Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-633

Az országgyűlés képviselőházának- Ï56. jelentőségű dolgokkal, 500—1000 pengős kérdésekkel kell a minisztériumnak foglalkoznia, fiz képtelenség. Nem is tudom, hogy a f öldmívelés ügyi minisztériumban az urak hogyan nem vesztik el a fejüket a sok apró teendő között, Ennek azután megvan az a hátránya, hogy nem tűnik ki a jószándékú és nagyvonalú földmívelésügyi igazgatási politika, amit én a miniszter úrról és általában a vezető tisztviselőkről feltételezek. Ezzel kapcsolatban tehát ismételten arra kérem a miniszter urat, hogy ha a mezőgazdasági kamaráról szóló jelenlegi törvény keretében nem lehet biztosítani azt az alsófokú földmívelésügyi igazgatási hatáskört, akkor méltóztassék lehetőleg egy megfelelő törvényjavaslattal jönni, hogy ez biztosítva legyen; ha pedig a mai alkotmányjogi felfogás mellett a jelenlegi törvények alapján meg lehet csinálni, akkor a lehető legsürgősebben tessék kiépíteni ezt a kamarák, illetőleg a járási mezőgazdasági bizottságok közreműködésével. A mezőgazdasági szakoktatásra vonatkozólag még egy^ kérést vagyok bátor előterjeszteni a földmívelésügyi miniszter úrhoz, ez predig kapcsolatos azzal, hogy itt a költségvetésben 5 új mezőgazdasági teli gazdasági szakiskola létesítéséről lesz szó. Lehet, hogy lesz három, lesz négy, ez attól függ, mennyire futja ebből a költségvetésből. Az egyik mezőgazdasági téli iskolát úgy kérem megcsinálni, hogy az a Budapest ellátásával foglalkozó kisgazdák oktatására szolgáljon. Már van ilyen 42 mezőgazdasági iskolánk, 9 téli gazdasági iskolánk, de nincs olyan iskolánk itt Budapest környékén, amely a parasztságot, a kisgazdákat a nagyvárosi szükséglet termelésében vezetné, oktatná és foglalkoztatná. Egészen máskép kell — mondjuk — a dunakörnyéki parasztoknak termelniök, akik Budapesten értékesítenek, mint azoknak, akik Jászberényben eg*észen más viszonyok között vannak s Szolnokvármegye részére termelnek. Rendkívül fontosnak tartanám, hogy egy ilyen speciális célú téli gazdasági iskola létesüljön itt Budapest környékén, amelyben Budapest ellátásának dolgaival foglalkoznának, illetőleg ebben az irányban képeznék ki leginkább a növendékeket. Ha már ezt a kérdést megemlítem, azt kérem a földmívelésügyi miniszter úrtól, hogy a mezőgazdasági oktatók létszámát valamelyest szaporítsa. Talán a földmíves iskolát végzett és tanultabb, illetőleg gyakorlatibb embereket is igénybe lehetne venni, mert sajnálattal kell látni, hogy például akarunk téli gazdasági tanfolyamot rendezni, de ehhez embert nem lehet kapni, vagy pedig aki jelentkezik, aki el akarja fogadni az állást, az színekurának vagy tehertételnek nézi, kevesli a fizetést és egyáltalán nem akarja ellátni ezeket a teendőket. A költségvetésben kétségtelenül nagyarányú és céltudatos mezőgazdasági politikai munkát látok és éppen ezért azt elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Megay Károly jegyző: Boros János! Elnök: Börcs János képviselő urat illeti a S2l!>. Börcs János: T. Ház! Az előttem szólott képviselőtársaim — különösen Meskó képviselőtársam — ráléptek arra az útra, amely a, kisgazdatársadalomnak erősebbététele és boldogabb megélhetési viszonyok közé való juttatása felé vezet. Az előttem szólott Csoór képviselőtársam említette a zsidóbitokokat. Mielőtt tovább mennék, Csoór képviselőtársam beszédébe ülése 19h0 november 20-án, ' szerdán. 