Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-857
Az országgyűlés képviselőházának 160. szempontból rendkívüli fontosságú. De a földmívoiésügyi igazgatásnak egyéb vonalam is igen megnyugtató ténykedéseket látunk. Az erdészetnél, amely a trianoni szűk keretekből, a százezer katasztrális holdról, — Erdélyt nem is számítva — csaknem 800.000 katasztrális holdra emelkedett, egészen elsőrendű, mintaszerű gazdálkodás folyik. A magyar erdőmérnöki kar nemcsak a nagy erdővagyon kezelése, hanem az erdősítés terén végzett ténykedése miatt is igaz elismerést érdemel. Látszólag kicsiny termelési águnk a selyemtenyésztés. Ma alig: foglalkoztat több, mint 1100—1200 embert, de rendkívül szociális vonatkozása van ennek a selyemtenyésztésnek, mert hiszen a legelesettebb rétegeket foglalkoztatja és juttatja tisztességes kenyérkeresethez. Betegeket, öregeket, és gyerekeket lehet kenyérkeresethez juttatni ebben a termelési ágban; a mellett a magyar selyem minőségileg a legelsőbbrendű anyagot szolgáltatja. A szőlő- és gyümölcstermelés az ország lakosságának mintegy 10%-át érdekli exis'ztenciális vonatkozásban. Az elmúlt év súlyos csapásai igen súlyosan érintették ezt a két termelési ágat és csak elismerés illeti meg a földmívelésügyi miniszter urat azért, mert a segítés eszközeivel gyorsan közbelépett és a regenerálódáshoz szükséges anyagot a károsult kisemberek rendelkezésére bocsátja. Külön figyelmébe ajánlom a földmívelésügyi miniszter úrnak a történelmi borvidéket, Tokaj-hegyalját, amelyet talán az összes szőlővidékek között a legnagyobb károsodás ért, itt van tehát elsősorban a segítség szükségessége. Természetes, hogy a mezőgazdaságban felmerülő feladatokat csakis a szakoktatás fokozatos fejlesztésével lehet elérni. Éppen ezért nagy megnyugvással hallottuk a földmívelésügyi miniszter úrnak tárcája költségvetésének tárgyalása során elmondott igen értékes beszédét, amelyben rámutatott a szakoktatás fontosságára és az e téren mutatkozó fejlődési lehetőségekre. T. Ház! Az Alföld öntözését véleményem szerint fokozott mértékben kell lehetővé tenni. Ennek a kérdésnek megítélésében senkit se befolyásoljon az .idei túlnedves esztendő. Elérkezik még az idő, amikor az Alföld öntözése igen nagy probléma lesz. (Úgy van! jobb felől.) Előttem szólott képviselőtársam véleményével homlokegyenest ellenkezőleg azon a nézeten vagyok, hogy az öntözésre előirányzott összeg nagyon is jó helyre van előirányozva. Az öntözéssel kapcsolatban azonban legyen szabad felhívnom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét a rizstermelés fontosságára. Magyarország évi rizsszükséglete — Erdélyt nem számítva — 2300 vágón. A hazai vetésterület öszszesen 300 katasztrális hold. Ez a terület tehát elenyészően csekély termést biztosít, minthogy azonban a magyar rizs minősége kiváló, az öntözéses gazdálkodás terjedésével a rizsterület kibővítése nemcsak lehetséges, hanem indokolt és szükséges is. Kérem ezért a földmívelésügyi miniszter urat. hogy a rizstermő területet, természetesen nem egyszerre, nem ugrásszerűleg, hanem fokozatos fejlődés útján, körülbelül 15.000 katasztrális holdra emelje; ebben az esetben körülbelül 18 mázsás átlagtermést számítva, az ország belső szükséglete biztosítva volna és a termelésben mintegy másfélmillió munkanapot számítva, négy és félmillió pengő jutna a mezőgazdasági munkásság kezébe. Az ellenzék részéről legjobban támadják a földmívelésügyi tárca teendői közül a birtokpolitikái tevékenységet. A földmívelésügyi , ülése IHÖ november É6-an, kedden. 