Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-877

Az országgyűlés képviselőházának 160. a ránktörő veszedelemnek. En remélem azt, hogy a magyarságnak Horthy Miklós vezeté­sével ma siKerülm fog az, ami akkor nem si­került. Kérek néhány perc beszédidőrneghosszabbí­tást. Elnök: Mennyit kér a képviselő úr? Közi Horváth József: Öt percet! Elnök: Méltóztatnak a kért öt perc meg­hosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért beszéüidőmeghosszabbítást megadja. Közi Horváth József: Kernelem azt, hogy Horthy Miklós vezetésével az országnak vál­tozott viszonyok között, változott tormában, germán erővel és latin szellemmel sikerülni log az, hogy a magyarságot naggyá, erőssé, bensőleg erőssé ós területileg naggyá tegye. Sikerülni fog az, líogy Magyarországon ke­resztül a bennünket körülvevő kisebb népek is megtalálják azt, ami nekik kijár, hogy megnyugvást találjon egész Közép-Európa és hogy a magyarság újra Magyarország legyen a szónak szentistváni értelméiben, Magyaror­szág legyen' a Szent Korona integritásának értelmében. Ezekkel a gondolatokkal a keresztény párt és a magam nevében az appropriációs javaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Tildy Zoltán! Elnök: Tildy Zoltán képviselő urat illeti a szó. Tildy Zoltán: T. Ház! Közi Horváth Jó­zsef igen t. képviselőtársam beszédének egyes részleteire nem reflektálok, mert hiszen akkor végigvehetnem azt egész sorában, hiszen az ő felszólalásának úgy elvi alapvetésével, mint nagyon okos, bölcs, gyakorlati szempontjaival a legteljesebb mértékben egyetértek. De hogy mégis valamit mondjak felszólalásával kap­csolatban a keresztény pártról és annak előd­jéről, a néppártról, képviselőtársam jogosan hivatkozott arra, hogy a keresztény párt és a régi néppárt Programm ját sok tekintetben igazolták az idők. Hadd állapítsam meg egy másik testvérpárt részéről azt is, hogy a há­borúelőtti politikai pártjaink közül szinte az egyetlen párt volt a régi néppárt, amelynek ÜJomoly szociális programmja volt, ezért a programmért küzdött és ha van valami, amit ezek a mai idők a régi néppárt Programmjá­ból igazoltak, úgy az éppen a szociális gondo­lat felvetésének és végrehajtásának szüksé­gessége. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Igen t. Képviselőház! Bizonyos szempont­ból mostani felszólalásomnál könnyebb hely­zetben lennék, ha pártpolitikai vagy taktikai szempontok vezetnének, azonban úgy érzem, hogy az országnak mai helyzetében ezektől a szempontokból magunkat távol kell tartanunk (vitéz Patacsi Dénes: Nagyon helyes!) és tá­vol kell tartania magát mindenkinek^ (Ügy 1 van! a középen.) Párthoz tartozom és hűséggel viseltetem azok' iránt a gondolatok és eszmék iránt, amelyek ezt a pártot az ország közvé­leménye előtt tíz évvel ezelőtt létrehozták. Ab­ban az egyszerű és szerencsés helyzetben va­gyok, hogy abból a programmból, amelyet mi valamikor -magunk elé célul kitűztünk, sem­mit megváltoztatnom nem kell. Nem kell yisz­szatekintenem a magam politikai pályájára, mint amely szüntelen változásoknak egyes eseményeiből állítódott össze. Az a programm, amely nem a mi akaratunkból csupán, hanem KÉPVISELŐHÁZI NAPI/> VII. ülése 1940 november 26-án, kedden. 