633 kapcsolódva a zsidóbirtokok felhasználására szeretnék kitérni, amely zsidóbirtokok most már átvétel alatt vannak. Egy zsidó birtokot említek meg, amely az én községem határában van. Területe 1401) hold. A Dirtok az 1890-es évek erdőirtásából származik, tehát jó teievényes föld, azonban nem alkalmas arra, hogy kisebb parceliákDan kiosztásra kerüljön. Ebben a Házian ez év májusában egy beszédet mondtam, amelyben arra céloztam, hogy vannak nincstelenek, mezőgazdasági munkások, vagy gazdasági cselédek, akik még nem állanak azon a nívón, hogy máról-holnapra önálló" kisgazdákat lehessen belőlük csinálni. Ez a birtok alkalmas árra, hogy ezeket is letelepítsék egy belterjes gazdálkodás keretében. Erre nagyon alkalmas az a föld, mert hiszen Tatabányától, ettől a nagy bányavárostól alig két kilométer távolságra van. Ezek a kiseimberek szövetkezeti alapon igénybe vehetnék ezt a földet. (Éljenzés a baloldalon.) T. Ház! Nem szabad nekünk a zsidóbirtokok felett napirendre térni. Nézzük meg, hogy milyen gazdasági állapotok vannak azokon a birtokokon, amelyeknek tulajdonosai tudják, hogy földjeiket rövid időn belül kisajátítják. Az előbb említett birtok teievényes földjénél fogva elsőrangúan alkalmas sertéstenyésztésre. Birtokosa évenként 1200 darab olyan süldőt dobott piacra, amelyek, mondhatnám, minden igénynek megfeleltek. Most azonban mi történt? Amikor az igénybevétel megtör^ tént, akkor ez a tulajdonos 200 darab elsőrendű anyasertést ivartalanított, amivel nézetem szerint egy nemzeti vagyont tett tönkre, hiszen most látjuk, hogy sertéstenyésztésünk az i irányított gazdálkodás híján úgyis válságba került. Most e- a birtokos 200 daraíb sertésnek lehetetlenné tette a lennalacoztatását. pedig ezeknek már felbruár hónapban le kellett volná malacozniok. Ez történik most átmenetileg és fog történni ezután is ezen a birtokon, ha továbbra is ott hagyjuk ezeknek a jó magyaroknak a kezében, s nem lépünk rá arra az útra, hogy igenis ezeket a birtokokat 24 óra alatt át kell venni. Nem azt mondom, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül kell átvenni, nem azt mondom, hogy a kormányzat erre teremtsen nehéz milliókat, de ha a magyar nemzet meg tudta hozni a világ-háború alatt a véráldozatot és azután pénzünk értékének helyreállításánál azt az áldozatot, hogy állami kötvényeket kaptak az emberek a pénzükért, miért ne lehetne itt is megcsinálni azt. hogy egy vagy két százalékkal kamatozó kötvénynyel kifizetjük ezeket a birtokokat és akkor beszélhetnénk arról, hogy alkalmas-e az a birtok arra, hogy parcellázzuk, vagy pedig ! alkalmas-e arra, hogy szövetkezeti alapon 1 nincsteleneket földhöz juttassunk. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Most rátérek a föld'birtokreform kérdésére, amely minden egyes magyar paraszt, minden egyes falusi ember szívének fájdalma. Azt látjuk, hogy a földbirtokreform már itt az igénybevételnél, ahogy említettem, csigaléDésben halad. Elszorul annak a magyar parasztnak a szíve, ha arra gondol, mikor fog" beteljesülni az, amit itt Meskó barátom mondott, hogy egészséges kísgazdatársadalmat, egészséges kisexisztenciákat teremtsünk, akik válságos időben meg tudják állni a helyüket. Sokszor halljuk azt. hogy ha a földet nagyon elaprózzuk, megbénítjuk az állam teherbíróképességét. Engedjék meg, hogy egy statisztikai adatot említsek fel. amelynek megbíz-