Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-674

674 Az országgyűlés képviselőházának 156 láció az interpellációkról a m. kir. miniszter­elnök úrhoz. Az interpellációs joggal élés jelenleg a joggal visszaélés határait érinti, s nem egy esetben a nemzet belső nyugalmát és külpoliti­kai érdekeit veszélyezteti. Nem látja-e a miniszterelnök úr elérkezett­nek az időt az interpellációknak e veszélyeket lehetöség szerint kiküszöbölendő szabályozá­sára?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó.. 'Szabó Zoltán: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Sietek kijelenteni, hogy interpellá­cióm nem. mint egynémelyik lap tévesen je­lezte, az interpelláció ellen, hanem annak ér­dekében történik és szeretném, ha a t. Ház ezt felszólalásom egyik mottójának tekintené­A magyar országgyűlésnek minden ko­moly, munkakészséggel és felelősségérzettel eltelt tagja tudja, hogy az interpellációs jog a mi . jelenlegi alkotmányos életünknek egyik bizonyítéka, (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) ehhez hozzányiílni mindaddig, amíg rendelteté­sét helyesen és egészségesen tölti be, nem sza­bad. {Ű g y van! Ügy van! Taps Jobbfelől.) Viszont hozzá kell nyúlni, ha célját rosszul, vagy nem tölti be (Ügy van! Ügy van! jobb­felöl.) és a vele való élés esetleg visszaéléssé lesz, (vitéz Patacsi Dénes: Ilyen még sohasem volt, mint most!) T. Képviselőház! Régi parlamenti tagoktól tudom, hogy mióta a magyar parlamentariz­mus jelenlegi formája érvényben van, az inter­pellációkkal a régi időkben tisztán csak cum grano salis éltek, (vitéz Patacsi Dénes: Becsü­lettel!) nagyon ritka esetben és akkor is csak nagyon indokolt kérdésekben, mindig az or­szág egyetemes érdekét és sohasem a galériá­kat tartva szem előtt. {Úgy van! Ügy van! Élénk taps a jobboldalon és a középen. — Krantz Ray murid és Kapcsán y í László: Régi lemez! — Zaj. — Bapcsányi László: Nagyon is régi! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! (Krantz Ray in und: Megrendelt interpelláció! — vitéz Patacsi Dé­nes: Szószátyárkodás, nem törvényhozás! — Zaj.) Patacsi képviselő urat parlamenti illemet sértő közbeszólásáért rendreutasítom. Szabó Zoltán: T. Ház! Éppen a képviselő­háznak ezen az oldalán egy üres hely Őrzi Ti­sza Istvánnak, annak a szikla jellemű magyar­nak az emlékét, akire itt a parlamentben is golyót lőtt az igaztalan és torzító pártszenve­délynek egy vakmerő áldozata. (Vajna Gábor: Zsidó volt!) A golyó akkor még nem talált, de megmaradt a fanatikus pártizgatás és annak egyik gyutacsa, a pártszenvedélytől fűtött in­terpelláció, amely a rosszul értelmezett sajtó­és szólásszabadság révén akkoriban, még a vi­lágháborús idők cenzúrája idején is szabad közlést kapott. Világháborús katonák tudják legjobban, hogy a frontokon összeszorult az öklük és a szívük, hogyha olvasták ott kint a harcmezőn azokat az interpellációkat, amelyek egyre in­kább hazaárulónak hazudtak Tiszát es egyre inkább magyar megváltóvá hazudtak Károlyi Mihályt, (ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ök tudják legjobban, hogy az án­tántpröpaganda maga nyomatta ki és szóratta ami frontjainkon, a mi katonáink számára re­pülőgépekről ezeknek a magyar parlamentben elhangzott interpellációknak a szövegét (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) és állítom, t. Ház, hogy ez a szenvedélyesen gyűlölködő be­széd volt- a lőpor és az azt kolportáló destruk­. ülése 10%0 november W-ám, szerdán. tív sajtó betűinek az ólma volt a golyó azok­ban az orgyilkos fegyverekben, amelyek 22 év­vel ezelőtt kioltották az életét annak a nagy magyarnak, akit nem sokkal azután a tíz kör­münkkel is szívesen kikapartunk volna. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Folytathatnánk ezeket a múltból vett példákat, de foglalkoznunk kell a jelen bajaival is, (Halljuk! Halljuk!) amelyek az in­terpellációs jog gyakorlása körül az időközben történt házszabályrevízió ellenére is jelentkez­nek éspedig bőven jelentkeznek. Ha semmi más, ez az aránylag nagyon ké­sői óra és az a tény, hogy 69 interpelláció kö­zül a most folyó 22-es szám alatt van beje­gyezve, mutatja, hogy itt az interpellációk kö­rül orvosolni valók vannak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Még inkább meg kell ezt állapítanunk, ha az interpellációk túlnyomó számának tárgyát, elmondásának stílusát* a sajtóban való feltálalásának módját... (Bu­dinszky László: Nincs sajtószabadság! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Szabó Zoltán ... és főleg mindezeknek a célzatát nézzük. T. Ház! Sokszor csodálkozott már velem együtt igen sok magyar ember.,, (Budinszky László: Hogy az igazgatósági tag­ságokat miért nem mondták le!) Elnök: Kérem Budinszky képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásait abbahagyni. Szabó Zoltán: ...hogy éppen azok, akik a nemzet legkülönbözőbb tényezőitől annyi ál­dozatot akarnak követelni, nem tudnak ma­guk annyi áldozatot hozni, hogy a lángbabo­rult Európában, gyarapodó, növekedő orszá­gunkban ne halmozzanak újra és újra gyújtó­anyagot és ne szaladgáljanak közte égő ka­nócokkal. (Élénk helyeslés és taps a jobbolda­lon és a középen. — Budinszky Lászlór Ne tessék olyan dolgokat csinálni, ami gyújtó­anyag! — Zaj és ellenmondások a jobbolda­lon.) Elnök: Budinszky képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Budiuszky László: Tessék Barcsayt eltávolítani, akkor majd nem lesz gyújtóanyag! — Felkiáltások a jobboldalon.- Miért?) Másodszor figyelmezte­tem és kérem Budinszky képviselő urat, mél­tóztassék nyugodtan meghallgatni az inter­pellációt! Szabó Zoltán: T. Ház! Nem ellenmondás-e, hogy azok, akik a parlamenti rendszernek olykor bevallottan ellenségei és akik azt is nem egyszer hangoztatták, hogy az úgyneve­zett hatalomátvétel esetén egyik első intézke­désük lenne annak eltörlése >.. (Budinszky László: Ez álparlament! — Zajos ellenmondá­sok a. jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon! Budinszky képviselő urat ezért a sértő kijelentéséért rendreutasítom! (Mosonyï Kálmán: Ki írta ezt az interpellációt!) Szabó Zoltán: ...éppen a parlamenti szó­lásszabadság védelme alatt nem egyszer fele­lőtlen vádak! hangoztatásával (Budinszky László: Tessék konkretizálni, ne dumákat mondani! — Mosonyi Kálmán: Megrendelt in­terpelláció! Állandóan gyanúsít!) Elnök: Csendet kérek! Szabó Zoltán: .., nemcsak egyeseknek az egyéni tisztességét támadják, nemcsak a kor­mányzat tekintélyét rombolják, hanem veszé­lyeztetnek nem egyszer külpolitikai érdekeket is?! (Taps a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbalolaalon. — Lili János A kormány

Next

/
Thumbnails
Contents