877 magának a magyar népnek akaratából jött létre, hiszen ennen; a pártnak létrejötte szinte egy népi politikai felkelés volt ebben az or­szágban, változatlanul itt áll az ország előtt és mi csak boldogok vagyunk, még akkor is, ha azok, akik politikai gondolkodásukban közben fejlődtek vagy azt gyökeresen megvál­toztatták, ma már felismerik nagyon sokakkal együtt ezeknek a programmpontoknak igaz­ságát, közöttük olyanok is, akikkel szeműén nekünk esztendőkön keresztül harcolnunk kel­lett ennek a programúinak a pontjaiért. (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Például inirédy Béla pénzügyminiszter úrral!) Nem akarok személyi szempontokat fel­vetni a beszédemben, de ezt tárgyilagosan állapíthatom meg. (Bajcsy-ZsilinszKy Endre: En is tárgyilagosan mondtam!) imrédy Béla igen i, képviselőtársain elismerő szavakat használt a független kisgazdapárt felé, mond­ván azt, hogy sok és komoly szolgálatot tett ez a párt (Bajcsy-Zsilinszky Endre: Minden re­formot ő gáncsolt el!) abban a tekintetben, hogy a falusi magyar parasztréteg sorsát ide­vetítette a ország elé és ennek a sorsnak gyö­keres megjavítása érdekében állandóan fel­emelte a maga szavát. De képviselőtársam azt mondotta, hogy ez a párt mégis osztálypárt és nem tudott felemelkedni az egész nemzeti közösséget érintő dolgok színvonalára. Kétségtelen, hogy pártunknak neve osztály­jellegre mutat, de legyen szabad emlékeztet­nem arra a férfiúra, aki ide ebbe a parlamentbe valamikor az általunk képviselt gondolatokat behozta: nagyatádi Szabó Istvánra, aki itt eb­ben a Házban a magyar földművelő parasztem­ber bölcseségével és mérsékletével jelentkezett (Bajcsy-Zsilinszky Endre: És nagy tehetségé­vel!), és aki előtt mindig ott állottak a nemzeti egyetemes szempontok. (Ügy van! jobbfelöl.) Mi hordozhatunk olyan nevet, amely osztály­jellegre mutat, de felkérem képviselőtársaimat és Imrédy Béla képviselőtársamat is, méltóz­tassék megnézni ennek a pártnak eredeti programmját és azokat a célkitűzéseket, ame­lyekért harcoltunk. Ha erőteljesebben képvi­seltük más pártoknál a falusi földművelő nép érdekeit és szempontjait, képviseltük ezt azért, mert ezt a réteget tudtuk az országban legel­hagyatottabbnak, és ez a réteg a mi megítélé­sünk szerint az, amely ebben az országban a magyar gondolatot, a magyar szellemet, a ma­gyar fajt a legerőteljesebben képviseli. (Taps.) De e mellett mi mindig tekintettel voltunk a nemzet egyetemes szempontjaira és ha program­mot adtunk, ha célokat tűztünk ki magunk elé, azok mindig és kivétel nélkül a nemzet egye­temes érdekeit szolgálták, (vitéz Patacsi Dénes: Nem a falu népe volt tekintélyromboló!) Említettem, hogy mostani felszólalásomban pártpolitikai szempontok nem vezetnek, még: kevésbbé taktikai szempontok. Abban az igény­telen felszólalásomban, amelyet elmondandó vagyok a Ház előtt, egy egyszerű magyar em­ber szól hozzá az ország dolgához. Hozzászól benső meggyőződése szerint, jó lelkiismerettel és leginkálbb azokhoz a dolgokhoz, amelyek­ben él. T. Ház! A múlt évi appropriációs vita so­rán beszédemnek bevezetésében rögtön megT említettem azt, hogy mi igenis, ismerünk ellen­zéki felelősséget. Nem tartjmk azt, hogy az elT lenzék semmiben nem felelős az ország sorsá­nak alakulásáért, (vitéz Patacsi Dénes: Na­gyon helyes!) Ha visszanézünk a magyar poli­tika történetébe és különösen a háborút köz­vetlenül megelőző esztendők történetébe» meg­130

Next

/
Thumbnails
Contents