége között, hogy azt a kormánynak erőskezű belenyúlással és pénzbeli támogatással okvetlenül ki kell egyenlítenie. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: A földmívelésügyi államtitkár úr kíván szólni. Bárczay János földmívelésügyi államtitkár: T. Ház! A földinívelésügyi miniszter úr nevében a következőkben van szerencsém Egry Zoltán t. képviselőtársam interpellációjára a választ megadni. A földmívelésügyi kormány teljesen tisztában van azzal, hogy az állatállomány javítása és ezzel az állattartás és az állati termékek értékesítésének jövedelmezőbbé tét-ele elsősorban a magyar földmívelésügyi minisztérium feladata. Teljesen tudatában vagyunk annak is, hogy a Duna—Tisza-közén az állattartás és az állattenyésztés lényegesen hátrább van, mint a Dunántúl. Éppen ezért nemcsak apaállatok beszerzésével és az állomány javításával, hanem üszőakciók lebonyolításával is igyekszünk azoknak az országrészeknek segítségére sietni, amelyekben az állattartás és az állatok színvonala meglehetősen visszamaradt. Tisztában van a földmívelésügyi kormányzat azzal is, hogy az állattartás .jövedelmezőbbé tételével és az állatállomány javításával végeredményben a mezőgazdaság intenzívebb kezelését teszi lehetővé, mivel az állattartás jövedelmezőbbé tétele és az állatállomány növekedése nemcsak az állattartás terén, hanem végeredményben a mezőgazdaság terén is jövedelemtöbbletet biztosít a magyar mezőgazdaság számára. Tudja a földmívelésügyi kormányzat azt is, hogy a háború utáni időkben ismételten számolnunk kell a kalászos növények túltermelésével és így természetszerűleg azokat a kieséseket, amelyek ezen a téren mutatkozhatnak, az állattartás jövedelmezőbbé tételével és az állatok nívójának emelésével kell biztosítanunk a magyar gazda számára. (Helyeslés jobbfelőt.) Éppen ezért minden lehető eszközt és minden rendelkezésre álló anyagi forrást igénybe veszünk abból a célból, hogy megfelelő apaállatokkal lássuk el az illető községeket . Ami Egry Zoltán t. képviselőtársamnak azt az óhaját illeti, amelyet kifejezésre juttatott, amikor azt mondotta, jobban szeretné, ha állami apaállatok általános bevezetésével oldanánk meg azt a problémát, amely akkor mutatkozik, amikor egyes községek nagyon drágán egészen kiváló apaállatot szereznek be és kétévi használat után, amikor még az apaállat minden tekintetben megfelel a tenyésztési követelményeknek, kénytelenek olcsó áron levágásra eladni, mivel más község nem óhajtja őket megvenni, a magam részéről nem tartanám helyesnek, ha állami apaállatok általánossá tételével igyekeznénk ezt a nehézséget áthidalni. Sokkal helyesebbnek tartanám a törvényhatósági apaállatok beszerzését abban a körben, — amint Egry Zoltán t. képviselőtársunk is mondotta — amelyre már az 1940. évi XIII. te. is utal, kimondván, hogy a vármegyékben meg ikell teremteni az apaállatok beszerzésére szükséges alapot. Szükségesnek tarosé ÎPil február 5-én, szerdán. 173 tom ennek ilyeténképpen való megoldását azért is, mert egyes körzetekben, országrészekben, vármegyékben és járásokban különféle az a tenyészanyag, amellyel számolnunk kell, úgyhogy a gazdának egyik helyről a másikra nagyobb távolságra elmennie a tenyészanyag miatt sem volna célszerű. Azt hiszem, hogy amit a Dunántúl már bevezettünk, hogy nagyjában a törvényhatóságok adják ki a községeknek az apaállatokat, talán ez a módszer lesz bevezetve az egész országban. Tudjuk, amit t. képviselőtársaim közbeszólásként méltóztatott mondani, hogy az állattartásnál nemcsak az anyag megválasztása, hanem a legelővel és a takarmánnyal való ellátás problémája is igen fontos és ez talán a legfontosabb követelmény. Éppen ezért a földmívelésügyi kormány nem fogja elhanyagolni ezt sem és minden rendelkezésre álló eszközzel és igyekezettel azon lesz, hogy a községeket megfelelő mennyiségű és terjedelmű legelőkkel lássa el, gondoskodjék a takarmány megtermeléséről s tanítással és propagandával igyekezzék a gazdatársadalmat arra nevelni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt termeljenek azért, hogy ezáltal az állattartás tényleg jövedelmezővé is tétessék. Ha Egry Zoltán képviselőtársamnak vannak ezen a téren konkrét adatai esetleges hibákról vagy mulasztásokról, méltóztassék azokkal a földmívelésügyi minisztériumhoz fordulni, mi a legmesszebbmenőleg igyekszünk majd azokat a hibákat kiküszöbölni. Kérem ezek után, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az államtitkár úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Förster György képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Zeöld Imre Péter jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. 1. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, hogy milyen mérhetetlen nagy károkat okoznak a kóbor cigányok a falun? % Hajlandó-e a miniszter úr az illetékes miniszter uraknál erélyes intézkedések életbeléptetését szorgalmazni a falu érdekében a kó* box cigányok ellen?« Elnök: Az interpelláló képviselő Urat illeti a szó. Förster György: T. Képviselőház! À ci1 t énykérdés kutatói szerint s ezek t között^ meg" ell említenem dr. Fáy Albert nogradvaïme^yei főjegyzőt is, a cigányság körülbelül 500 évvel ezelőtt vándorolt be Magyarországra Zsigmond király szabadságlevele alapján. Első írott feljegyzéseink legalább is 1417-ból valók, amelyek alapján úgy tudjuk, hogy az első cigánycsapatok Oláhországon keresztül vándoroltak be először Erdélybe és onnan terjedtek el azután jóformán egész Európában. Lehoczky Tivadar szerint azonlban, — aki szintén komoly kutatásokat folytatott és több értekezést is írt — abból a körülményből, hogy Nagy Lajos király 1377-ben parancsot adott, hogy Zigány László keresete ügyében vizsgálat tétessék, mert Zigány Mátyás ,és Zigány István híveikkel együtt, Egyházas-Zigány nevű helységbe erőszakosan betörtek s a ház