Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-166
Az országgyűlés képviselőházának 166. kon kívül a törvény rendelkezése folytán kerültek abba a hejyzetbe, bogy most már nem érhetnék el a jogosan kiérdemelt telekkönyvvezetői pozíciót. Minthogy azonban a törvényben megszabott két évi natáridŐ 1940 október hó 31-én letelt és sok érdemes telekkönyvvezetőjelölt már csak megüresedő állások hiánya miatt sem érhette el a telekkönyvvezetői állást, ezért a törvényjavaslat az igazságügyminisztert megbízza azzal, hogy ő' maga keresse ki a megfelelő időpontot és ő állapítsa meg 1 , mikor fog bekövetkezni az az idő, amikor a telekkönyvvezetői kinevezést valóban érettségi bizonyítványhoz lehet kötni, addig pedig tartsa fenn azt az állapotot, amelyet 1940. évi október 31-ig rendelt el az előző törvényhozási intézkedés. T. Képviselőház! Az ügyvédi rendtartásról .szóló 1937 :IV. te. 22. §-ának (6) bekezdése értelmében az ügyvédi kamara választmányának módjában van az ott megjelölt ügyek tárgyalására és a határozathozatal előkészítésére bizottságokat alakítani, maga a határozathozatal azonban minden esetben magát a választmányt illeti. Ilyen szabályozás mellett a választmánynak számos olyan csekély jelentőségű üggyel is kellett foglalkoznia, amelyek valóban nem voltak érdemesek arra, hogy egy egész választmányt lekössenek, és egyrészt a megszaporodott ügyek nagy száma, másrészt pedig az a körülmény, hogy természetszerűleg' így lassabban ment az elintézés és kevés is volt a taglétszám, zökkenőket hozott létre. Ezt kívánta azután a törvényjavaslat kiküszöbölni azzal az intézkedéssel. hogy az igazságügyminiszter által jóváhagyott ügyrendiben a kisebb jelentőségű ügyek elintézését — ilyen például a helyettes ügyvédek vagy ügyvédjelöltek átjegyzése, lemondás vagy elhalálozás folytán az ügyvédek töirlésc, lakáscíinváltozások tudomásvétele stb. — a választmányból alakított bizottság intézhesse, hogy ilyenmódo'n egyfelől a választmányt mentesítse a reáháruló munkatöbblat alól, másrészt pedig meggyorsítsa az ügyek elintézését. A szakasz második bekezdésének a fegyelmi bíróság tagjai számának felemelésére vonatkozó rendelkezését a fegyelmi ügyek rendkívül magas száma tette szükségessé. A fegyelmi ügyek rendszerint gyors intézkedést kívánnak, lehetetlen lett volna tehát e nélkül a szabályozás nélkül ezeket az ügyeket gyorsan elintézni. Ezért a törvényjavaslat úgy intézkedik, hogy a fegyelmi bíróság tagjainak számát felemeli, mégpedig akképpen hogy az ügyvédi kamara fegyelmi bírósága ezentúl az elnökön felül legalább 4, legfeljebb 30 rendes tagból és a rendes tagok felének megfejelő póttagból álljon. A törvényjavaslat 6. §-a módot kíván adni arra, hogy a hitbizományi alapító levelek egyes rendelkezései megváltoztathatók legyenek. Ugyanis a hitbizományi alapító levelek rendszerint már .évszázadokkal előfob keltek és sok olyan intézkedést tartalmaztak, amelyek egyrészt a megváltozott életviszonyo.k folytán, másrészt a megváltozott életfelfogás folytán valahogyan nem illenek bele a mai jogrendbe. A törvényjavaslat tehát egy régen érzett hiányt pótol akkor, amikor módot kíván adni olyan eljárásira, hogy a hitbizományi alapító levelek egyes rendelkezései megváltoztathatók legyenek. Ez az eljárás a következő: a hitbizományi birtokos kérelmére a hitbizományi bíróság jegyzőíkönyvet vesz fel, ülése 19W- december 10-én, kedden 3 ehhez a jegyzőkönyvhöz csatolja a szükséges iratokat és a jegyzőkönyvet az iratokkal együtt véleményes jelentéstétel kapcsán az igazságügyminiszterhez terjeszti fel. Ha az igazságügyminiszter indokoltnak látja a kérelmet, előterjesztést tesz a kormányzónak a hitbizományi alapítóiévél módosítása iránt. A kormányzó elhatározását közli azután az igazságügymiuiszteirreL aki ezt az elhatározást a hitbizományi bíróság útján viszont az érdekelteikkel fogja közölni. A további idevonatkozó szükséges intézkedéseket a hitbizományi bíróság fogja eszközölni. A törvényjavaslat 7. §-a életbeléptetési rendelkezéseket tartalmaz. Ezek szerint a törvényjavaslat kihirdetése napján fog élet belepni. Ez alól kivétel csak a 3. §, amelyre nézve az igazságügyminiszter és a pénzügyminiszter egyetértőleg állapítják meg, hogy azokra nézve, akik már ebben az illetményben részesülnek, mikor kezdődik a törvény hatálya. T. Képviselőház! Ezekben voltam bátor ismertetni a javaslatot. Mielőtt befejezném előadásomat, bátorkodom rámutatni arra, hogy a bizottsági tárgyalás során két kiegészítő javaslatot fogok tenni. Kötelességemnek tartom azonban a plénum ot már most röviden tájékoztatni arról, hogy miből fog állni ez a két kiegészítő javaslat. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A bizottsági tárgyalás során előterjesztendő kiegészítő javaslataim a következők lesznek. Az első kiegészítés arra fog irányulni, hogy fo^laltasisék be a törvényjavaslatba olyan ^ értelmű rendelkezés 1 , amely szerint a kir. 'bíróságok és a kir. ügyészségek tagjainaik az igazságügyminisztériumban való ideiglenes, alkalmaztatásáról szóló 1899:XLVIII. törvénycikknek az 1936:11, te. 1. §-a értelmében az 1940. évi december hó 31. napján lejáró hatálya az 1945. évi december hó 31. napjáig meghosszabhíttatik. A második kiegészítés ugyancsak a törvényjavaslatnak az országgyűlés elé terjesztése után felmerült újabb megfontolásnak a következménye. Ez a kiegészítés arra irányul, hogy a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 1936:111. te. 2. §-ának harmanik bekezdése akként módosíttassék, hogy a m. kirKúria kisebb fegyelmi tanácsába a rendes tagokon felül az eddigi négy póttag helyett nyolc póttag választassák he. T. Képviselőház! Rövid indokolásul előadom, hogy az 1936:11. te. 1. §-ának hatálya az 1940. évi december hó 31-én lejár, tehát intézkedni kell ennek meghosszabbításáról. Minthogy most úgyis igazságügyi szervezeti és eljárási törvényjavaslat fekszik a t. Ház előtt, ez az intézkedés pedig par excellence szervezeti intézkedés, éppen azért fogom javasolni a bizottsági tárgyalás során, hogy a helyett, hogy külön törvényjavaslatot hoznánk a képviselőház elé, már most a bizottsági eljárás során ezzel a kiegészítéssel toldjuk meg a törvényjavaslatot. Ami pedig a második kiegészítés indokolását alkotja, az voltaképpen benne van már e törvényjavaslat 5. §-ának indokolásában, mert hiszen, ha az elbírálásra kerülő ügyvédi fegyelmi ügyek nagy száma miatt az első fokon szükséges volt a fegyelmi bíróság tagjaira nézve az újabb rendezés, akkor ez a fellebb1*
