Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-167

104 Az országgyűlés képviselőházának 167. ülése 1940 december 11-én, szerdán. Mindegyik fél igyekszik harcba dobni a maga teljes erejét. A támadó fél ebben a pillanatban a keresztény gazdasági rend serege, amely r— mint mondottam — a nemzet lelki erejét viszi bele a harcba, a kormányzat pedig az önáliósítási alapot. Az áruelosztás rendjében egyes monopolizált árucikkek elosztásának keresztény kezekbe való juttatását máris megtette, az intézkedéseknek különböző módjai folynak, hiszen holnap a plakátok tízezrei fogják Budapestet és az ország különböző pontjait elborítani, amelyeken kérjük a keresztény vásárló közönséget, hogy karácsonyra keresztény üzletekben vásároljon, a fajtestvéreinél költse el a pénzét, amikor ajándékot vesz a legnagyobb keresztény ünnepre. (Helyeslés a .jobboldalon.) Holnapután megjelenik a Baross Szövetségnek az 1941. évi kék könyve, amely megint sokezer keresztény kereskedőnek a címjegyzékét fogja tartalmazni, hogy vásárláis esetére a közönségnek útbaigazításokat adjon. (Helyeslés.) De ezek csak részletharcok és részletsikerek. A döntő ütközetet a nemzet érdekében minél gyorsabban meg kell vívni és ez az ország jövője szempontjából nagyon fontos. (Ügy van!) Vizsgálnunk kell tehát azt, hogy mi is tulajdonképpen a teendő. A teendő az, t. Ház, hogy a külkereskedelmi áruforgalom szerves kiépítését minél hamarabb vigyük keresztül, másodszor a belkereskedelem terén az áruellátást és az áruelosztást szervezzük meg, harmadszor az eddigi új keresztény exisztenciák megerősítését kell gyorsan keresztülvinni, negyedszer a keresztény gazdasági életet hitellel kell ellátni, ötödször a zsidó vezérképviseletek megszüntetését — mint ahogyan már egypárszor elmondottam itt — minél gyorsabban keresztül kell vinni. (Ügy van!) Mármost nézzük, meg, milyen eszközök, milyen apparátusok állnak rendelkezésre ezeknek a nagy horderejű kérdéseknek a megoldására. Meg kell állapítanom, hogy ebben a tekintetben a helyzet nem nagyon biztató, mert a kormányzati tényezőknek nem állnak rendelkezésére a szükséges apparátusok és nem is történtek meg az intézkedések. Őszintén meg kell mondanom, hogy kereskedelmi szakigazgatásunk nincs kiépítve, az iparhat ós ági tennivalókat első- és másodfokon a közigazgatási hatóságok látják el és csak harmadfokon kerülnek az idatartozó ügyek az illetékes minisztériumok elé, mint legfelsőbb szakigazgatási fórumokhoz. Ha a fentebb említett kérdéseket, amelyeket felsoroltam, meg akarjuk oldani, akkor ezen a helyzeten változtatni kell. Az alsófokú közigazgatási hatóságok már egyébként is túl vannak terhelve olyan feladatokkal, amelyeket ^ ellátni egyáltalában nem tudnak, vagy csak késedelmesen tudnak ellátni. A megoldásra váró feladatok között nagyon sok olyan gazdasági kérdés van, amely kizárólag gazdasági szakemberek bevonását teszi szükségessé. Nem lehet megkívánni például egy főszolgabírótól, hogy komplikált gazdasági kérdésekben véleményt formáljon vagy javaslatot tegyen. A kereskedelmi és iparkamarák mégsem pótolhatják a kereskedelmi szakigazgatás hiányát. Mindezeknél fogva feltétlenül szükségesnek mutatkozik olyan gazdasági szervezeti hálózat kiépítése, amely szervezet a kormány rendelkezésére áll azoknak az előmunkálatoknak kidolgozásánál, amelyek a gazdasági kérdések kielégítő megoldásához elengedhetetlenül kívánatosak. T. Ház Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter úr, nemkülönben Varga József kereskedelemügyi és iparügyi miniszter úr a közelmúlt időkben lent járt Olaszországban. Mind a két minisztert az olasz állam és az olasz közönség is a lehető legnagyobb szeretettel fogadta. Ha most azt vizsgáljuk, amit az imént mondottam, hogy külkereskedelmi áruforgalmunk szerveinek teljes kiépítése mennyire fontos, akkor meg kell mondanunk, hogy lígy a földmívelésügyi miniszter urat, mint a kereskedelemügyi miniszter urat fogadó Olaszországban is — úgy tudom — érvényre jutott az az elhatározás, hogy nemzetközi összeköttetésünknél a keresztény gazdasági rendszer kiépítését a legnagyobb örömmel veszik. Igen hálás köszönetet kell hogy mondjak, mint á kereskedelmi élet egyik vezetője, azért, hogy Olaszországban is és Németországban is napról-napra mind jobban megnyilvánul az az, óhaj, hogy a keresztény gazdasági összeköttetések kiépítése minél gyorsabban megtörténhessék. T. Ház! Holnap a jogos magyar igények figyelembevételével Belgrádban bizonyára líjabb lépéssel megyünk előbbre a közép-, illetve délkeleteurópai elrendezés kérdésében. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) A magyar kereskedelem, a magyar gazdasági élet nyitott szemekkel figyel Belgrádra, de azt hiszem, az egész magyar nemzet odatekint erre a nagy tanácskozásra és én bízom benne, hogy derűs és bizakodó lélekkel várhatjuk A nolnapi nap eseményeit. (Ügy van!) Azért, hogy bizakodóan nézhessünk előre és hogy eredményeket érhessünk el, hogy abban a nagy, döntő ütközetben, amelyet a keresztény gazdasági élet most vív, jól megállhassuk a helyünket, igen sürgősnek és igen fontosnak találom, hogy a keresztény érdekekórt eredményesen harcoló magyar királyi kormányzat minél előbb kiépítse a Kereskedelmi szakigazgatást. (Helyeslés jobbfelőL) Ezért tehát tisztelettel kérem a kereskedeImügyi miniszter urat, hogy az erre vonatkozó lépéseket az egész ország ' helyes, teljes százszázalékos gazdasági rendjének kiépítése érdekében minél hamarabb tegye meg. (Éljenzés és taps jobb felől.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrnak. Czermann Antal, vitéz Váczy György, Vozáry Aladár, Szabó Gyula, Biró "István, Pálffy János gróf, vitéz Lénárt János és Paczolay György képviselő urak interpellációjuk elmondására halasztást kértek. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni í (Igen!) A Ház a halasztást a felsorolt interpellációkra megadja. Következik vitéz Zerinváry Szilárd képviselő úr interpellációja az igazságügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): ^Interpelláció a m. kir. igazságügyminiszter úrhoz az autógázolások hatályosabb büntetésének tárgyában. • ví 1. Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy a sok autógázolást és szerencsétlenséget, illetőleg a vezetők gondatlanságát

r az ilyen esetekben szokásos enyhe büntetések nem csökkentik? , 2. Hajlandó-e a miniszter ur az autogazolásokra hatályosabb büntetésekre vonatkozólag intézkedni?«. r Elnök: Az interpelláló képviselő urat íJJeti vitéz Zerinváry Szilárd: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A gépkocsik és motorkerékpárok