Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-665
Az országgyűlés képviselőházénak 156. a felhatalmazást arra, hogy a kiutalt összegek, amennyiben a munkát az idő gátolná, decern her 31. után is rendelkezésre álljanak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. vitéz Várady László: T. Ház! A belvíz károk, amelyek Magyarországot, sajnos, ebben az évben olyan súlyosan meglátogatták, közismertek. Erről a kérdésről a parlamentben már igen sok szó esett; hogy most mégis kiemelem egy ármentesítő társulatnak, a felsőtorontáli ár mentesítő társulatnak súlyos baját, teszem ezt azért, mert ennek a vidéknek igen derék magyar lakossága, amely már a föld természetes felaprózódása miatt igen kis földszalagok tulajdonosa, nagyon nehéz helyzetben van, mert as a csapadékmennyiség, amely eddig is már kétszerese a múlt évinek, földjeit víz alatt tartja. Már pedig a határ mentiségénél fogva állandóan izgalomban lévő lakosságot a vízmentesítéssel kapcsolatban súlyosabb teherrel már nem lehet sújtani. A belvízkárokkal kapcsolatosan a földművelési kormányzat bölcs intézkedése folytán ez a társulat már kapott egyszer 15.000 pengőt, majd pedig egy 18.000 pengős Összeget is utalt ki a miniszter úr most legutóbb. Hogy mégis kérem a miniszter urat, hogy ezt az összeget emelje fel, teszem azt abból az okból, hogy segítségét kérjem o társulat számára, amely Magyarországnak egyik legnagyobb társulata volt és több mint 500.000 hold földre terjedt ki hatásköre, amelynek területe azonban, az átkos trianoni békekötés után, 42.000 kat. holdra csökkent, amely 42.000 kat. holdnak olyan hoszszú gátja, olyan hosszú belső levezetőcsatornája van, s hogy ez a ma már csaknem legkisebb magyar társulat aránytalanul meg van terhelve. T. Ház! Ennek az ármentesítő társulatnak a régi műszaki rendezése dél felé ment a mai Szerbia és a mai megszállt román terület felé. Természetes, hogy műszakilag is igen nagy invesztíciót igényelt ez a társulat, mert hiszen egész vízlevezető rendszerét meg kellett változtatnia és több szivattyútelepet kellett felállítania. Az 1919-es vízmagasság megkövetelte a gátak nagyfokú emelését, amely nagyfokú emelés és a beruházások következtében ez a 42.000 holdas kis társulat 1,116.576 pengő összeggel eladósította, illetve ennyivel van megterhelve. Ez a nagy adósság ma is még 5.5 százalék kamatot követel, tehát ennek a kis társulatnak évente csak kamatban ma is 161.000 egynéhányszáz pengőt keH fizetnie. A miniszter úrhoz tehát az első kérésem az volna, hogy mivel a most megadott 18.000 P összeg kevés, kegyeskedjék ennek többszörösét adni, hogy rendezzük a mi belvizeink levezetését. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatosan azonban azt is kérem a miniszter úrtól. r hogy a rendeletnek azt a határozott intézkedését, hogy itt csak leszerelt katonák dolgozhassanak, méltóztassék megváltoztatni. Az eFbb említettem, hogy ez a derék hntármenti vidék szegény, öthat gyermekes családapák nönnek munkáért, a rendelet azonban azt mondja, hogy csak leszerelt katonák foglalkoztathatók s ennek következtében ezeknek az embereknek nem tudjuk a munkát kiadni. Már nedi«" ez nehéz tél. amelv jön, mindnyájunk előtt közismert, megköveteli, bo°-y e nagycsaládú eml>m*ek részére is. ha koruk miatt vagy valamilyen más ok miatt nem is voltak katonák, szintén lehetővé tétessék », munkavállalás. Második kérésem a miniszter úrhoz az, hogy ennek a több, mint egymillió rengő adósságnak az évi kamatát, ezt a 61.000 pengőt, méltóztasülése 194.0 november 20-án, szerdán. 