Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-155

5Ö4: Az Qrézdggyulês fápweeíőhazának ïi száma lényegesen apadni fog és ennélfogva lényegesén apadni fognak a Társadalombizto­sító Intézet nevételei is; Peyer képviselő úr azt mondta nekem, hogy ezzel ne töfődjünkí mért majd akkor, abban az új helyzetben újra fogjuk a kérdést mérlegelni. Én erre nagyon hajlandó volnék, de szeretném hallani akkor majd Peyer képviselő urat, (Derültség.) hozzá­járul-e ahhoz, hogy leszállítsam a kellő meg­gondolás nélkül felemelt járulékokat? En mégegyszer hangsúlyozom, ami kellő [megalapozottság mellett lehetséges, azt meg fogom tenni a járadékok és a táppénzek javí­tása tekintetében, de elhamarkodott és kellő­leg meg nem gondolt lépésre, éppen az előbb említett okból nem határozhatom el magamat. {Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Ma­róthy Károly: Mikor mennek ki a szoeik on­nan? Maradnak 1 ?) Nagy László képviselő úr felszólalására csak annyiban kívánok reflektálni, hogy meg­köszönöm a jótanácsait (Derültség a jobb oldalon és a középen,), mert azok nélkül — úgy-e — aligha boldogultam volna. (Elénk de­rültség a jobboldaton és a középen.) Egyéb­ként csak annyit akarok még megjegyezni.... tPalló Imre: Fél lehet fogni humorosan is a kérdést! — Horváth Géza a jobboldal felé: Na­gyon elbizakodottak!) Hogy nagyon elbizako­dott vagyok? (Horváth Géza: Ajzt mond:om. nagyon elbizakodottak ott az urak! — Zaj. -+ Elnök csengeti — Horváth Géza: Megértem.) Nagy képviselő úr ismételten szükségesnek tartotta nagyon kiélezni és hangsúlyozni azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy a szociális és család­védelmi alap csak 25 millió pengő új pénzzel rendelkezik. Ezt én sohasem tagadtam. Én mindig hangsúlyoztam, hogy 25 millió pengőt tesz ki az az összeg, amely eddig nem használ­tatott szociális célokra. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Na!) Én ezt sohasem tagadtam. Mindig azt hangsúlyoztam (Nagy László: Nem is azt mondottam, hogy a miniszter úr mondja!) Hát ki? (Nagy László: Ez jelenik meg az újságokba és ezt mondja mindenki.) Mindenki azt mondja, teljesen jóhiszeműleg, hogy a jövő esztendőben a szociális alapnak 60 millió pengő áll rendelkezésére, mert ez igaz! (Maróthy Károly: A propaganda nem ezt mondja!) Propagandára, képviselő úr, egy krajcárt sem fogunk ebből fordítani! (Ma­róthy Károly: Ötmillió megy rá. Nem a mi­niszter úr részérők — Elnök csenget. — Re­ményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Hol lehet itt ötmilliót megspórolni? Mert mind­járt leveszem! — Derültség. — Zaj. — Elnök csenget.) 60 millió pengő áll igenis rendelke­zésre és ebből a 60 iriillió pengőből olyan fel­adatok is teljesítendők, amelyek már eddig is teljesítettek, például — egészen kétségtelem — a gyermekvédelem funkcionális feladatai -és teljesítendők azok a feladatok, amelyeket ed­dig szintén szociális alapon az ínségjárulékból teljesítettek. Az ínségjárulék most a szociális alapnak egy bevétele lesz,, de ezek az ínség­járulék-bevételek ezentúl legalább is normális viszonyok közt már nem ínségakciókra, hanem szociálpolitikai feladatokra fognak fordíttatni. (Helyeslés. — Nagy László: Ez helyes! — Czer­mann Antal: Logikus, világosi) Azt hiszem, annyiszor megmondtam ezt, hogy talán feles­Jeges többet foglalkoznom vele., ' ' Csoór képviselő úr ' megint egy nagyon fájó pontot érintett, amiben, neki tél jeseíi igaza van; ez az orvosi lakások kérdése. Ket­i'5. ülése 19M> november 1 9-éà, kedden..' ségteienül úgy vagyunk, hogy falura nem tü­dők elég orvost telepíteni, mert nincs meg­felelő lakás, az orvosok nem maradnak meg* Én nagyon jól tudom* hogy ez nehéz kérdés. Egypár évvel ezelőtt éppen Imrédy Béla bará­tom támogatásával qs segítségével szedtük össze azt a hárommilliót a társadalomtól, amelynek igen jelentékeny részét orvosi laká­sok építésére fordítottuk. Sajnos, azóta ez el is fogyott, de nekem minden törekvésem arra irányul, hogy valahonnan pénzügyi lehetősé­get teremtsek elő az orvosi lakások építésére, mert egészen kétségtélen, hogy e nélkül or­vosi hálózatunkat nem tudjuk kiépíteni. (Palló Imre: Most Teleki Pál gróffal kell megcsi­nálni!) Talán a képviselő urak meg tudják mondani, hogy honnan vegyem rá a pénzt? (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Mondom, minden törekvésem az, hogy erre a fontos célra a pénzügyi fedezetet valahogyan megte­remtsem. (Pándi Antal: Nincs pénz? Dehogy nincs!) ; Elnök: Csendet kérek Pándi képviselő úri vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Abban a tempóban, amely tempóban a pénzügyi fedezetet meg tudom teremteni, szorgalmazom is ennek a kérdésnek a megoldá­sát. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a közé­pen. — Maróthy Károly: A sajtóalapnál van elég pénz! —' Sütő Gyula: Ott vannak a háború alatt szerzett vagyonok! — Elnök csenget.) Csoór képviselő úr aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a zöldkéresztes védőnők képzésé­ben nívócsökkenés van. Erről én nem tudok semmit. Ott nemhogy nívócsökkenés volna, de nívóemelkedés van, ellenben annak, hogy na­gyon nehéz megfelelő számú zöldkeresztes védő­nőt kapni a tanfolyamokba, az az egyszerű oka, hogy középosztályunk elszegényedett és hogy ennélfogva középosztályunk tagjai nem bírják azokaf az anyagi áldozatokat, amelyek egy ilyen tanfolyamnak végighallgatásához szük­ségesek. (Ügy van! jobbfelől.) Ezért, kénytelen vagyok fokozottabb és fokozottabb mértékben ösztöndíjakat beállítani abból a célból, hogy ezen a hároméves tanfolyamon valló részvételü­két biztosíthassam. (Helyeslés.) Meg vagyok győződve arról, hogy ezzel azután a teljes lét­számot biztosítani tudom. T. Képviselőház! Ezekben reflektáltam nagyban-egészben a felszólalásokra. Azt hiszem, (lényeges kérdés nem maradt ki. Még egyszer kijelentem legjobb meggyőződésem szerint, hogy nem lettem volna képes és az én helyem­ben senki sem lett volna képes az adott viszo­nyok közt kielégítőbben — nem mondom, hogy kielégítően, de kielégítőbben — összeállítani a belügyi tárca költségvetését, mint ahogyan most öwsze van állítva és ezért kérem annak elfogadását. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon es a középen. A szónokot számo­san üdvözlik.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a bel­ügyi tárca költségvetését általánosságban el­; fogadni? (Igen!) A Ház a tárca, költségvetését általánosságban elfogadja. Következik a tárca költségvetésének rész­letekben való megszavazása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. cí­met felolvasni. Megay.Károly jegyző (felolvassa az 1—10. címeket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogadj.

Next

/
Thumbnails
Contents