Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-735

Az országgyűlés képviselőházának 157. ülése 19 W november 21-én, csütörtökön. 735 Elnök: Mester Miklós képviselő urat illeti a szó. Mester Miklós: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam javaslatát a magam részéről is teljes egészében elfogadom. Nagyon fontosnak tartanám, hogy a jövő esztendőt valóban teljes mértékben Széchenyi emlékének szenteljük. Széchenyi szellemében össze lehet fogni minden magyart, de ezen túlmenően merem állítani azt is, hogy Széchenyi tanításai a nemzetiségek előtt is tekintélyt biztosítanak a magyarságnak. T. Ház! Kajniss Ferenc képviselőtársam nagyon világosan rámutatott arra, hogy az új, népi Magyarország megteremtése szempontjából a legkomolyabb feladat elsősorban a magyar kultúrpolitikára vár. A magyar kultúrpolitikának szerintem ezen a téren a feladata kettős. Egyfelől meg kell teremtenie országhatároktól függetlenül a magyar nemzsti egy ég szellemi és lelki feltételeit, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy valóban minden magyar, Bukarestben, Budapesten és New-Yorkban, egyformán gondolkozzék, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) másfelől pedig kultúrpolitikánknak az a feladata, hogy megteremtse a magyarság és az itt élő nemzetiségek békés együttélésének is a szellemi ós lelki feltételeit. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Annak, aki nyitott szemmel jár ebben az országban, ha igazságos ember, a gyakorlati élet tapasztalatai alapján el kell ismernie azt. hogy általai, anvéve az emberek lelkében a rokoni érzés, a kasztszellem, a kari érdek sokkal erősebb, mint a magyar testvéri érzés, a mindenek felett álló magyar nemzeti öntudat. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Pándi Antal: Ez a fene rákja!) Elnök: Pándi képviselő urat ezért a parlamenti illemet sértő kifejezéséért rendreutasítom. Mester Miklós: Hogy az ellentéteket a lelkekben áthidalhassuk, mélyenszántó reformokra van szükség. Keresztény felfogásunk szerint a lélek előbbrevaló az anyagnál. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ebből következik, hogy minden társadalmi és állami reformot is a lélek reformjának kell megelőznie. T. Ház! Az olyan reformpolitika, amely nem a lélek reformjára, elsősorban nem az élenjárók őszinte lelki reformjára épít, hozhat zsarnokságot, hozhat anarchiát is, de nemesebb értelemben vett új világot nem fog teremteni soha. Az a kérdés, hogy ebben az ország; ban a lelkek reformját, a mindenek felett álló magyar lelki egység kialakulását milyen kultúrpolitikával tudjuk a legeredményesebben szogálni. Szerintem ehhez a legfőbb kellék az. hogy mind az iskola, mind az iskolánkívüli nemzetnevelés céltudatos, egységes irányítás alatt állj'on. (Palló Imre: TJgy van!) Hiába nevel az iskola, ha más kultúrtényező, így például az irodalom, a sajtó, színház, film, zene és a képzőművészetek az iskola munkásságának az eredményét az emberek lelkében lerombolják. (Bodor Márton: Ugy is van! Meg a Fészek KlubH Sa mos azonban, nálunk nemcsak a nemzetnevelés egységes irányításáról, de még iskolai nevelésünk egységes irányításáról sem lehet beszélni. (FaJTó Imre: Ez a szomorú!) A katonai nevelésről, a tisztképzésről nem is beszélek. De ettől eltekintve, vannak n évelőin tézeték, amelyek a vallás- és krzoktptásüe-yi minisztériumhoz, vannak, amelyek a földmívelésügyi minisztériumhoz, az iparügyi minisztériumhoz, a kereskedelemügyi minisztériumhoz, a belügyKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ VII. minisztériumhoz, és vannak, amelyek az igazságügyminisztériumhoz tartoznak. (Palló Imre:. Jó, hogy a miniszterelnökség alá nem tartozik!) Komoly pedagógusok, nemzetnevelők a legnagyobb aggodalommal látják ezt a helyzetet. T. Ház! Az iskolai nevelés egységes irányítása szempontjából szükség lenne egy egyetemes tanügyi folyóirat létesítésére és a tanügyi kamara felállítására. Ez a kívánság az érdekeltek részérői mindinkább elhangzik, nem azért, mintha ez csupán csak kari érdek lenne, hanem elsősorban azért, mert ez egyeteme» magyar nemzeti érdek. (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Kultúrpolitikánknak az iskolai nevelés terén, a nemzet lelki egységének, lelki békéjének megteremtése szempontjából fontos feladata az, hogy lehetőséget adjon a helyes szelekcióra. A szegénység és az elhagyatottság ne lehessen akadálya annak, hogy az átlagon felül álló magyar tehetségek érvényesülni tudjanak. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) örömmel olvastam a napokban a kultuszminiszter úrnak a tanítók nagygyűlésén elmondott beszédét erről a kérdésről. Ebben a beszédben a kultuszminiszter úr többek közölt &

f következőket mondotta (olvassa): »Népünk bármelyik társadalmi rétegből származó tehetséges lilának joga van a képességei

; terjedelméhez és tehetsége irányához illő felsőbb lanuknányotk folytatására, a népiskolákban megszerzett alapműveltségnek gyarapítására. Ezért a tehetségek tudatos kiválasztásának és támogatásának már a népiskolákban meg kell kezdődnie. Nemzeti érdek, hogy a nép minden fia a miaga hajlamának, képességeinek megfelelő helyen jusson munkához és hivatáshoz, hogy álmagyar élet minden őrhelyére odavaló, tudás és erkölcs tekintetében alkalmas személyek kerüljenek. Ezt csak rendszeres kiválasztásai és irányítással érhetjük el s ebből a kiválasztó és irányító munkából nagy részt kell vállalnia a magyar tanítónak.« Ezt a megállapítást annál nagyobb örömmel fogadom el, mert pártunk kultúrpolitikai Programm jávai teljes mértékben megegyezik. Pártunk programmjának idevonatkozó része így szól (oltassa): »Akarjuk, hogy valóban tervszerű magyar kultúrpolitika a neveléstudomány legjobb módszereivel gondoskodjék a nemzettestben rejlő összes értékek jsztályialan kiválasztásáról és neveléséről. Kultúrpolitikánk feladata a kasztszellem végleges leküzdésével a nemzettestben rejlő erkölcsi, szellemi és fizikai erők felszabadítása, kiművelése és a nemzet szolgálatába állítása.« T. Ház! Szerintem az új, népi Magyarországon az alapműveltség megszerzését, vagyis az elemi iskolai, a poigá.ri iskolai és emu túlmenően a polgári iskolaival egyenrangú növelést teljesen ingyenessé kell tenni. (Helyeslés a baloldalon), a középiskolai és a felsőiskolai nevelést pedig olyan anyagi feltételek mellett kell fiaink és leányaink részére biztosítani. hogy ezen a téren azután soha senki Magyarország és a környező államok között^Magyarország kárára összehasonlítást ne tudjon tenni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása és az átlagon felüli magyar tehetségek támogatása egyetemes nemzetig érdek. Erre a célra egyenesadó formáéin áUalános kultúradót kellene bevezetni. (Helyeslés a baloldal ov a kultúradó a legnagyobb lenne a gyermektelen gazdag hájasoknál, azután az agglegényeknél, a többgyermekes családoknál pedig a gyer109