Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-154

Az országgyűlés képviselőházának 154. tem aziránt, hogy megtörténjék az ipartestületi hálózat kiépítése a Felvidéken is, ahol az ipartársulatok átmenetileg kielégítően képviselik az iparosság érdekeit. Szervezéspolitikai megállapításaim hiányosak volnának, ha nem emlékezném meg a szövetkezeti rendszerről. A jövőben a szövetkezeti rendszert még fokozottabb mértékben kívánom iparunk szolgálatába állítani. (Helyelés jobbfelől.) Ha a magyar iparosság bizonyos rétegeiben, különösen akkor, amikor termelési szövetkezetek létesítéséről van szó, bizonyos idegenkedés mutatkozik is a szövetkezés eszméjével szemben, ez nem jelenti azt, hogy ne minden erővel támogassuk ezt a nagyértékű mozgalmat. (Müller Antal: Ezt csak a zsidóság vitte bele!) A termeléspolitika érdekében a természetadta nyersanyagok előteremtését tartom a leglegfontosabb problémának. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne minden erőnkkel foglalkozzunk azokkal a kérdésekkel is, amelyek a munkáskéznek, illetőleg a szellemi munkaerőnek, valamint a tőkének — tehát az összes termelő tényezőnek — támogatásával kapcsolatosak. A nyersanyagok előteremtése érdekében bányászati kutatásunk nagy erőfeszítéseket tesz. A bányászati kutatás az elmúlt költségvetési időszakban elsősorban is a visszakerült Felvidék és Kárpátalja szóbajövő területeit tette, vizsgálat tárgyává. A Földtani Intézet geológusai a Felvidék érctermő vidékein, valamint a felső Tisza völgyének kősó, ásványolaj és gázelőfordulás szempontjából reményteljes környékein hajtottak végre kutatást és végeztek ugyanitt torziósinga-felvételeket. Hatalmas fejlődést mutat a kincstárral szerződéses viszonyban levő Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság termelése is a dunántúli lispei olajmezőn. A termelés ezen az olajmezőn rövidesen eléri azt a határértéket, amelyen túl racionális termeléssel tovább fokozni a földből kihozott olajmennyiséget nem lehet., (Mozgás a szélsőbalodalon.) Ez

r a vállalat az elmúlt esztendőben nagyarányú beruházásokat végzett, olyan beruházásokat, amelyeknek segítségével az olajjal együtt előretörő gázból a könnyű Benzingőzöket cseppfolyósíthatja és az így benzingőztől megfosztott földgázát ismét visszanyomhatja a földbe azért, hogy az olaj előszivárgását elősegítse. A vállalat azonkívül vezeték építését kezdte meg, amely vezeték össze fogja kötni a lispei termelőterületet Budapesttel. Ennek f/

