Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-638
638 Az országgyűlés képviselőházának 156, ülése 1940 november 20-án, szerdán. hát egy kis rosszakarattal ez a rendelkezés, azt mondhatja, hogy a napi, vagyis a helyi ár, egy holdra átszámítva, 1500 pengő, léhát annak, aki földet akar venni, csak egy holdért ki kell fizetnie 500, pengőt előre. De viszont egy holdból megélni nem lehet. Aki 6—8 holdat akar igényelni vagy venni, annak már többezer pengőt kell kifizetnie. . T. Ház! Többezer pengője ma, mezőgazdasági munkásnak, Magyarországon talán csak minden ezrediknek van. Amikor ezt a rendelkezést éppen egy kartali kisgazda, Toldi János meghallotta, levelet írt nekem, amelyben ezeket: mondja (olvassa): »Ezekután mi, földmíves magyarok, akik a földhöz ragaszkodunk, azt szeretjük és ahhoz értünk is, újból nem fogunk kapni semmit, pedig itt szeretnénk maradni a falunkban, a családunknál, nem pedig koldusbotot venni és a fővárosba vándorolni, zsidó gyárakban dolgozni.« Ezeknek a rendelkezéseknek csak az lesz az eredménye, hogy ezek a nagybirtokos zsidók örülnek és nevetnek a markukba, m»,rt mind a két_ mód, akár eladják, akár nem, esak nekik lesz jó. Ha olyan magasan van megállapítva az ár, hogy nem tudják megadni a kisgazdák, a zsidó azért örül, mort itt maradhat abban a Magyarországban, amely a zsidóknak Kánaánja, ha pedig eladja, olyan magas árat kap, hogy vígan megy Kanadába és háromszor annyit vesz érte. Azonkívül sok ilyen zsidómentesítettek már a földbtrtokreform alól. Éppen a turai Sehossbergerről hallottam, hogy úgy bujt volna ki a földbirtokreform-törvény alól, hogy Angliából egy vőt szerzett a leányának és amikor a leánya angol állampolgár lett, akkor ráíratta az egész vagyonát és ígv azutáu most mentesülni fog a fölcíbirtokreformt örvény alól. Hogy a zsidók milyen óriási aranyban gyarapították földjüket, látszik abból, hogy csak a négyéves háború alatt százezer holddal tudták birtokaikat gyarapítani. Amíg a magyar kisgazdák tömege, a magyar parasztság, szóval az ország magva négy éven keresztül vérzett és hullott a magyar haza megmentéséért, az alatt a zsidóság papírbakancsszállításból,. romlott konzervek szállításából csak földben százezer holdat tudott magának szerezni.. Ezeket a papírbakancsszállítókat és konzervgyártókat nem mint csalókat, hanem mint gyilkosokat kellett volna megbüntetni, hiszen az a szegény katona •.. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárcára rátérni. Gr. Serényi Miklós: ...aki papírbakancsban kénytelen harcolni, tüdőgyulladást kaphat és meghalhat, viszont a romlott konzervtől gyomorrontást kap és esetleg attól is meghalhat. Mi nemzeti szocialisták követeljük azt, hogy zsidók sem tulajdonban, sem bérlet formájában földet ne tarthassanak birtokban. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Br. Vay Miklós: Maguk követelik, de mi csináljuk!) A zsidónak a föld csak üzlet és hogy milyen idegenül áll azzal szemben a zsidóság, kitűnik abból, hogy míg a zsidóságnak alig 3%-a él őstermelésből és azok is legtöbbnyire zsidó gazdatisztek, addig a magyarságból^ szóval a nemzsidókból 50%-nak a keresete őstermelésből ered. Mi csak annyit várunk ettől a kormányzattól, hogy legalább azt vizsgálják meg, ha a zsidó eladhatja a földjét, hogy milyen úton szerezte