Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-172

:ií kabineti onöki állást Kánya Kálmán melletti A sajtófőnöki állás talán a legfontosabb a magyar külügyminisztériumban ebben az időben, amikor a világ minden része felé meg kellett magunkat, ügyeinket, problémáinkat, mivoltunkat ismertetni, megtörni az ellenszenv jegét, küzdeni a rágalmak özöne ellen, alátámasztani Magyarország és az idegen járom alá került magyarság egyes, a Népszövetség, a nagyhatalmak és a külföldi közvélemény ítélőszéke elé kerülő ügyeit. Köztudomású, hogy Csáky István mennyire átérezte korunknak háborús jellegét. Érezte, hogy az egész világ táborba szállt és mi is táborba szálltunk és onnan háborús gyorsasággal kell: halljunk, felfogjunk, intézkedjünk, harcoljunk! Hivatalában tábori ágyon alszik, táborszerüen íróaszta-. Ián étkezik, pedig már akkor is beteg, beteg a világháború alatt, a francia internáltságban töltött idő óta, ahol a betegség csiráit szerezte. A kabinetlonöki állásban azután miniszterének jobbkeze, kinek oldala mellől órákra sem távozik. Részese, tevékeny résztvevője ebben az időben az ország legfőbb vezetői legbizalmasabb munkájának. Nem mint előkészítő és végrehajtó közeg, de mint együtt gondolkodó fő. Sajtófőnöki és kabinetfőnöki idejében számos külföldi utazásban, misszióban vesz részt, vagy főnökeivel, vagy mint vezető, de mindig együtt és egyformán hordozza velük teljes és egyforma felelősséggel az ország legfontosabb s legszentebb ügyeit. Miniszteri működésének minden állomását, kifelé látható cselekedetét, teljesítményét, mindenki, aki a magyar politikában résztvesz, minden magyar ember és az egész külföld is ismerik, méltányolták, sőt csodálták. Munkásságának részleteit, cselekedeteinek belső rugóit, teljesítményeinek valódi nagy nehézségeit, a nehézségeken való győzelmeinek igazi méreteit munkatársai ismerik és tudják lemérni. És csak az, aki mindenre kiterjedő közös munkában élt vele, tudja, mily sokoldalú, mily mély, mily részletes és alapos volt tudása az ismeretek és a műveltség terén, mily mély, hiánytalan és kötelességtudóan részletes volt érdeklődése a nemzeti mult, a nemzeti élet minden megnyilvánulása és minden szükséglete iránt. Minden minisztertársa nagyra tartotta, mint a minisztertanácsi munka minden részlete kitűnő, kiegyensúlyozott kritikusát. Feje sohasem nyugodott. A gondolkodásnak nagyszerű debattere volt, önmagában és a meghitt baráti munkában. Esze koncentrált . és csapongó, színes és a legélesebben" kihámozó, metsző logikájú és ellenargumentumokat logikailag, emberileg és pszichikailag megértő egyszerre. De a mindenféle nyelven író, beszélő és gondolkodó, nemzetközi objektivitású érvekkel harcoló Csáky Istvánnak az emberek felé ragyogó esze mögött nem szűnt meg soha dobogni a szíve. Az a szív, mely testileg is HilJejtették : Síilz János s. h. naplóbír álő- bi, legerősebb volt benne és testileg is tartotta és amely magyar volt. Magyar volt Csáky István és minél beljebb látott az ember egyéniségébe, annál magyarabb. Magyar — akár baráttal, akár ellenféllel állott szemben. Sohasem volt hangos hazafi. Mert a hazafiság túltermészetes és főleg túlszent volt neki. De a hazafiság volt élete, — lelki élete — amelynek alávetette és feláldozta testi életét. Egy kis ország nagy és örök feladatának büszke öntudata élt benne, amely a reálpolitikusban sohasem válhatott fenhéjázássá. Csak belső kincs lehetett és volt, néha rejtett, de önnönmagában,, lelkében a nemzetet hordozó kincs. A magyar diplomata nehéz, gondteljes sorsát, a^ hazafi történelmi felelősségét hordozta ez a modern kor minden exigenciáját átérző sarja egy Árpáddal bejött ősi nemzetségnek. Ezeknek a gondoknak súlya könnyítette testi kínjait. Pedig az észnek és szívnek harca sem volt kíntól mentes, mert Csáky — mint a nemzetnek a külvilággal szemben legfőbb exponense és legvilágosabb fője — legjobban érzett minden cselekedetet, minden szót, minden szándékot, minden gondolatot, mely nemzetének használhatott vagy árthatott, mely nemzetére jó vagy rossz lehetett, barátságos vagy barátságtalan volt. Mélyen vallásos volt s a vallásos hit, a nemzeti hit és ősi fájának tradíciója örök bizodalommá vált benne. Örök bizodalommá, amellyel biztonsággal tudott szakadékok szélén járni, bámulatos keleti egyensúlyérzékkel, ez a kicsi, fekete, szívós, kemény magyar. Ezt a magyart vesztettük, ezt gyászoljuk. De nemcsak egy nagy magyart, hanem egy hőst. Hőst, nem a hősi tett héroszi értelmében, — de egész életet egyetlen hősi. élménnyé és egyetlen hősi példává tevő heroikus formájában. Olyan hősiességet, mely a mindennapi, a rutinmunkában is az marad és amely nem egyes emberek számára, de a nemzet számára példa, a nemzedékek számára, melyek utána jönnek és elsősorban a ma élő nemzedék számára. Emellett Csáky István »Pisti« maradt teljes nagyságában is, a nemzet legkomolyabb feladatainak magas polcán is mindenki, az Ország Kormányzója, minisztertársai, hivatali kollégái és munkatársai számára, mert mindenki szerette, pedig már pályája kezdetén a legkomolyabb fő volt, aki előtt tisztelettel hajoltak meg a legöregebbek is. A szeretetében síró nemzet tisztelettel hajtja meg fejét nagy fia előtt, azzal az ígérettel, amelyet a túlvilágról is elvár tőlünk, hogy áldozatos élete nem volt hiába, a nemzet tanult belőle és soha el nem felejti kezének iránymutatását! Czermann Antal s. h. ígi tagok.