Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-686
686 Az országgyűlés képviselőházénak 156. ülése 19UO november 20-án, szerdán. mond bírálatot, hanem saját maga felett is. A szerKesztoi uzenetekuen peidául a következőket írtuk: »Ha a cenzúra ejigeueiyezi., par ampuii belül közöljük.« Erie azu: »na a cenzúra engedélyezi« kihúzták. (Közi Horvátü «József: JDJZ talán szerénység az ó részérőli — ueruaség.) Vagy pedig (olvassa): »ivxaié l'örék Uyu±a, uodöilő: Izzó hazaszeretetet eláruló levelezőlapját nagyon hálásan köszönj ÚK. lia a cenzúra ismét engedélyezi, többször logiaLkozunk majd •a szórványmagyarság kérdésével.« Ezt, hogy mi toDDazor aû.cU'uiiK togiaiis.ozni a szórványmagyarság kérdésével, a cenzúra törölte, {tigy hang a középen: isem tudja, hogy mi az a szórványmagyarság! — JBiíjumszky i^ászló: Ez csak a patenurozottaknak szabad! — lncze Antal: Azért ez egy kicsit szomorú, Baoh-korszakbeii dolog!) Azt is törölte a cenzúra,, hegy a rendőrségi taoiuk vallomásai szerint-a vádlottak nem törekedtek államiéi forgatásra. Ugy látszik, hogy ez viszont egy erősen kormánypárti érzelmű cenzor volt, mert hiszen mi a törvényszéki vallomásokat rögzítettük és azt akartuk közölni, ami a valóságnak megtelelt. (ßuüinszKy László: Az fáj!) A rendőrtanuk sem állították, hogy ezek a bizonyos bombamerénylők államfel forgatásra törekedtek. De megint van egy cenzor, aki nagyon hadilábon áll a magyar fajjal. Egy cikkünk jelent meg: »Summa cum laude diplomás magyar leány üzleti vállalkozásba kezdett.« Engedi az egész cikket, csak az utolsó bekezdést törli, amely így szól: »Ez a vállalkozás, több mint az üzlet. Az élni akaró magyar fiatalság harangkongatása ez, akik nem mernek vagy nem akarnak hinni fajunk és a fiatal magyar nemzedék életképességében és talpraesettségében a . gazdasági élet minden vonatkozásában.« Ez már felháborító! Hogy mi Magyarországon egy magyar lapban ne írhassuk meg azt, hogy a mi magyar fajtánk talpraesett és alkalmas arra, hogy a gazdasági és kereskedelmi életben elhelyezkedjék, ez már felháborító! (Boér Ágoston: Nem! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ki mondja, hoqy nem 1 ? — Lili János: Boér képviselő úr! Más véleményen van!) Ügyvédképviselőtársaimat is érdekelni fogja, hogy az »Őrségváltás az ügyvédfrontcjn« (Budinszky László: Azt nem szabad megírni?) című cikkből a következőket törli a cenzúra: »Az ügyvédeknek ez a mozgalma ugyanis valójában a túlsó oldalról, a bírák oldaláról indult el, éppen ezért lényegében teljesen szellemi természetű. Reméljük természetesen, hogy anyagi vonatkozásban is döntő jelentőségű lesz a zsidó ügyvédek kiszorításának, de ismételjük, a mozgalom eredete százszázalékosan szellemi és erkölcsi vonatkozású.« Ugyanebből a cikkből törli a következőket: »Nemrég olvastuk egy régi magyar bíró levelében, hogy a zsidó ügyvédeknek ez a kötődési hajlandósága nem is egészen a természetes prepotenciában leli magyarázatát.