Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-1140
H 40 Az országgyűlés képviselőházának 165. ülése 1940, december 3-án, kedden. felírás így szólt: »Legyen minden magyar ár a saját hazájában.« Az állami költségvetés közelmúltban lezajlott tárcánként! tárgyalása alkalmával örömmel láttam, hogy ennek a költségvetésnek minden pontja áít van hatva ettől a gondolattól, ennek a költségvetésnek minden tétele azt a célt szolgálja, hogy a magyar nép minden rétege fokozatosan felemeltessék, ennek a költségvetésnek minden pontja a szociális kérdések előbbrevitelét és megvalósítását szolgálja, vagyis a kormány azt akarja, hogy a magyar tényleg úr legyen a saját hazájában. Meg vagyok arról is győződve, hogy ez a kormány az ország függetlenségét. f területi épségét, politikai és gazdasági önállóságát is minden körülmények között meg fogja őrizni. (Ügy van! jobbfelől.) Meg vagyok róla győződve, hogy ez a kormány egy szebb és boldogabb jövendőt akar, akar egy olyan szentistváni Nagy-Magyarországot, amelynek határain belül nemcsak a magyar, hanem minden itt élő nép boldog és megelégedett legyen. Ezeknek a nagy céloknak megvalósítására azonban össze kell fognia minden magyarnak, össze kell fognia különösen most, amikor körülöttünk háború dúl. Amikor az egyik szomszédos államban. Oláhországban a Rajniss képviselőtársam által elmondott események történnek, kell hogy mindnyájan egymásra találjunk. Most le kell bontanunk minden válaszfalat, erős fegyelemmel, önmegtartóztatással félre kell tennünk mindazt, ami elválaszt és mindannyiunknak Össze kell fognunk a haza érdekében. Ehhez azonban nem a pártok megújulásóra, hanem a szívek megújulására van szükség, (Ügy van! jobbfelől.) mert csak akkor tudunk összefogni, egyesülni a haza érdekében, ha szívünket a krisztusi szeretet, az evangéliumi testvéri szeretet hatja át. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) T Képviselőház! A költségvetés tárgyalása alkalmával örömmel láttam, hogy ezt a költségvetést általánosságban mindenki jónak és helyesnek találta. Hogy ez a költségvetés az előző évi költségvetésekkel szemben szociális téren is nagy lépéssel halad előre, azt az ellenzéki hozzászólók is kénytelenek voltak elismerni, hiszen egyrészük meg is szavazta a költségvetést és akik nem szavazták meg, azok is csak azért nem szavazták meg, mert ezt a költségvetést a Teleki-kormány hozta. Pedig amikor az ember felül a vonatra, sohasem szokta megnézni, hogy ki a mozdonyvezető, minthogy ez nem is fontos, csak az a fő, hogy az ember Isten segítségével eljusson a kitűzött célhoz. T. Képviselőház! Én mint Borsod vármegye képviselője, nem mulaszthatom el, hogy ez alkalommal e helyről is fel ne hívjam a ' magyar királyi kormány figyelmét a Borsod vármegyében lévő nagyon szomorú és aggasztó állapotokra. Borsod vármegyét t az utóbbi évtizedek alatt sorozatosan, évről-évre megújuló elemi csapások látogatták meg, amelyek felváltva fagy, aszály, rozsda,» jégeső és árvizek alakjában jelentek meg a vármegyében. Ezek miatt az elemi csapások miatt a vármegye nagy részében .az utóbbi években alig volt termés. A földmívelésügyi miniszter úr vitéz Borbély-Maczky Emil főispán úr fáradhatatlan közbenjárására minden alkalommal gondoskodott ugyan a borsodmegyei kisgazdák részére a szükséges vetőmagról, amely atyai gondoskodásért a miniszter úrnál* Borsod vármegye kisgazdái nevében e helyről is hálás köszönetet mondok, azonban az évrol-évre felmerült vetőmagkölesönök most már úgy felszaporodtak, hogy azoknak egyszerre való visszafizetése teljesen lehetetlen volna. Én tehát arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, tegye lehetővé, hogy ezek a felszaporodott vetőmagkölcsönÖk sok évre elosztva kamatmentesen legyenek visszafizethetők, annyival is inkább, mert hiszen ezek a kölcsönök csaknem kizárólag kisembereknél vannak, akik a sok elemi csapás következtében már úgyis el vannak adósodva és ha most egyszerre kellene visszafizetniük a vetőmagkölesönt, ha egyszerre végrehajtanák, akkor az anyagi romlásukat idézné elő. T. Képviselőház! Borsod vármegyében, kü lönöseu annak mezőesáti és miskolci járásában az utóbbi időben különcsen az árvizek okoztak nagy károkat. A mezőo^áti járásban a Tisza, a miskolci járásban pedig a Sajó kiöntése tart óriási területeket v f z alatt. A Sajó már kisebb áradás esetén is kilép medréből és átjön a Héjő völgyébe is, úgvhogy most már nemcsak a Sajó, hanem a Hejő melletti községek határait is állandóan víz alatt tartja s ezért a folyó évben már többezer hold maradt műveletlen és semmit sem termett. Hogv ez milyen nagy veszteséget jelent nemcsak a kárt szenvedett egyénekre nézve, hanem közgazdasági szempontból is, azt, úgy hiszem, nem kell bővebben indokolni. A főispán úr ebben az ügyben is sokat fáradozott, úgyhosry közbenjárására kapott is a vármegye nagyobb összegeket a Tisza-gát megépítésére, azonban ennek a Tisza-gátnak a megépítése még most sincs befejezve, a Sajó szabályozásához pedig hozzá sem fogtak. A földmívelésügyi költségvetés tárgyalása alkalmával örömmel láttam, hogy vizek szabályozására tekintélyes összeg van felvéve. Arról is tudomásom van. hogy a folÏÏmrvelésugyi miniszter úr újra kilátásba helyezett bizonyos összegeket a vármegye részére a vizek szabályozására, azonban én arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a Tisza-gát építésének befejezéséhez és a Sajó szabályozásához szükséges összeget teljes egészében szíveskedjék a vármegye rendelkezésére bocsátani. Ronkay Ferenc igen t. képviselőtársamnak a Sajó szabályozása tárgyában mondott interpellációjára válaszolva, a földmívelésügyi miniszter úr kilátásba helyezte a Sajó egy részének szabályozását, azonban ezt a Sajó-szabályozást teljes egészében kell végrehajtani, mert ha a Tisza-gát megépítése Befejeződik, akkor a közbenlevő községeket a Sajó hátbatámadja és ha a Tisza-gát miatt a víznek nem lesz lefolyása, akkor ott marad állandó mocsárnak, ami. azt hiszem, közegészségügyi szempontból is nagyon veszedelmes lenne. Én tehát újra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy a Sajó-gát megépítéséhez szükséges összeget is méltóztassék teljes egészében a Vármegye rendelkezésére bocsátani, hogy ez a sokat szenvedett lakosság végre megszabaduljon a folytonos árvízveszedelemtől. T. Képviselőház! A földmívelésügyi tárca költségvetésének állategészségügyi rovatában 133.000 pengő van felvéve az állati betegségek elleni védekezés és kártalanítás címén. Ezt az összeget nagyon kevésnek találom. Ugyanis annak, hogy Magyarországon ezidőszerint zsírhiány van, nemcsak az az oka, hogy a kuko-