665 sék, ha nem is elengedni, de legalább egy esztendőre felfüggeszteni, mert amint említettem, «nnek az árvíztői mentesítendő területnek műszaki szempontból sürgősen szüksége van még egy szivattyú- és erőműtelepre; reméljük, hogy ezt ebből a 60.000 pengőből létesíteni tudnánk és akkor az évente mindig visszatérő belvizeknek útját állhatnók. Ennek a vidéknek nagyrésze ugyanis nemcsak ebben az esztendőben yolt vizes, hanem még az úgynevezett normális esztendőkben is. Ezért volna a miniszter úrhoz ez a második kérésem. Harmadik kérésem a miniszter úrhoz a következő. Ennek az ármentesítő társulatnak területén van Kiszombor határában körülbelül 1450 hold olyan terület, amely még nem kapcsolódott bele az árvízmentesítő társulatba. Nem kapcsolódott bele. mert nem kapcsolódhatott bele, minthogy nem bírta a felmerülő terheket. Én arra kérem a miniszter urat, — minthogy nemzetgazdasági érdek, hogy ez a K'szombor határában levő 1450 hold is mentesíttessék — méltóztassék megengedni, hogy ebből a most adott összegből Kiszombor ha f ára is mentessék, azzal a klauzulával, hogy K'szombor a jövő esztendőben szintén be fog kapcsolódni az kármentesítésbe. így nem kell megvárnunk, míg megalakul ez a társulat és míg sikerrel igyekszünk az 50 százalékon felülieket megnyerni és meggyőzm, hogy számukra előnyös ez az akció és mégis megkapjuk azt az előnyt, hogy ez az 1450 hold is mentesíthetik. T. Ház! En interpellációmat nem támadásnak, hanem inkább kérésnek szántam. En esak nagy köszönettel vagyok a földmívelé' ! ügvi kormányzat megértése iránt, hiszen akár műszaki részről kérdezzük meg a. mérnök nyakat, akár a társulat bármely mérnökét kérdezzük meg, azt tapasztaljuk, hogy ők mindig megértők, a legjobb indulattal vannak, rendszerint azonban a pénzügy miniszter úrnál a^ad el ez a dolog. Azért jegyeztem be interpellációmat a pénzügyminiszter úrhoz is, hogy értse meg, milyen ne^éz helyzetben van ez a vidék és ennek a határmenti társulatnak ezt a naivon jogosnak, nagyon igazságosnak látszó kérdését, amely nem egy társulatnak, hammi kilenc határmenti községnek az ügye, oldja meg, ennék a kilenc határmenti községnek a nyugalmát biztosítsa és szíveskedjék megadni a pesaient, hogy ez megtörténhessék. Ezért kérem interpellációmban a miniszter urak sürgős intézkedését ebben a két, általam igen méltányolnák és igazságosnak tartott ügyben. (Helyeslés és taws jobb felől és a közéven) Elnök: A földművelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. vitéz gróf Teleki Mihály fc-Idmívelésügvi miniszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Valljuk!) Várady igen t. képviselőtársam a Fe 7 ső^ v ^ntáli Ármentesítő Társulat ügyében interpellált. En magam is tudom, hogy nem" 1 "» 1 ' rzo* a vidéken. Torontál és Csanád megyében, hanem, sajnos, az ország más ré-zein is (Üqy van! tlqy van!), elsősorban a Duna-Tiszaközén és a Sió mellett, igen hagy károkat és bajokat okoznak a mostani belvizek és a folytonos esőzések. Sajnos, az időjárás most is olyan, hogy mindig zuhog az eső, mind több és több csapadék hull a földre, ami a vizek levezetését nagy mértékben^ megnehezíti. Természetesen — mint költségvetési beszédemben mondottam — abból a 23 millió pengőbők amelyet a pénzügyminiszter űr ezeknek a céloknak el érékére, ezeknek a kérdéseknek megoldására rendelkezésemre hoj csátott, ezeket a kérdéseket is remélhetőleg nagyrészt meg fogjuk oldani.
