Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1062

1062 Az országgyűlés képviselőházának 16S. hogy ennek az országnak meg kell oldania bizonyos problémákat. Nevetséges azt mondani, hogy ez a kormány megoldja az összes problémákat, mert hiszen a nemzet él és abban a pillanatban, amikor a problémák megoldódtak, száz és száz új probléma merül fel. Tudom azt is, hogy a szociális problémákat is meg kell oldani, mégpedig azokat, amelyeknek megoldását egyrészt a felebaráti szeretet követeli meg, másrészt pedig a XX. század korszelleme. De a szociális problémák megoldásának kell, hogy egészséges határt szabjon az üzemek és a gazdasági élet teherbíróképessége. Ügy látom, hogy a magyar kormányzat külpolitikai téren nemcsak eredményes munkát végez s nemcsak őszinte és céltudatos, hanem becsületes is. A kormány belpolitikáját pedig úgy látom, hogy eredménnyel rakja le az újabb dicső Hungária alapjait. A magyar közélet terén dolgozni, működni nemcsak nehéz, hanem hálátlan feladat is. A mi kormányunk tagjai idegőrlő munka mellett végzik eredményes, hazafias, céltudatos és országépítő munkájukat s ezért kötelességemnek tartom, hogy itt az ország színe előtt nemcsak hálámat, hanem bizalmamat is kifejezzem iránta. (fJApnzés és fans a jobboldalon. — Szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Baky László! Elnök: Baky László képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! Csorba igen t. képviselőtársam beszéde után az az érzés fog el, hogy ebben az országban nincs semmi baj. Ttt az a legnagyobb probléma, hogy a nyugdíjterheket hogyan csökkentsük s ezért talán a 85-ös törvényekhez kellene visszamenni, mert ezek az tíjabb törvények nem az állam érdekeit, hanem szociális szempontból azoknak az elöregedett munkaképtelen nyugdíjasoknak az érdekeit védik. (Csorba Sándor: Nem akarja senki bántani, csak a szolgálati idő legyen hosszabb!) A beszéde elején mondott támadásra csak annyit válaszolhatok, amennyit Tornyos igen t. képviselőtársam közbeszólására is bátor voltam megjegyezni, hogy ne méltóztassanak a mi legjobb szándékkal és legőszintébben elmondott bírálatunkat támadásnak venni és ha mi bírálatot mondunk és utána egy igaz ügyben elmegyünk a kormányzat valamelyik tagjához, és ott kívánságunknak érvényt igyekszünk szerezni, ez nem összeférhetlen a mi őszinte, tárfryjlagos és értpen törvényhozói minőségünkből folvó bírálati jogunkkal. (Űav van! a szélsőbal oldalon. — flny hang jobb f pl oh A bírálat is más és a támadás is más! — Palló Tmre: Maguk minden bírálatot támadásnak vesznek, mert nem bírják a bírálatot.) Az utóbbi időben nagyon sok bírálat és vád hangzott el a mi programmunkkal és célkitűzéseinkkel kapcsolatosan. Ezeknek visszautasítására és a félreértések eloszlatására kijelentem, hogy nekünk egyetlen célunk a mi magyar hazánkban erős, egészséges és szanora magyar népnek a teremtése, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) minél több önálló, független, életképes magyar családot akarunk. Miután a magyar parasztság nagy tömegei a tanyán, a falun, vidéken élnek, elsősorban nemzetfenntartó elemünknek, a parasztságnak megerősítését és egy gyors, radikális földbirtokreformmaí való megerősítését akarjuk, bogy minél több önálló kisgazda, kisparaszt Elírt S S cl a, ter- i mesét. Ha a gazda megfelelő irányított terme- | léssel és intézkedéssel termeivényeiért megfe ülése 1940. november %9-én, pénteken. lelő árat kap, akkor a megfelelő munkabérből a nincstelen magyar földmunkás is becsületesen meg tud élni. Ezek a problémák egymástól elválaszthatatlanok. Idetartozik még a magyar társadalomnak egyik igen értékes és legelhanyagoltabb osztálya, a falusi kiskereskedő és kisiparososztály. Ezek a legnehezebb körülmények között bizonyították be életképességüket, szakképzettségüket és hivatásukra való rátermettségüket. Az ügyes zsidó hitelpolitikával támogatott zsidókereskedőkkel és a zsidó nagyipar szabotálásával szemben a legnehezebb körülmények között is fenn tudták tartani magukat. En elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy a kisiparosság és a_ falusi kiskereskedők érdekében minél előbb intézkedések történjenek. Ez különösen a nyersanyagellátásra vonatkozik, mert ma annak a falusi kisiparosnak a minimális nyersanyag sem áll rendelkezésére. Az xíj európai gazdasági rendbe feltétlenül szükséges beilleszkedéssel kapcsolatosan a magyar mezőgazdasági ipar fejlesztését kívánom. A múlt bűneit kell szóvátennem, amikor azt mondom, hogy az újonnan létesítendő ipartelepeket a vidéki nagy parasztvárosokba kell elhelyezni és ezáltal az ottani nincstelen munkásság megélhetését biztosítani. A magyar iparnak a legnagyobb hibája az, hogy centralizálva van Budapestre és környékére, az Alföldön viszont a negyven- és ötvenezer lakosú városokban egyetlen ipartelepünk sincs. örömmel fogadjuk hatalmas barátainknak Európa új átrendezésére vonatkozó tervét, mert szent meggyőződésünk és fanatikus hitünk az, hogy a mi magyar népünk, a mi magyar fajtánk itt e hazában sokkal egészségesebb, sokkal jobb megélhetési viszonyok közé fog jutni, mint a régi liberális és demokrata rendszerben. (Palló Imre: Csak belpolitikailag is érvényesítsük ezt!) Nem tudok osztozni a nem is ilyen határozottan és nyiltan tett, de ilyen értelmű azon megjegyzésekben, hogy a magyar nem tehetséges és hiányos műveltségű. (Csorba Sándor: Ezt senki sem mondja! — Egy hang a jobboldalon: Merje valaki aft mondani!) Én senkit sem akarok bántani, én nem személyeskedem, én nem azt mondom, hogy ez itt hangzott el a Házban, de méltóztassanak figyelemmel kísérni bizonyos sajtóorgánumokat, amelyekben, ha nem is talán a múlt héten, de korábban, ilyen és ehhez hasonló kijelentések elhangzottak. Éppen amiatt vagyok kénytelen ezt megjegyezni, mert az ember legjobb szándékkal és fajtája érdekeben tett bírálatára a túloldalon azonnal megjegyzéseket kap. (Zaj és ellenmondások a 3obboldalon.) ,„ > ,

t Elnök: Ha a képviselő ur előre bocsátotta volna, hogy nem itt, hanem a sajtóban hangzottak el ilyen bírálatok, akkor valószínűleg a félreértések nem következtek volna be, (Egy hang a jobboldalon: A 'parlamentarizmusból folyik!) A kérdés le van zárva, méltóztassanak hallgatni. Baky László: Tapasztalatom az, hogy a magyar népnél tehetségesebb fajta nem él egész Európában. Ezt én magam tapasztaltam, aki 17 évig szolgáltam a csendőrségnél. Bejött oda az a nëgyelemis, egyszerű paraszt gyerek, aki alig tudta a nevét leírni és az tíz év mulva^ olyan jogi tudással rendelkezett, úgy tudta kívülről a nehéz büntetőtörvénykönyvi szakaszokat és a szolgálati utasítást, hogy nincsen az a végzett, I tanult ember, aki jobban meg tudta volna %SLnulni. (Ügy van! a jobboldalon.)