« Ügy látszik, az is fáj a cenzornak, hogy egy régi magvar bíró megállapította, hogv a zsidó ügyvédek nrenotensek, (Gr. Festetics Domonkos: Eerészen helyesen állapította mw!) pedig, azt hiszem, igen t. ügvvédkéovi Kelőtársai m egyhangúlag ugvanezt állapíthatják meg 1 . A cenzornak más véleménye van. (Gr. Festetics Domonkos: Ki volt a cenzor? Érdekes lenne kikutatni! Minden cenzor írja alá a nevét!) A tanítók gyűléséről szóló cikkből törölte egy hadirokkant tanító felszólalását, amelyben ez a tanító az ő hadirokkant társainak könnyebb beosztásokat kért. Engedelmet kérek, egy hadirokkantnak van annyi joga, hogy hadirokkant' bajtársainak könnyebb beosztást kérjen! (Budinszky László: Ez a közszabadság!) T. Ház! Nem akarom tovább igénybevenni t. képviselőtársaim türelmét, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) mert hiszen itt ínég egész, sereg ilyen kirívó eset van. Azt meg tudom érteni, hogy például az egyik külpolitikai cikkből kihúzza azt, hogy: »Az óceán túlsó oldalán a testvér-demokrácia, az Egyesült Államok sem maradt le Anglia diplomáciai erőfeszítései és akadékoskodásai mögött.« El tudom képzelni, hogy az amerikai elnökválasztás eredményei után a cenzor jónak látta ezt a cikket kihúzni. Ma bizonyára megengedné. Nem kívánok tovább konkrét eseteket felsorolni. Azt hiszem, ezekből is láthatia a t. Ház, hogy a cenzorok teljesen önkényesen, minden szakértelem nélkül, sok esetben faji öntudat nélkül végzik munkáinkat. Nem akarok most egyéb konkrét sérelmekkel előjönni és nem akarom elmündani, hogy sokszor az a látszat, mintha szándékosan meg akarnák akadályozni, hogy idejében megjelenhessenek egyes^ lapok, mert közvetlenül két óra előtt két-három perccel adják ki a cenzúrázott anyagot. Befejezésül az a kérésem a miniszterelnök úrhoz, hogy végre csináljon rendet a cenzorok körül. (Budinszky László: Megszüntetni a cenzúrát!) Ne nádpálcát vegyen elő, 'hanem egy rendes harangkötelet — hogy Lipcsey •képviselőtársamnak is eleget tegyek — és azzal csináljon rendet a magyar cenzúrában. (Derültség. — Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. Következik Tornyos György képviselő úr interpellációja a földművelésügyi, iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter urakhoz. Kérem az interpelláció szö vegének felolvasását. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció aföldmívelésügyi, a kereskedelem- és közlekedésügyi, ' valamint iparügyi miniszter urakhoz a téli tüzelőanyag biztosítása és a fogyasztóknak téli tüzelőanyaggal való zavartalan ellátása tárgyában: 1. Van-e tudomásuk a földművelésügyi, a kereskedelem-^ és közlekedésügyi, valamint iparügyi miniszter uraknak arról, hogy a fogyasztóknak téli tüzelőanyaggal való ellátása körül zavarok mutatkoznak? 2. Van-e tudomásuk arról, hogy a tüzelőanyaggal való ellátásig nehézségeket egyes termelők és kereskedők árdrágításra használják fel? 3. Milyen intézkedéseket tettek és szándé koznak tenni a miniszter urak a téli tüzelőanyag biztosítása és a fogyasztóknak téli tüzelőanyaggal való zavartalan ellátása tárgyában?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Tornyos György: T. Képviselőház! (Halljuk! HaHjuk!) A téli tüzelőanyag biztosítása és ezzel a fogyasztó közönség ellátása elsőrangú közérdekű probléma. Ezt ierazolia az a körülmény is, hogy már a mai ülés folyamán többen foglalkoztak ezzel a problémával, interpelláció is, hansrzott el a probléma egy részére vonatkozólag es miniszteri választ is hallottunk a fa tárgyában. Én ennek ellenére elmondani kívánom interpellációmat részint azért, hogy a kérdés nagy horderejét ezzel is kidomborítsam,
