Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-775

Az országgyűlés képviselőházának 158, más helyen. Hála Istennek, ezt is sikerült elhárítani. Valóban a Népszava, az Az Est, az Esti Kurir Matuskáról szóló tudósításokat hoztak s ami újság, lap erről csak a kezükbe juthatott, azt kivágták és egy régi piros fényképalbumba gyűjtötték Össze. r Ez volt a szellemi tápláléka annak a szerencsétlen két fiatal gyereknek; Itt volt a két Tari gyerek, akik a Kereskedelmi Bank szabadságtéri fiókjában egy Jóljárt nevű bankpénztárost gyilkoltak meg. Ezek is olvastak az újságokban hasonló történeteket, láttak a moziban és a színházban amerikai bankrablást, autólopást. Ilyen úton akartak ők is pénzhez, vagyonhoz jutpi. A két Tari gyerek mondta a kihallgatáskor, hogy: mi olvastuk az újságban, láttuk a moziban, hogy Amerikában ezek a gengszterek olyan nagy urak, hogy New-Yorkban ők választják a főpolgármestert és a főkapitányt. Ezeket az egyszerű, szerencsétlen embereket csakis a rossz sajtó, a rossz színház és a sok erkölcstelen mozidarab juttatta az akasztófa alá. Érdekés még, hogy amikor ujjlenyomatot vettek róluk, azt kérdezték az eljáró ügyeletes rendőrtisztviselőtől: mondja csak kérem, detektív úr, vájjon a mi fényképünk, amelyet most készítettek és az ujjlenyomatunk holnap benne lesz-e az Est-lapokban? Ez a gyerek talán álbecsvágyból nagyot^ akart egy kislánynak mutatni, hogy az ő képe benne van az újságban és éppen azért ragadtatta el magát. Ennek oka pedig az volt, hogy ilyen rossz, er; kölcstelen, nem lapba és nem a családi élet elé való tudósításokat olvasott. Minden újságírónak és minden szerkesztőnek arra kell gondol; nia. — és akkor a sajtó is ilyen lesz erkölcsi tekintetben — hogy: ha volna egy 16 éves leányom, vájjon megírtam volna-e ezt és a kezébe adnám-e nekiî Ha így gondolkodnék mindenki, akkor igen sok ilyen züllesztő és bomlasztó tudósítás nem jelenhetnék meg. T. Ház! Az elmúlt húsz esztendő alatt különösen a válópereket és a felekezeti kérdéseket lovagolták ki a sajtóban. A délutáni lappk hetenként legalább kétszer válóperekről hoztak tudósítást. Tudósítottak arról, hogyan lehet kijátszani a gyermektartást és hogy X. Y. ügyében hogyan döntött a Kúria. Ezeknek részletezése nem való a magyar sajtóba és nem való a családi élet elé. Ha valaki megfigyelte, — úgy, mint én — láthatta, hogy 1919 óta a felekezeti kérdést milyen érdekesen élezte ki a szabadkőműves és zsidó sajtó, hogy a magyarságot felekezeti és , foglalkozási alapon rétegezze minél több részre, mert míg a magyarság verekszik, egymást üti, addig ők hatalmasodnak. Emlékezzünk vissza, a 19—20-as esztendők elején volt egy katolikus nagygyűlés. Már másriao megjelent a sajtótudósító és érdeklődött -Mészáros érseki helynök úrnál, hogy mit határozott a nagygyűlés és mi a helynök úr álláspontja a vegyes házasság dolsrában. Az érseki helynök úr rögzítette az álláspontját. Másnap olyan tudósítás jelent meg, hogy ha az érseki helynök úr elolvasta volna, azt mondta volna, hogy: ezt nem mondtam. De moist jön a trükk. A következő napon egymásik laptudósító rohant Debrecenbe a debreceni református püspökhöz. Megkérdezi: nézze kegyelmes uram, olvasta-e, mit mondanak ezek a katolikusok? Mi az álláspontjai? Jött azután a tudósítás és 3—4 hétig veszekedtek a sajtóban a- katolikusok, reformátusok és az evangélikusok.-Mintha üzleti előjegyzési naptárból ülése 1940 novémb er 22-én

