Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-871

Az országgyűlés képviselőházának 160. váth Zoltán; A szubvenciót is belefoglalva! — Zaj. — Elnök csenget.) Összefoglalva a kérdést, politikai és tár.sadalomszemleleti okfejtéssel igyekeztem bebizonyítani azt, hogy egy tisztázódási folyamatnak kell ebben az országban becsületesen és minél előbb lezajlania. Le kell ennek zajlania pedig azért, hogy mi, magyarok valamennyien találkozhassunk egy emelkedettebb közösségi szemlélet síkján. Ennek az első követelése az, hogy a közösségi szemléletnek, becsületes, tisztességes., izgatástól ment propagandáját és hirdetését méltóztassék lehetővé tenni. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalonJ Méltóztassanak az urak ezzel szembeállítani, ha tudnak, egy más szemléletet, amely ennek a nemzetnek javára van, egy más program-, mot és mérkőzzünk meg nyíltan, becsületesen az eszmék síkján, (2'ajps a bal- é

s a szélsőbaloldalon.— vitéz Szalay László: Hevesen már megtörtént!) Azután menjünk a' nép elé és kérdezzük meg egy becsületes választójog birtokában a népet, hogy akarja-e ezt a közösségi életformát, amelyet itt felvázoltunk vagy valami liasonlatosatl Akarja-e és ha igen, kire akarja bízni megvalósítását. (Vffy van! JJgy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — Zaj jobbfelől.) T. Ház! Ez nem hatalmi kérdés. Minket nem a hatalom után való törtetés vágya fűt. (Derültség a jobboldalon és a középen. — Rajuiss Ferenc: Méltánytalan dolog ez, amit az urak csinálnak! — Zaj.) Elnök: Bajniss képviselő urat kérem, maradjon csendben. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! Minket nem a hatalom után való törtetés vágya fűt, de amikor ezt kijelentem, ugyanakkor nagyon szépen meg kell kérnem a kormányt, a túloldalon ülőket és ezen az oldalon ülő képviselőtársaimat, az egész magyar közvéleményt: minden egyéni Szempontnak, minden a hatalomhoz való ragaszkodásnak, vagy a hatalomra való törtetés vágyának félretételével igyekezzünk megkeresni ezt a nagy találkozást, igyekezzünk felemelkedni annak a közösségi szemléletnek síkjára, amely felé tör egész Európa, és amelyen egyedül virulhat ki az új magyar élet. (Igaz! tfgy van! Élénk éljenzés és taps a szélsőbaloldaion és a középen. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: A vezérszónokok közül szólásra következik? Zeöld Imre Péter jegyző: Közi - Horváth József. Közi Horváth József: T. Ház! Imrédy képviselőtársam fejtegetésébe kapcsolódom bele. fejtegetéseinek abba a részébe, amelyben a tekintélyről és a tekintély hordozóiról beszélt. Egyetértek vele abban, hogy a tekintély hordozóinak iparkodniuk kell minél közvetlenebb kapcsolatot teremteni a néppel. Szükség van erre az autoritativ államban és a demokratikus államberendezkedés keretein belül egyaránt, mert hiszen a vezető réteg csak akkor tud igazán vezetni, ha a nép részéről megvan iránta a 'bizalom. A végső konzekvenciák levonásában azonban nem tudok egyetérteni képviselőtársammal a jelenlegi körülmények között. Elfogadom az appropriációs javaslatot, (Éljenzés a jobboldalon.) jóllehet a kereszténypártig ak vannak bizonyos feltételei és kikötései; így például a háborús gazdálkodásban, illetőleg a jövendő, kialakuló gazdálkodásra való áttérésben nem látunk elég határozottságot és gyorsaságot. A szociális törvények végrehajtáillése 194-0 november 26-án, kedden. 871 sá'b-an szintén bizonyos enyhe kezelést tapasztalunk városon és falun egyaránt. örömmel hallottuk a miniszterelnök úr kijelentését Klein Antal igen t, képviselőtársam kérdésére adott válaszában, a nemzetiségi kérdésben, örömmel hallottuk azért, mert meg akarja őrizni a politikai magyar nemzet egységét, amelyre feltétlenül szükség van. Megsza* vazzuk ezt a javaslatot elsősorban külpolitikai szempontból, mert a kormány külpolitikájával teljesen egyetértünk. Egyetértünk vele e külpolitika legutóbbi megnyilatkozásai után, amikor azt látjuk, hogy a helyes külpolitika eredményeképpen vér nélkül visszatért Kelet-Magyarország és Erdély egy része. Látjuk, hogy a háromhatalmi egyezményhez egyenrangú félként kapcsolódott Magyarország és ennek aláírásával kapcsolatban olyan megbecsüléssel vették körül a magyar miniszterelnököt és külügyminisztert, amely azt mutatja, hogy a nagy baráti hatalmak is elismerik az ő külpolitikai vezetésének helyességét. (Ügy van! jobb felől.) Ellenzéki, de kormánypárti oldalról is többször hangzottak el nehezményezések bizonyos angolbarát titkos propagandával szemben. Természetes és helyes, hogy a hivatalos külpolitikával szemben bizonyos belpolitikai célok elérése érdekében ne lehessen titkos angolbarát politikát követni. De ugyanakkor meg kell mondanunk azt is, hogy nem tudnánk helyeselni a belpolitikai átalakulásnak olyan sürgetését, amely arra hivatkozik, hogy azért kell belpolitikailag is átalakulást csinálnunk, mert külpolitikánk ezen vagy azon a vonalon mozog. Belpolitikai átalakulást akarunk, de tisztán magyar /megokolással, azért, mert magyar szempontból látjuk a szükségét, (vitéz Imrédy Béla: Pontosan ezt mondottam!) Nem is az előttem szólott képviselőtársam szavaira akarok utalni, örülök, hogy ebben egyetértünk. Nyugodtan elmondhatom és elmondhatjuk eist azért, mert akarjuk a komoly belpolitikai át alakulást. A két felfogás között: azoké között, akik a külpolitikára hivatkoznak a belpolitikai átalakulás követelésében és a mi elgondolásunk között látszólag nincs különbség, a valóságban azonban óriási különbség van, mert akik külpolitikai meggondolásokra hivatkozva akar^ v nak belpolitikai átalakulást, azok nincsenek tisztában sem a külpolitikai mozgató erőkkel, sem a magyar függetlenség ikövetelményei'vel. (Úgy van!) A belpolitikai átalakulással kapcsolatban a legutóbbi napokban gyakran történt hivatkozás Szegedre, a szegedi ellenforradalmi gondolatra. Kiét irányban történik beállítás. Az egyik irány azt mondja, hogy Szegeden megtörtént minden és azóta is megtörtént minden aszeigedi gondolat konzekvenciáinak levonásával. Â másik vélemény azt mondja, hogy nem töítént semmi Szeged óta, elalkudtuk a szegedi gondolatot. Nem árt egy kicsit visszatérni, talán történelmi elmélkedéssel, hogy mi volt a magyar belpolitikai helyzet és mi volt a külpolitikai helyzet akkor, amikor a szegedi gondolat megszületett, amikor a szegedi ellenforradalom elindult. A szegedi ellenforradalmat, annak ténykedését legjobban, legfrappánsabban Hadik generális berlini látogatásához merném hasonlítani : olyan fegyverténye volt ez a magyar politikának, amelyhez hasonló a politika történelmében az egész világon is nagyon-nagyon kevés akad. Nem is csoda, hiszen ennek a szegedi ellenforradalomnak az élén is egy vitéz katona állott, aki merte megpróbálni: a lehetet129*