Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-653

Àz országgyűlés képviselőházénak 156. később, amikor a háború országunktól távo­labb fekvő hadszínterekre tolódott el, könnyí­téseket volt módomban hozni azáltal, hogy a teljes sajtóellenőrzés rendszerét a részleges «ajtóellenőrzés rendszerével váltottuk fel. A képviselőház által is jól ismert külpo­litikai vonatkozások miatt folyó év nyarán ismét a teljes sajtóellenőrzés rendszerére kel­lett visszatérnünk, ez van életben ma is. Közbevetőleg megemlítem, hogy sajtóel­lenőrzés, különböző formákban, számos euró­pai államban van érvényben. Képviselőházi megnyilatkozásaimban nem egyszer rámutattam arra, hogy a sajtóellen­őrzés szükségintézkedés és mint ilyen, ért­hetőleg nem lehet tökéletes. Nem tökéletes nálunk és minden bizonnyal nem tökéletes más államokban sem, ahol azt bevezették és fenntartják. ßrthetoleg kényelmetlen és kelle­metlen a sajtóellenőrzés a sajtónak, azoknak az orgánumoknak, amelyek azelőtt teljes sza­badságot élveztek, most pedis: ellenőrzés alatt állanak, kényelmetlen és kellemetlen, mert minden ellenőrzés megszorításokat, korlátozá­sokat tartalmaz. Törekvésem mindig az voH. hogy e meg­szorítások és korlátozások a lehetőség szerint elviseJTietők legyenek és ho^y a Saitóellen­őrviő Bizottság; és a sajtó közötti súrlódásokat kiküszöböljük. Az internéi láci ókban felsorolt részletkérdé­sekre nem kívánok egyenkint kitérni, máresak azért sem, mert bizonyos, hogy egy olyan nagy szervezet működésébe, amelynek — ha csak a politikai napilapokat veszem tekintetbe — na­ponkint 20JV-250 újságol dal terjedelmű szöve­get kell véVie-olvasnia és ellenőriznie — min­denesetve hibák »s belecsúsznak. A fél az, hogy e hibákat mindinkább kiküszöböljük. Talán elég, ha hangsúlyozóin azt. hogy az eddig szer­zett tapasztalatok. fl múltban elhangzott inter­pellációkban foglaltak és a hozzám más uta­kon közvetlenül is eljutott panaszok és felszó­lalások alanián. minden intézkedést megtettem a hibák kiküszöbölésérp. a bajok orvoslására és odahatok, hogy az ellenőrzés munkája a le­hető legsimábban és minél kevesebb súrlódá­sokkal történjék. Éppen a múlt tanaszta la ta m okulva állítottam a Sajtóéi 1 en őrző Bizottság élére olvan külpolitikust, aki a mai helvzetben, a ielenleeri nemzetközi viszonyok között a po­litikai kérdések megítélésében jártassággal rendelkezik. A. közgazdasági an y a er elbírálására pedis* gazdasági szakembereket állítottam a bi­zottságba. Hanersúlvozni kívánom a^t is hogy a Saitó­ellenőrző Bizottságot időről-időre megfelelő irányelvekkel láttam el. az ellenőrzést alkalmi­lag személyesen is ellenőriztem és végzett mun­kájukat revideáltam. Az interpelláló kén viselő urak kifogásoüák azt is, hogy a Sajtóellen őrző Bizottság a bel­politikai vonatkozású sajtóanyag ellenőrzésé­nél is túl szigorú, A Saitóellenőrző Bizottság e tekintetben is arra törekszik, hogy az ellen­őrzés a politikai lapokat túlságosan ne ter­helje. De érthetőleg nem megy el a bizottság odáiff, hogy minden úgynevezett >. belpolitikai« közleményt a sajtószabadság és a szabad yéle­ménvnyüvánítás címén ellenőrzés nélkül áten­gedjen. Mert a sajtószabadság nem terjedhet odáig, hogy nemzeti érdekeket veszélyeztessen. A kormánv feladata, sőt kötelessége,, nemcsak a külpolitikai és bonvédelmi érdekek szem előtt tartása és védelme, hanem az ország belső rendiének, nyugalmának és közbiztonságának feltétlen biztosítása és megőrzése. Ezt juttatta kifejezésre a részleges sajtóellenőrzésről ki­ÜÉPVISEJJOHÁAI -NAPUJ v ti. ülése 1040 november 20-án, szerdán. 