Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-137

34 Az országgyűlés képviselőházának sége, sem szükségessége nincsen.« (Keck Antal: Málnássy Ödön még mindig ül!) »Azonban ha azt különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják, az igazságügyminiszter mindig élhet és él is azzal a jogával, hogy egyéni kegyelemre ajánlja legfelsőbb helyen àzt, akit erre méltónak talál. Budapest, 1940. évi július hó 26-án. Radocsay s. k.«. Elnök: Kérdezem, méltóztatnak-e a választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik- szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter tir válasza Vajna Gábor képviselő úr részére. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Vajna Gábor országgyűlési képviselő úr folyó évi április hó 12-én a következő interpellációt intézte hozzám: Tudja-e a miniszterelnök úr, hogy rémhírek folvtán ismételten, különösen a fővárosban és a környékén oly pánikhangulat keletkezett, amelynek folytán sokan árut halmoztak, illetőleg rejtettek el! Hajlandó-e a miniszterelnök úr rekvirációs, valamint kiviteli tilalmi rendeletet kiadni, hogy az ország egyetemességének szempontjai az áruhalmozás és árurejtegetés ellen meg legyenek védve? Hajlandó-e a miniszterelnök t úr sürgősen intézkedni, hogy az előző bekezdésben említett nemzetgazdasági érdekek ellen vétők drákói szigorral megbüntessenek? Az interpellációra az alábbiakban van szerencsém válaszomat a t. Képviselőházzal közölni: 1. A különösen a fővárosban és környékén valótlan hírek következtében történt áruhalmozás és áruelrejtés köztudomású. Rekvirációs rendelet kiadása ennek ellenére nem látszik kívánatosnak. A magánháztartások ellenőrzése ugyanis a megbizható és eredményes ellenőrzéshez szükséges költséges és nagy szervezet miatt a gyakorlatban igen nehezen valósítható meg. A jobban hozzáférhető kereskedői árukészleteknek a fogyasztókhoz való eljuttatását ez idiő szerint a 3000/1940. M. E. számú rendelet a nem zárolt árukészletekre vonatkozóan is lehetővé teszi, a zárolt árukészletekkel pedig birtokosaik csak az iparügyi miniszternek vagy az általa megbízott szervnek engedélye, illetőleg utasítása szerint rendelkezhetnek. Általános hatálvú rekvirációs rendelet kiadása tehát csak á lakosság nyugtalanságát'fokozná ós pánikhangulatot idézne elő, anélkül, hogy megfelelő szervezet hiányában a kívánt eredmény elérése remélhető volna. 2. Általános érvényű kiviteli tilalom elrendeléséről az ország gazdasági érdekeire való tekintettel nem lehet szó és ezenkívül ily intézkedésre szükség sem lenne, mert a fennálló rendelkezések szerint az ország területéről semmiféle áru nem szállítható ki a Magyar Nemzeti Bank tanúsítványa nélkül. Azt, hosry a Magyar Nemzeti Bank az érdekeltek által kórt tanúsítványt mikor állítja ki, az illetékes^ tényezők állani tják meg, akik idevonatkozó intézkedéseiknél természetszerűleg a mindenkor fennálló államközi megállapodásokat tartják szem előtt. 3. Az 1920:V. te, 1. §-ának 1. bekezdésének 5. pontja értelmében »aki forffalombahozatal céljára rendelt közszükségleti készletét a cikk arának drágítása vagy magas árának fenntartása végett nyerészkedési célzattal... elrejti, 137. ülése 19A0 október 9-én, szerdán. a forgalombahoztalból visszatartja, vétséget követ el.« E vétség büntetése egy évig terjedhető fogház, pénzbüntetés, hivatalvesztés, a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése», a kérdéses árucikkek elkobzása, az iparjogosítvány elvesztése, a kereskedéstől való eltiltás és közzététel. Ha a cselekmény a közellátás érdekeit súlyosan veszélyezteti, vagy üzletszerűen követték el, a szabadságvesztés büntetés öt évig terjedő börtönre emelhető fel. A fontosabb és így zár alá vett áruk ~ akár árdrágító célzat nélkül való — elrejtésé^ nek büntetése pedig — ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — két hónapig, háború esetén hat hónapig terjedhető fogház és pénzbüntetés.. E büntető rendelkezéseknek a fentieken túlmenő megszigorítását nem tartom szükségesnek. Budapest, 1940. évi szeptember hó 18-án. Varga s. k.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. *f. Következik a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter úr válasza Kabók Lajos kénviselő úrnak. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): ; »T. Képviviselőház! Kabók Lajos országgyűlési kénviselő úr a képviselőház 1940. évi június hó^ 12-én tartott ülésén interpellációt intézett hozzám az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartasa és.a munkabérek rendezése tárgyában. Az interpellációja során a t. képviselő úr azt kérdezte: »Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetségének fűszerszakosztálya az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartását és a munkabérek rendezését feliratban kérte? Bajlandó-e a miniszter úr az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartására vonatkozólag rendeletet kibocsátani és a munkabérek rendezésében segítséget nyújtani.« A t. képviselő úr interpellációjára válaszomat az alábbiakban van szerencsém közölni: A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége fűszerszakosztályának arról a feliratáról, amelyben az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartását és a munkabérek rendezését kérte, tudomásom van, sőt ebben a kérdésben tárgyalások vannak folyamatban. Tekintettel arra, hogy a Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége fűszerszakosztálya felterjesztésében az élelmiszerüzletek vasáínapi zárvatartásán és a munkabérek rendezésén kívül a kereskedősegédeket^ érintő kérdések hosszú sorozatának megoldását is .kéri, szükségesnek láttam, hogy a felvetett kérdésekkel a kereskedők is érdemben foglalkozzanak és ebből a célból a felterjesztésben foglaltakat a budapesti kereskedelmi és iparkamarával közöltem és a kamarát véleményes jelentéstételre hívtam fel, hogy il y módon a kérdés minden oldalról megvilágítva^ kerülhessen tárgyalás és érdemi döntés alá. Az élelmiszerüzletek vasárnapi zárvatartására vonatkozó rendelet kibocsátása és a munkabérek rendezése kérdésében tisztelettel közlöm, hogy ezekre a kérdésekre vonatkozó; lag is jelentéstételre hívtam fel a budapesti kereskedelmi és iparkamarát és csak a jelentéseknek beérkezése után kívánok a kérdésben állást foglalni, mivel a kérdés szabályozásánál indokoltnak tartom, hogy előzetesen a