Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1117

Az .•országgyűlés képviselőházának 164. megoldását, néhány szóval citáljam a t. Háznak— azt hiszem, majdnem egységes — felfogását aJbb.an a kérdésben, hogy Magyarországon valóban, szűkség van egy új elitnek fölkutatására, fölemelésére, megteremtésére ós megszervezésére. T. Ház! Nagyon könnyű volna itt ezzel kapcsolatban arra az egyszerű példára rámutatni, amelyet a miniszterelnök úr a Pester Lloyddal kapcsolatban kihangsúlyozott és amely szerint majdnem az derülne ki, hogy Magyarországon idegen nyelveket csak grófos és zsidók tudnak, bár Rajniss Ferenc beszéde után kezd gyanússá válni, hogy már a grófok sem tudnak. (Élénk derültség a szélsőbaloldalon. — Zaj.) Azt hiszem, abban, hogy a magyar közösség nagy biológiai masszájából ki kell termelni egy új elitet, a mélyen t. Képviselőház tagjai között felfogásbeli különbség nincs. Mert én nem hiszem el, hogy annak az egyszerű magyar embernek, akiről nagyon sokat halljuk, hogy milyen öntudatos, milyen nyugodt, mennyire nem ideges (Rajniss Ferenc: Józan!) és hogy milyen józan, a saját dolgaiba való beleszólási joga csak annyi lenne, hogy levoksol és utána -*- hogy a belügyminiszter úr szavait idézzem — kutyakötelességszerüen támogatja tovább azt á rendszert, amelyre esetleg voksát leadta, ámbár nem tudhatjuk, hogy kire adta le, mert a szavazás titkos. Meg vagyok győződve arról, hogy ebben a felfogásban ennek a Háznak minden tagja egy, hogy valóban le kell nyúlni abba a nagy népi biológiai rezervoárba, amelyet jelent a magyar nép közössége és onnan föl kell emelni azt a/, líj vezető réteget, amely egyedül lesz képes a dolgok megoldását, az ő saját nagy közösségi ügyeinek megoldását kitermelni és végrehajtani. Erre azonban azt szokták mondani, hogy nagyon nehéz ezt szervezéssel megoldani, mert hiszen a magyar nép nem szervezhető. Sőt a miniszterelnök űr azt a kijelentést tette valahol, hogy a magyar nép a kis közösségekben ?zeret élni. Itt valami célzás volt a steppék sátoréletére. (Rajniss Ferenc: Teljesen laikus álláspont!) Ezzel szemben bátor vagyok rámutatni arra, hogy Magyarországon 32.000 egyesület működik. Ha a magyar nép nem volna szervezhető, nem ment volna bele ebbe a 32.0UI) •egyesületbe. (Egy hang a szélsőbaloldalon: De ugyanannyi elnök is van!) Hogy miért meni, bele^ arra is. rámutatok. (Zaj.) Nem azért, mert a liberális államnak érdeke volt, hogy ezeket a kollektív erőket minél jobban szerteparcéllázzá, nehogy az egyén rájöjjön azokra az alapvető közösségi szempontokra, amelyeket éppen a liberalizmus tagadott. Ebből azonban nem az következik, hogy ez a szegény, jóravaló magyar nép nem szervezhető. Még vagyok róla győződve, hogy ez az annyit aposztróf ált kitűnő magyar földmíves emberanyag is szívesen állna bele abba az organizációs láncba, amelybe a kicsiny ember bele tud kapaszkodni, amely lánc azonban végső fokon átlendítené a végrehajtás lendítő kerekét azon a holtponton, amelyen ma megáll. Ez nem új dolog, amit én itt mondok, mért hiszen ez tulajdonképpen az egypártrendszernek egyik lényege. Én azonban, ha szabad, miridj árt meg fogom mondani azt is, hogy mi áz egypartrendszernek másik igen fontos lényege. Az egypárt maga a nemzetszervezet. Az egypárt egyenlő, magával', a szervezett társadalommal, ahol az egyén nemcsak politikai nevelést, káp, nemcsak módja van megismerkedni közéiről áz államvezetés • ' ' ázénrpontjaival, de ülése 19 UÖ. december 2-án; hétfőn.