857 miniszter úr tárcája költségvetése vitájár.ak záróbeszédében rámutatott erre a tevékenységre. Elmondotta, hogy a zsidó birtokokból 840 esetben 130.000 katasztrális holdat vett igénybe, es nyugodt lelkiismerettel állíthatom at. Ház előtt, hogy amit a birtokpolitikai kérdésekben a törvények értelmében, a rendelkezésre álló emberanyag legszéiesebbkörű és legoroteuesfebb kihasználásával a földmívelésügyi minisztérium megtehet, azt meg is tette. (Ugy van! jobbfelől.) Kernelem, hogy a közeljövőben tárgyalhatunk majd olyan törvényjavaslatot, amely a birtokpolitikai tevékenység nagyouhmérvű fokozását lehetővé teszi. Itt említem meg azonban azt, hogy a birtokpolitikái tevékenységet valahogyan kapcsolatba kell majd hozni az ipar és bányavállalati vagyon keresztény kézre juttatásával. Az 1940. evi IV. te. 36. §-a, illetőleg ennek 7. pontja már rendelkezik ebben a kérdésben és alludálást tesz arra, hogy aki bánya- vagy iparvállalatba fekteti vagyonát, az különösen anyagi vonatkozásban, a leszámolás kérdéséiben előnvbeu részesüljön. Ezt a gondolatot kellene jobban kiépíteni és ezáltal az iparvállalatok és bányavállalatok arizálását, keresztény kézbe juttatását meg lehetne valósítani. (Taps a jobboldalon.) Matolcsy Mátyás képviselőtársam különösen élesen kelt ki akkor, amikor a mezőgazdasági munkásságról beszélt. Azt hangoztatta, hogy a földmívelésügyi miniszter teljesen elhanyagolja a mezőgazdasági munkásságot. Ennek a megállapításnak a jóhiszeműségét teljesen kétségbe kell vonnom, íbiszen éppen az elmúlt esztendőben tárgyalta a t. Ház a földmívelésügyi miniszter úrnak azt a javaslatát, amely 1940. évi XVI. te. alatt nyert beiktatást, amely a legkisebb mezőgazdasági munkabérekről szól és amely a gyakorlatban rendkívül jól bevált. A munkaadó és munkavállaló paritásos alapon közösen tanácskozik. Saját hivatalos hatáskörömben is volt alkalmam tapasztalni, hogy az Országos Mezőgazdasági Munkabérmegállapító Bizottság alig egykét esetben kényszerült a vármegyei bizottságik határozatainak megváltoztatására. (Úgy <van! jobb/elől.) Kétségtelen, hogy a magyar mezőgazdasági munkásság keresetében emelkedés van és ez nagy megnyugvást is okozott a falvakban. Vissza kell tehát utasítanom az ellenzéki oldalról tett megállapítást, mert mondom, ebben a tekintetben igen-igen komoly lépések történtek. Ugyancsak a földmívelésügyi miniszter úr hozta a Ház elé az özvegyi járadék megállapításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet a Ház szintén nemrégen szavazott meg. Nemrégiben állította fel a földmívelésügyi miniszter úr a munkaügyi felügyelők intézményét. A munkaügyi felügyelői kar éppen azért statuál tat ott, hogy a magyar mezőgazdasági munkásság érdekeit a legszélesebb körben képviselje, egyben azonban arra is szolgál, hogy a munkamorál fenntartása mellett rákényszerítse az esetleg vonakodó munkavállalókat arra, hogy a kapott bérért tisztességes munkát szolgáltassanak. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagy elismerés illeti meg a földmívelésügyi miniszter urat a termény- és állatkereskedelem arizálása terén tett nagyszerű intézkedéseiért. (Ügy van!) T. Ház! A mostani esztendő folyamán a megismételt katonai behívások, az eddig még nem is tapasztalt nagymérvű károsodások /