t pénteken. 775 • vették volna, úgy; ismételték meg minden évben ezt a tövisszúrást, ezeket a támadásokat,, amelyek csak egy célt szolgáltak: a magyar . ismerje meg. hogy te református vagy, te ka-, tolikus vagy, te unitárius vagy, vagyis hogy , nem vagyunk mind egyforma magyarok. Ehhez járult természetesen még a suttogó propaganda, amelyről azonban a sajtó nem tehet. Itt van például egy nagyon érdekes ujságcikkeeske. Ezt az újságot betiltották már. Nem akarok élő újságokra hivatkozni. A Reggeli Újság 1937 május 3-iki számában: »Petrováez ma válaszol a parlamentbén a kereszténységet . ért újabb német támadásokra« — írja a tudósító és azt mondja a lap, hogy a Führer és a pápa valami miatt ös^zekülöníböztek, illetve» hogy nézeteltérésük r volt a Hitlerjugend kérdésében. Erre a tudósító megkereste Petrovácz képviselő urat, aki intranziigens keresztény képviselő és megkérdezte, hogy mi az álláspontja a Führer kijelentéseire nézve. Petrovácz kép viselő úr nyilatkozott: hétfőn, a képviselőház költségvetési vitájában felszólalok és a kereszténységről szóló beszédemben többek közt válaszolni fogok a kancellár kijelentéseire is. (Mozgás.) Elnök: A t. képviselő úr nagyon jól tudja azt, hogy ha ez az eset meg is történt, sokkal a kormány hivatalbalépése előtt történt. Petrovácz képviselő úr már nem is képviselő. Ne méltóztassék ilyen régi ügyeket idehozni, amelyekkel csak megtévesztheti a közvéleményt,, mintha most történnének ilyen esetek. Ne méltóztassék ilyen teljesen értéküket, tárgyukat vesztett dolgokat idehozni. Méltóztassék közelebb érkezni már a tárgyhoz, a miniszterelnöki költségvetéshez. (Helyeslés a jobboldalon.) Vajna Gábor: Ezzel, amit itt elő akartam hozni, csak azt akartam bizonyítani, hogy így ugrattak bele embereket politikai nyilatkozatokba, amelyek azután Magyarország részére kellemetlenek lettek volna, de az akkori házelnök úr nem engedte meg a képviselő úrnak a felszólalást. Én nem akartam senkit sem gyanúsítani, nem akartam mostani kérdéseket előhozni, épp azért, hogy ne élezzük ki a helyzetet. Csak arra akartam rámutatni, hogyan dolgozik a rossz sajtó, amit e pillanatban . részben talán csak a cenzúra akadályoz meg. T. Ház! Még egy súlyos kérdésre akarok a sajtóval kapcsolatban rámutatni. A sajtó egy oldalúan dolgozik. Bizonyos sajtónak, a kormánysajtónak és vele bizonyos mértékben a szélsőjobboldal ellen együtt állástfoglaló sajtónak megvan engedve, hogy a szélsőjobboldal egyes tetteit, cselekedeteit üthesse. Hivatkozom konkrét esetekre. Itt volt a Gruber-eset. Heteken keresztül mást sem csináltak, mint Gruber Lajos képviselőtársunkat ütötték, marták és utána Gruber képviselőtársunk megfelelő elégtételt nem kapott. Bizonyos fokig ez erkölcsi kérdés. Ha módot adunk arra, hogy necsak országgyűlési képviselőt, de bárkit becsületében megtámadjanak, még akkor is, ha ügyészi vádirat van ellene, mert egy ügyészi vádirat még nem ítélet; ha lehetséges az, hogy heteken keresztül azt mondják valakire, hogy gazember, lopott, betörő, stb., ezt megírják és utána majd csak hetek vagy hónapok múlva a nyolcadik oldalon alul félvastag betűkkel írják meg, hogy ezek a közlemények tévesek, hogy ez ,és ez az úr tisztességes ember, akkor ez nem megfelelő, elégtétel. Szerettem volna, ha a miniszterelnök úr is meghallgatta volná * ezt. Javaslom, hogy ilyen esetekben, ba a;