az olajvezetéknek az üzembehelyezése egyelőre Balatonszemesen rövidesan megtörténik és a további munkák a jövő esztendőben remélhetőleg még a korai hónapokban befejeződnek. Ezzel a beruházással elérjük azt, hogy az olaj felszállítása lényegesen gyorsabban és hatásosabban fog történni, mint tartálykocsikkal. Örvendetes esemény az is, hogy ugyanez a vállalat egy másik kisebb olajimezőt is talált Lovászi község határában, ahol már termelő kútja van. Az állami bányászati kutatás az egyes ércelőfordulások behatóbb vizsgálatával is foglalkozik. Az állami ércbányászat az elmúlt költségvetési esztendőben két bányát művelt: a recskei ércbányát és a csucsoni antimonbányát. A recski ércbánya üzemét az egész időszakon keresztül zavartalanul tudta folytatni; normális mennyiségű arany-, ezüst- és réztermelése a gazdasági elzártság idején bizony fémellátásunkban jelentékeny segítségünkre van. De segítségünkre van a termelt mintegy 200 r vagonnyi kén is, amelyet a mezőgazdaság és az ipar részére alig tudtunk volna máshonnan beKÉPVtSELŐHAZI ÎÎAfPLO VU. ülése 1940 november 18-án, hétfőn. 529f. _ szerezni. A kincstár által megszerzett, Kozsnyó; mellett lévő csucsoni antimonbánya üzeme szintén zavartalanul termelhet, de, sajnos, az ott termelt antimonérceket még mindig bérkohósítás alakjában kellett Slovákiában feldolgoztatnunk. A feldolgozott érc tekintélyes része azonban visszajött hazánkba és itt jól használható. Az antimonból olyan feleslegeink voltak, amelyeket kitűnően tudtunk értékesíteni, elsősorban Németországban. Az állami kőszénbányászat komlói bányájában a termelés tovább emelkedett, úgyhogy túlhaladta a legutóbbi költségvetési évben termelt mennyiséget, a 2 millió métermázsát. Ebben a szénbányában a kutató fúrások tovább folytatódtak és az eredményük az, hogy a kimutatott célvagyon 150 millió métermázsára becsülhető; olyan mennyiségre, amelynek kitermelése végett érdemes beruházásokat létesíteni és ezek folyamatban is vannak. Vizsgáljuk meg ezután iparunk nyersanyaghelyzetét és a nyersanyaggazdálkodás kérdését. (Halljuk! Halljuk!) A világháború tapasztalatai azt mutatták, hogy a sikeres hadviselés legfontosabb előfeltétele az anyagellátás megszervezése. így módunkban állt már a háború kitörését megelőző diplomáciai elszigetelődési politikával számolva, még az utolsó békeesztendőben készleteink gyűjtésére intézkedéseket tenni. Ezeknek az intézkedéseknek következtében az 1939. szeptember elején megindult hadviselés nem érte hazánkat olyan váratlanul, mint az 1914. esztendei. A háború kitörésével megkezdődött angol blokád megnehezítette a tengerentúli nyersanyag behozatalát. A blokád főleg a fémek, ócskavas, textil-, vegyi nyagok, a bőr- és cserzőanyagok importját érintette. Május havában, amikor a blokádot Angii-*», az egész kontinensre kiterjesztette, iparunk ellátásának ez az útja teljesen megszűnt. Ettől kezdve csak a meglévő készletekkel vagy a kontinensen beszerezhető nyersanyagokkal kellett gazdálkodnunk. . Már a háború kitörésekor megvalósítottuk az irányított anyaggazdálkodást, s ennek lebonyolítására előbb anyaghivatalokat szerveztünk, amiket később anyaggazdálkodási bizottságokká alakítottunk át, és mint az előadó úr mondotta, ezidőszerint 39 ilyen bizottság működik. Ezek az anyaggazdálkodási bizottságok az érdekeltekkel együttesen vanmiak megalkotva az ő költségükön, de a minisztérium tökéletes befolyásának fenntartása mellett. Ezek az anyaggazdálkodási bizottságok elsősorban a meglévő készletekkel takarékoskodnak és irányítják a beszerzést. A meglévő készletekkel való takarékoskodáshoz a legfontosabb lépés a zár alá vétel volit, mert csak a közérdekű vagy nélkülözhetetlen szükségletek kielégítésére engedélyesünk a zár alá vett fontos anyagokból. ÜSTyersanyaghelyzetünkrŐl számot adva, elsősorban a vaséröhelyzetet kell ismertetni. Sajnos, vasérctermelésünk nem fedezi a- hazai szükségletet, a fémek legnagyobb részénél pétiig még ennél is rosszahib a helyzet, mert jobban vagyunk a külföldre utalva, mint a vasérc tekintetében. A hazai öntődéknek szürke nyers vassal való ellátása igen isok nehézséget okozott. Hogy a termelés, főként a hadfelszo relés tekintetében, kellő ütemben folyhasson, ezért a kereskedelmi és gép öntvények gváftásánál korlátozásokat kellett életbe léptetni. A Martin-művek az év egész folyamán teljes erővel dolgozták és ugyancsak sikerült a henger82