Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-137
64 Az országgyűlés képviselőházának elvétele nem sikerült, de sikerül ma is, ezek- | ben a napokban zsidó nagybérlőknek bérleti szerződést aláírni és jóváhagyatni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Ez is sikerül. Ebbe a rendelkezésemre álló rövid időbe nem fér bele, de külön interpellációval hozzuk ide ezeknek az eseteknek a leleplezését. T. Ház! Vájjon a földkérdésnek ez az a megoldása, amelyet a kormány kiplakátozott másfél évvel ezelőtti (SzÖllősi Jenő: Ez a »magyar megoldás«?) Ez az a »magyar megoldás«, amelyet a másik oldalon hirdetnek 1 (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Imr'édy azért hagyta ott őket! — Somogyi úr mit szól ehhez?! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Matolcsy Mátyás: Tovább megyek. A zsidókérdés földvonatkozása — nyugodtan mag-.mondhatjuk — a legnagyobb szégyene ennek az országnak. A legnagyobb szégyen, hogy amikor a világ átalakulóban van, idehaza a magyar földet a zsidók kezéből nem tudják átadni a magyar nép kezébe. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Olyan szégyen ez. amelyet sohasem tudnak lemosni. De tovább megyek, t. Ház» mert hiszen a földkérdés rendezését mi nemcsak a zsidóbirtokok elintézésében látjuk, (Egy hang a szélsőbaloldalon: Sőt!) hiszen azért jött ide az úgynevezett földtörvény, amelyet a végén kis.haszonbérletek alakításáról szóló törvénynek csúfoltak. Kérdezem én a kormányt, mi okozza azt, hogy ennek a törvénynek, amely nagy kínlódás és vajúdás után került a törvénykönyvünkbe, ina sincsen végrehajtási utasítása 1 ! (Ügy van! Ügy vau! a szélsőbaloldalon.) Kérdezem én, hogy amikor a kormány elismeri és indokolásába is beírta, hogy 80.000— lOp.000 kis házhelyet jogosan igényel a magyar nép fejlődő rétege, hogyan lehet, hogy e törvény végrehajtási utasítása nélkül még házhelyet juttatni, sincsen lehetőségünk? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kérdezem én, hogy alkotmányreformra vagy tettre van szükség ebben az országban? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tettre! — Zaj.) De ugyanakkor meg kell említenem azt is, hogy ez a nagy magyar kérdés, amelyen az egész magyar fajta jövője fordul meg, erősen kibővült. Nemcsak a osonkaország kérdése ez, hanem itt van a hazatért Felvidék földproblémája is és itt dübörög a visszatért Erdély földkérdése is az ajtónkon. Olyan tényezőkkel beszéltem, akik maguk intézik ezt a kérdést és idehozom az üzenetüket, mert egyenesen kértek, hogy kiáltsuk ide a kormány elé, hogy a Felvidéken a földkérdés megoldása a kormányzat részéről ne az legyen, hogy minél erőteljesebben támogasson újra földvisszaigénylést, mert erről is tudunk. Nem kívánok itt neveket említeni és kellemetlen hangulatot kelteni, de külön interpellációval fogunk idejönni, hogy a hazatérő Felvidéken a maradékbirtokokat és a cseh-telepesek birtokait nem visszaigényelni kell, hanem át kell adni a magyar fajtának, a magyar parasztságnak. (Ügy van! Úgy van! Taps a bal- és szélsőbaloldalon. — Szol 1 ősi JenÖ: Tízezer holdakat visszaigényelnek!) Mindezek után, másfélév után ott tartunk, hogy a nagy ígérgetések, a nagy tervek, a választási kampány után ma is arról kell beszámolnunk, hogy ma is 500.000 hold a zsidók birtoka, ma is változatlanul 823.000 hold a hitbizományi birtok, ma is változatlanul lehet ebben az országban egy család kezén 400.000 