653 adott 10.800/1939. számú rendelet is, amely a honvédelmi és külpolitikai érdekeken, az or­szág belső rendjének, köznyugalmának és köz­biztonságának, valamint gazdasági érdekeinek és hiteléletének védelmén túlmenőleg a 2. §. szerint minden olyan közleményt is a Sajtóeí­lenőrző Bizottság elé utalt, amely a közérde­ket sértheti. Tehát, ha valamilyen sajtóközlemény, talán nem szavaiban, de szellemében, tendenciájában alkalmas arra, hogy a fennálló rendet megza­varja és bármilyen vonatkozásban nyugtalan­ságot, elégületlenséget, békétlenséget vagy za­vart keltsen, akkor az — különös tekintettel a mai rendkívüli viszonyokra —- törlendő, mert sokszorosítása és terjesztése a közérdeket sérti. T. Képviselőház! Több oldalról kifogás tár­gyává tették azt is. hogy a lapok, különösen pedig a napközi politikai lapok, a sajtóellenőr­zés következtében elkésnek. Intézkedések tör­téntek ebben az irányban is és pedig egyrész­ről azáltal, hogy az ellenőrző bizottság a be­futó anyagot a lapok megjelenésének sorrend­jében veszi munkába, másrészről pedig azáltal is, hogy a politikai lapok anyagát soronkívül, azonnal cenzúrázzák, az egyéb időszaki lapok, folyóiratok, szaklapok híranyagára pedig a napnak azokban az időszakaiban kerül sor, amikor politikai híranyag* nem fut be. Figyelmeztetnem kell azonban arra is, hogy a cenzúra működését nagy mértékben meg­könnyítené és a cenzúrabizottság, valamint a sajtó közötti összhang súrlódásmentes össze­működését lényegesen elősegítené, ha a sajtó­orgánumok a bizottsággal szemben lojálisab­bak lennének és a cenzúra munka iát — már csak saiát maguk jól felfogott érdekében is — támogatnák. Ezzel szemben a tények azt mutatják, hogy nem egy esetben a Sajtócenzúra Bizottság mű­ködése elé sráncsöt vetni, a cenzorok éberségé­nek kelepcét állítani törekszenek. Elismerem, hogy ez nem általános jelenség, de egyes lapok élnek ez eszközökkel. Jellemző példa volt er­ről a trójai falóról írt riport, vagy az Ember tragédiájának egy színházi rinortia. amelyek­ben a tendencia — més-nedig külpolitikai szem­pontból végtelenül káros tendencia — olymó­don volt elreitve, hogy a cenzúrabizottság ki­játszása tényleg sikerült. Következménve volt a lap betiltása. Ezek és ehhez hasonló jelensé­gek természetesen arra kényszerítik a cenzúra­bizottságot, hnsry minden sort pontosan elol­vasson és külön mérlegeljen, ami aztán a munka gyorsaságának rovására megy. Hátráltatja a cenzúrabizottság működését és hozzájárul a lapok elkéséséhez, köznyelven >elúszásához« az is, hogv minden figyelmezte­tés, kérés dacára a nanközi politikai nanila­nok. az úgynevezett déli lapok, az egymással folytatott versengésben, megjelenési időpont­jukat min dit»- korábbra hozzák elő. anvagukat pedig az utolsó pillanatban nynitiák be a bi­zottsághoz azért, hogv minél több friss an vá­gót tudjanak még a laoba beszorítani. Ezáltal a szerkeesztősée-i zárás és a ïar» megjelenése kö­zötti időt a minimálisra szorítják és s. laknak úgyszólván teljes anyagát egy rövid félóra alatt öntik a bizottság asztalára, a 'helyett, hogv fokozatosan nyújtanák be. Súlvos megítélés alá esik egyes lapoknak az a törekvése, hogy ugyanazon anyagnak egymásután többszöri benyújtásával a cenzúra kijátszására törekszenek. TJ>vanazt a közle­ményt, amelyet a cenzúrabizottság már látott, el Mr ált és részben vaa-v egészében törölt is, újból és lijból bemutatják a bizottságnak, ab­98

Next

/
Thumbnails
Contents