azt, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Fontos!) mert elvégre nem tűrhetjük azt, hogy egy zsidó, aki még 25—30 év előtt Veréckén jött át'batyuval, most 300, 500- vagy 1000 hold tulajdonosa, hiszen ilyen rövid idő alatt > becsületes útón nem lehet ilyen óriási földbirtokot szerezni. (Úgy van! Ügy van!) Különböző hadinyereségekből és a munkások kiuzsorázásából szerezték ezeket a földeket, (Egy hang jobb felől: Kamatból!) tehát a zsidóság nem érdemli meg azt, hogy ezt a szent magyar földet birtokában tartsa. Tűrhetetlen az is, hogy rengeteg magyar földbirtokos adja bérbe zsidónak a, birtokát. Ezek a földbirtokosok sokszor külföldön élnek, vagy itt Magyarországon különböző bárokban és hasonló helyeken költik el jövedelmüket, (Zaj és ellenmondások jobbfelől. — Hendrey József: Közhelyek!) viszont ölhetett kézzel kapják a föld jövedelmét, tehát semmiféle munkát nem végeznek a földjükön. Közben a földjük pusztul és gyengül, mert a zsidó a földet csak kiuzsorázza, nem trágyázza, csak a rebach a fontos, és az a fontos, hogy a munkásokat és a földet kiszipolyozza, nagy jövedelmet érjen el és rendesen, mire a földbirtokos átveszi a birtokot, addigra a földek már évek óta nem voltak trágyázva. (Zaj és mozgás a jobboldalon és a középen, — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem így van?) Mi nemzeti szocialisták elsősorban katonák vagyunk. Harcosai vagyunk egy új, boldogabb, magyarabb és hatalmasabb Magyarországnak. (Zaj és mozgás a jobb- és a szélsőbaloldaIon.) Mi minden kérdést, tehát a földreform kérdését is honvédelmi szempontból vizsgálunk meg. Mi nem ismerjük el a mai határo : kat, de mégis valami alapból ki kell indulni és nekünk az az álláspontunk, hogy a földbirtokreformot a mai határok mentén legalább 30 vagy 40 kilométeres sávon kellene megkezdeni, (Egy hang a baloldalon: Ha megengednék!) és pedig úgy, hogy azon a sávon ne legyenek nagyobb, legfeljebb 300 holdas birtokok és azok elsősorban megyarok legyenek. (Br. Vay Miklós: A nemzetiségiek sem vehetnek 1 ? — Zaj a jobboldalon. — Keck Antal: Miért 'olyan türelmetlen a grófi vonal?) Elnök: Keek képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni és ilyen megjegyzésektől tartózkodni, mert ellenkező esetben kénytelen leszek rendreutasítani. Gr. Serényi Miklós: Az a magyar, akinek saját háza. saját földje van a határon, ellenséges betörés esetén úgy fog harcolni, mint egy oroszlán, mert a sajátját fogja védeni. A legjobb példa erre a lengyelországi és a finnországi példa. Tudvalevőleg a volt lengyel államban a nagybirtokos-rendszer uralkodott, a mammutbirtokok tömegét találtuk ott, a zsidóság rettenetesen el volt szaporodva és a lengyel népnek alig volt földje. (Keck Antal: Akár csak itt!) Amikor a németek betörtek Lengyelországba, a lengyel nép 18 nap abtt megadta magát. (Felkiáltások jobbfelől: Tudjuk!) Igaz, hogy Hitler azt mondotta, ennek a generálisok az okai, de még ha jó tábornokok lettek volna, akkor is legfeljebb 15 nappal később tették volna le a fegyvert azért, mert... (Felkiáltások jobbfelől: És Franciaország? — Keck Antal: Ne türelmetlenkedjenek, majd arról is beszélünk! — Zaj.) Elnök: Kérem a jobboldalon ülő képviselő urakat, ne méltóztassanak a szónokot zavarni. Keck képviselő urat pedig kérem, méltóztassék csendben maradni. Gr. Serényi Miklós: Ez azért volt, mert a