katasztrális hold föld és ma is ott tartunk, hogy a magyar nép milliós 1S7. ülése 19 UO október 9-én, szerdán. tömegének a lába, alatt egy talpalatnyi föld nincs, (Úgy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) akkor, amikor erős nemzeti fejlődésről, erős hadseregről és Magyarországról beszélünk. Nekem az a meggyőződésem, hogy a kormány ebben a kérdésben mérhetetlen mulasztást követett el. Megdöbbenéssel hallom itt a miniszterelnök úr mai nyilatkozatát, amelyből azt látom, hogy nem érzi át a kérdés sürgősségét es nem azt mondja, hogy az elvesző Dunántúlra magyarokat telepít, hanem beígéri, hogy húsz évig^ tartó geográfiai vizsgálatokat folytat a Tiszántúlon. (Gruber Lajos: Majd felel érte!) T. Ház! Fel vagyunk háborodva ezért. (Öklével a padot csapkodja.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék higgadtságát megőrizni és a padcsapkodást abbahagyni. (Derültség a jobboldalon.) Matolcsy Mátyás: Nagyon szomorú dolog ez számomra, mert amikor mi erről a kérdésről beszélünk, ezt legteljesebb magyar meggyőződésünkből és abból az aggodalmunkból tesszük, hogy a magyarságot és a magyar fajtát veszélyeztetve látjuk ezen -a ponton. T. Ház! Legyen szabad újra idéznem azt a fiatal erdélyi fiút, aki most jött át, ifjabb Bethlen grófot, aki péntek este megkérdezte tőlem, hogy mi van itt a földkérdéssel. Megmondtam. Erre azt mondotta: pedig tudomásul vehetnék, hogy nekünk az az 500 hold is tökéletesen elég, felesleges itt százezreket egy ember kezén tartani. (Ügy van a szélsőbaloldalon.) Ezt mondja az erdélyi szellem. Kérdezem, én a miniszterelnök urat, ki hallotta meg ebben a politikában ezt az igazi erdélyi felfogást és igazi erdélyi szellemet? OEgy hang a szélsőbaloldalon: Ö semmi esetre sem! — Maróthy Károly: A nemzeti Kaszinó szelleme! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Matolcsy Mátyás: Én is kérdezem ezzel az erdélyi magyarral, vájjon lehetséges-e, hogy egy, országban a föld ne azé legyen, aki védi és munkálja? De itt van,— csak pár perc jut erre a kérdésre —• a visszatért Edély földproblémája, A magyar-német kisebbségi egyezmény arról szól, hogy a népcsoportok számarányukat megilletően részesedhetnek az itteni életlehetőségekben. Nagyon jól tudjuk, közöltem és tVjra felhozom itt az országgyűlés előtt is, hogy Erdélyben közel hárommillió hold magyar földet vettek el és annak, a 400.000 embernek, aki ott földhöz jutott, nemcsak negyvenegynéhány százaléka volt román, ami a számaránynak megfelelt volna, hanem 74%-a. Ennek a kérdésnek erőteljes revízióját és a földnek a magyar parasztság kezére való juttatását kérem. De ott vannak a csángók is. Haza kell hozni őket, mert minden emberre szükségünk van, aki a Kárpátokon túl él. (Úgy van! a jobb- és a szélsőjobboldalon.) Én azt látom, hogy van föld, de nem a magyarság kezén és van magyarság, de nem a magyar haza földjén. (Ügy van! a szélsőjobboldalon.) A kormányt mérhetetlen felelősség terheli másfél éves tehetetlenségéért. Nem tudok mást mondani meggyőződésből, mint azt, hogy nem oldja meg a kérdést és távozzék! (Ügy van! Ügy van! Élénk taps a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: Távozzék sürgősen! Csak távozzék! — Zaj ) Elnök: Csendet kérek! Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak. Az utolsó interpellációt Gesztelyi ^Nagy László képviselő úr jegyezte be a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr azonban