- ' 1117 ahol azoknak megismerése és magáévá tétele után maga is tevékenyen résztvesz a közösségi kérdések megoldásában. Hogy a nemzetszervezetet egypártnak nevezik, ezt a liberálisok találták ki, akik csak a »párt« szóban tudnák gondolkodni. A nemzetszervezet egy élő, figyelő organizációt jelent, amelynek minden tágja tisztult öntudattal és a vezetők iránt érzett fel tétlen bizalommal ügyel a jó törvények végrehajtására. Ezért van az, hogy olyan államokban, ahol ez megvan, igen gyakran a végrehajtási utasítás a végrehajtás után adatik ki, mert a nemzetszervezet állandó munkában és állandó lelki kapcsolatban lévén á törvényt alkotókkal, alkalmas arra, ho«*v a törvényt megértse, megértse a törvényekben elrejtett intenciókat is, és mielőtt áz a végrehajtási utasítás, amely nálunk néha csak veszedelmesen hosszú idő alatt szokott megjelenni, elkészülne, a nemzetszervezet már bizonyos mértékig gyakorlati végrehajtáshoz viszi a kérdést. Ezért van az, hogy mi olyan nehezen tudjuk megérteni az ilyen organizációja társadalmaknak számunkra néha fantasztikus méretű alkotásait, és olyan hajlamosak vagyunk arra, hogy számlálgatni kezdjük az ilyen társadalmak lélekszámát, majd boldogan vonjuk le azt a következtetést, hogy mi olyan kicsiny nép vagyunk, hogy ilyesmikre úgysem volnánk képesek. Azonban, t. Ház, most ne méltóztassék azt gondolni, hogy ezek után ez a párt azt fogja követelni a kormánytól, hogy sürgősen valósítsa meg az egypárt-szisztémát és az azzal járó összes előnyöket és következményeket használja ki az ország számára. T. Ház! Megmondom egypár szóval, ha szabad, hogy miért nem kívánjuk mi ezt a kormánytól. És most vagyok bátor rámutatni a nemzetszervezetnek egy másik kritériumára. és ez a bizalmi komponens. Nemzetszervezetet, vagy ha úgy tetszik: liberális szó járással egypártot — kizárólag akkor lehet megteremteni, ha megvannak azok a mély bizalmi gyökerek bent a nagy tömegekben, amelyekre föl lehet ezt építeni. (Felkiáltások a jobboldalon: Megvannak! — Ellenmondások a szélsőbaloldahm. — Palló Imre: Ugyan! Hiti ábránd!) Minden olyan kísérlet, amely előbb indulna meg. vagy amely felülről ilyen irányban indulna meg, végeredményben olyan szellemi pusztulással járna ejbbe-ri az országban, amelyre a nemzet maga érypen olyan súlyosan ráfizetne, mint ha akármelyik más politikai csoport próbálná ezt a maga politikai kisebbségi helyzetében erőszakkal megvalósítani. Ha tehát féltik egyesek a túlsó oldalon az alkotmányt bizonyos, ezen az oldalon ülő elemektől, akkor védjék meu sajátmaguktól is. De tessék elhinni. . nekünk szent meggyőződésünk, hogy megfelelő bizalmi talaj nélkül akár alulról, akár felülről megcsinálva, ez egyformán pusztulással járna. Ha már itt tartunk, méltóztassék megengedni, hogy elmondjam még egyszer szempontunkat, amely pártunk felfogása szerint megítéli azt, milyennek kell lennie ennek a nemzetszervezetnek egyéni felépítésében és — később rá fogok térni — területi felépítésében. TV Kénviselőház! A magvar közéletnek egyik rée-i vitája az, hogy kikből legyenek a vezetők. Én emlékszem arra. hogy az .én gyermekkoromban például az volt az általános felfogás, hogy a vezetésre a szakférfiak valók.. (Palló Imre: A jogászok!) Azért volt a harc, mert Magyarországon még a szakemberek.sem jutottak vezetéshez. Mondom* az én gyermek-