Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-859

Az országgyűlés kepvhetÓhÁzwnuk 160, kijavíttassanak, részint újjáépíttessenek, mintegy 4uuu uj ház epuit, és Kozei lif.Ooií naz reoio vártatott ebből az osszegooi, es az eljárás uiusereiere legyen mondva, hogy az adminisztrációs koitsegek az jbsszes kólaségemiek nimaossze csak egy százalékát tettek ki. (àiténk helyeslés a jooboiüaton és a középen.) Jüzzei szemben a banyaszsztrájk nem jelenti a közössegerzet megnyilvánulását (Úgy van! Vgy van! jooufelol.), különösen nem, ha arra gondolunk, hogy ha az a szénmennyiseg, amely a sztrájk ioiytán kétségtelenül kiesett a termelésből, kitermeltetett volna, akkor ez nány szegény munkásház fűtésére lett volna elegendő télen, (ügy van! Ügy van! jobbfelőL), Valóban legnagyobb rosszaiasunkat kell kifejeznünk a miatt, hogy egyesek ilyen ténykedésre és magatartásra biztatják is a munkásságot, (ügy van! Vgy van!) Nem ilyenre keli a munkásságot biztatni, hanem a közösségerzei alapján meg keli velük értetni, hogy a munkától való tartózkodiáis bün a nemzet ellen (ügy van! ügy van! Taps jobbfelőL), becsületes munkát végezni pedig kötelessége minden magyar embernek. (Élénk helyeslés jobbfelőL — Zisamboki Pál: És becsületesen fizetni! Az is kötelesség! — Zaj jobbfelőL) Elnök: Zsámboki képviselő urat, minthogy már • figyelmeztettem, kozbeszólásáért rendreutasítom. Vitéz Lukács Béla: Sokan kifogásolták azokat a korlátozásokat is, amelyeket a kormány az élelmiszerellátás terén kénytelen volt életbeléptetni. Ezek az intézkedések is a közöség érzésén kell, hogy alapuljanak, továbbá a közösség érzésén kívül magyarázatot találnak abban a becsületes felfogásban, amelyre kötelezve vagyunk multunknál fogva, eá amely becsületes álláspontunk alapja a baráti államok iránt való kötelezettségeinknek a lehető mértékig eleget kívánunk tenni. (Ügy van! Ügy van jobbfelőL) • Ezek a korlátozások három vonalon . haladtak. Az egyik maga az adagolás, a jegyrendszer keretese, amely — mint méltóztatnak tudni — a cukornál és Budapesten a zsírnál is be van hozva. A másik pedig: közvetlen intézkedések, mint a vásástilalom bevezetése, s hústalan napok bevezetése, azután a kávéházi és éttermi étlapok egyszerűsítése. A harmadik pedig: bizonyos vámtételek felemelése, tehát drágítás, ami a kávénál és a teánál következett be. Ezen a három vonalon haladva a kormány tényleg intézkedéseket tett a fogyasztás korlátozására, az előbb elmondott okokból, de semmi esetre sem olyan mértékben, hogy az bárki által különösen kifogásolható lenné. Méitóztassék megnézni a külállamokban tett ilyenfajta intézkedéseket, és ezekből majid méltóztatnak meglátni, hogy azok a külállamokban tett intézkedések sokkal súlyosabbak és jobban korlátozzák az egyéni szabadságot és szokásokat, mint az itteni intézkedések. T. Ház! Minden ipari prosperitás egy bizonyos mértékig azt az eredményt hozza magával, hogy a falusi lakosság! a városokba törekszik. Ez a törekvés a mezőgazdaság szempontjából nagyon sajnálatraméltó. (Ügy van! jobbfelőL) Méltóztatnak tudni, hogy Németországban ez a faluról városba való törekvés évekkel ezelőtt kezdetét vette, és ennek következményeképpen történt azután az, hogy Németország állandóan vándormunkások behozatalára van utalva, és évenként több százezer vándormunkást kénytelen behozni idegen államokból a mezőgazdasági munkák elvégzésére. Ez a törekvés nálunk is tapasztalható bizonyos mériitésé tüU) november 26-án, kedden, 859 tokig. Azt hiszem, hogy itt a hadiipar felienüuJesével kapcsolatos ténykedésedet kell megjelölni alapvető okul, de egyszersmind, ha ezt az okot nézzük, gondolni kell a jövőre is, és en igénytelen szavamat felemelem eboen a kérdésben. Eri attól félek, hogy ha a hadiipar mai prosperitása csökkenni fog, és ha a békés iuőszak újból bekövetkezik Európában, akkor ezek az ipariba időlegesen felszívott munkások munka nélkül fognak maradni, (Ügy vant Ügy van! jobbfelől és a középen.) sőt esetleg még a régi ipari munkások közül is lesznek olyanok, akik munka nélkül maradnak. (Szabó Gusztáv: A legveszélyesebb probléma!) A teendő tehát az, hogy a mezőgazdasági ipart minél erőteljese bb mértékben meg kell erősíteni és olyan termelési ágakat kell alátámasztani, amelyek minél több munkáskezet foglalkoztatnak. Legyen szabad itt rámutatnom arra, hogy maga a cukorrépa termelés mai nívóján ötmillió munkanapot juttat a magyar mezőgazdasági munkásságnak. Az előbb már kifejtettem, hogy a rizstermelésnek a belső szükséglet mértékére való felemelése másfélmillió munkanapot jelentene. Ezeket a termelési ágakat kell alátámasztani, de főleg a már meglévőket fejleszteni, és csak örömömnek adhatok kifejezést a felett, amit a pénzügyminiszter úrtól tegnap hallottunk, hogy hajlandó leülni a termelő érdekeltségekkel az újabb és megfelelőbb cukorrépabeváltási ár megállapítása végett. (Helyeslés és taps jobbfelől.) Ez a jövő* szempontjából rendkívül nagy fontossággal bír. A tárcák költségvetésében feltüntetett hatalmas összegeket, továbbá a hadsereg fejlesztésére, valamint a szociális feladatok megoldására szolgáló nagy összegeket a pénzügyminiszter úr kiváló előrelátással, nagyszerű gondoskodással teremtette elő. Kérem a pénzügyminiszter urat, méltóztassék ezt a politikát csinálni továbbra is, amely pénzügyi politika szakított a múlttal és legfőbb alapjának a nemzeti munkát tekinti. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) T. Ház! Szerény felszólalásomnak végére értem. Nem igyekeztem csillogó frázisokat hozni a Ház elé, (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) hanem tényeket, elvégzett munkát, eredményeket hoztam ide. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől,) Nekem az a hitem, hogy ezekkel az általam szerényen elmondott adatokkal sikerült bebizonyítanom azt, hogy Teleki Pál kormánya jó helyen van, jó munkát végez és a nemzet érdekét, a nemzet jövőjét szolgálja. Ezért hangsúlyozva a legnagyobb bizalmat, a javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot • számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Nagy Ferenc jegyző: vitéz Imrédy Béla! Elnök: vitéz Imrédy Béla képviselő urat illeti a szó. vitéz Imrédy Béla: T. Ház! (Tans a szélsőbaloldalon.) Az előttem szóló Lukács Béla igen t. képviselőtársam beszéde hű tükörképe volt a kormányzat politikájának, amelyet úgy lehet jellemezni, e beszéd után különösen, mint a becsületes, jószándékú adminisztrálgatás politikáját, amelynek azonban átfogó, elvi szempontjai meglehetősen homályban maradnak. A költségvetési vita során pártunk szónokai felvonultak és a felszólalások mindegyikében a kritika mellett konkrét javaslatokat, is tettek, e mellett igyekeztek megvilágítani pártunk programúi ját, amelyet a pártalakítas al-