Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-153

Az országgyűlés képviselőházának 153. seny-utcában egy alkalmas épület bérlete iránt intézkedtem és itt az építés megtörténte után ez a hivatal kényelmesen helyezkedik el. A jövő évi költségvetésben biztosítani szándéko­zom a Nyugati pályaudvar melletti postahiva­tal épületének korszerűsítését is. Laky Dezső képviselőtársam felszólalásá­ban igen helyesen rámutatott arra, mennyire fokozódott a belső kereskedelem szervezésének és irányításának a jelentősége az utóbbi idő­ben s ezzel egyúttal hangsúlyozta azoknak az intézkedéseknek a fontosságát is, amelyeket a kormány ezen a téren eddig tett és ezután tenni kíván. Helyesen mutatott rá arra is, hogy a keresztény magyar kereskedőtársadalom fel­építésének melyek az előfeltételei. Ezeknek az előfeltételeknek a megteremtését jelenleg leg­fontosabb feladatomnak tekintem. Folytatni kívánom a keresztény kereskedelem áruellátá­sának biztosítására irányuló intézkedéseket, s ugyancsak szakmánként folytatom -a fontosabb közszükségleti cikkeknél a keresztény kereske­dők kijelölését a bevált körzetrendszer alapján. Természetesen ugyanakkor más úton is segít­ségükre kívánok lenni, így különösen ct hitel­ellátás tekintetében, amely nagyjelentőségű kérdésnek intézményes rendezése tárgyalás alatt áll. ^Minden áldozatot meghozok a keres­kedőképzésért és az új kereskedőgeneráció ko­moly munkáját a kötelező könyvvezetés beve­zetésével s egyúttal a helyes könyvviteli mód­szerek propagálásával is elő kívánom mozdí­tani. Kunder Antal t. képviselőtársam felszóla­lására, válaszolva, mindenekelőtt minden félre­értés elkerülése végett meg kívánom állapítani a következőket: A magyar kormány egyöntetű állásfoglalása az, hogy a magyar gazdaság­politikában a tengelyhatalmákkal való szoros gazdasági együttműködés követelményeire mindenkor tekintettel leszünk és hogy ez az együttműködés, amely nem tegnapi keletű (Ügy van! Ügy van!) és nem konjunkturális jellegű, (Ügy van! Ügy van!) hanem földrajzi és gazdasági adottságok konzekvenciáinak le­vonása, egyúttal szükségessé teszi gazdasági berendezkedésünk programmszerü irányítását. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobb felől és kö­zépen.) Ami a képviselő úr felszólajásának azokat a '. részeit illeti, amelyek különféle gyakorlati példákra, a sertés- és juhtenyésztésre, a ga­bonatermelés, a cukorrépatermelés és a bor­termelés helyzetére való utalásokat tartalmaz­tak, e tekintetben a válaszadásra nem érzem magam teljesen illetékesnek. A kereskedelem irányítása és az árszabályozás a kötött gazdál­kodásban az irányításnak csak egyik ténye­zője, amely egyedül nem képes megállani a helyét, hanem csak akkor, ha az intézkedése; ket ugyanakkor a mezőgazdasági és az ipari termelés megfelelő irányítása is kiséri. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Felkiáltások a szél­sőbaloldalon: Ezt mondotta ő is!) A földmíve­lésügyi miniszter úr a termelés irányításának kérdéseivel igen behatóan foglalkozik és bár ezek a kérdések a dolog természeténél fogva rendkívüli körültekintést, minden vonatkozás­ban átgondolt, programmszerü eljárást, tehát hosszabb előkészítést igényelnek, meggyőződé­sem, hogy a kormány a közeljövőben abban a helyzetben lesz, hogy nemcsak a kereskedelem ós az áralakulás, hanem a termelés terén is teljes mértékiben érvényt szerezhet elgondolá­sainak. (Helyeslés jobbfelől és középen.) A magam részéről feladatomat elsősorban abban látom, hogy ezeket az elgondolásokat egy olyan szervezet felépítésével szolgáljam, KÉPVISELŐHÁZI NAPI/) VIT. ülése 1940 november 15-én, pénteken, 453 amely alkalmas a külső és belső áruforgalom minden • mozzanatának tés az áralakulásnak irányítására és örömömre szolgál, hogy ennek a szervezetnek kiépítésére irányuló törekvései­met felszólalt igen t. képviselőtársaim is elis­merték. E téren csak annyiban van közöttünk vélenié nyel térés, hogy a magam részéről a fo­I kozatos építés híve vagyok és megelégszem ( azzal, ha első lépésként sikerül a belső keres­kedelmi közigazgatás apparátusát a meglévő Külkereskedelmi Hivatalból kifejleszteni. (He­lyeslés jobbfelől.) Az árszabályozás érdemét illetőleg még arra a megjegyzésre kívánok válaszolni, amely arra vonatkozott, hogy egyes fontos közszük­ségleti cikkek ára szabályoztassék, míg más áruk árát engedjük szabadon alakulni. Ezt az elméletet én nem tartom teljesen követhetőnek, mert például igaz, hogy a búza és a gyümölcs árszabályozása és árellenőrzése nem történne­tik azonos elvek alapján, de ez a különbség csak addig a mértékig tartható fenn, amíg nem veszélyezteti az árak harmóniáját. Ha egyes áruk árait nagyon ki engedjük emel­kedni az általános árszínvonalból, ehhez a ter­melés vagy a fogyasztás, vagy mind a kettő előbb-utóbb alkalmazkodni fog, (Ügy van! Ügy van!) és az egész árrendszer feszültségi álla­potba juthat. Nagyon erőteljesen ellenőrzött, irányított mezőgazdasági termelés szükséges ahhoz, hogy egyes cikkekben nagyobb arányú szabad áralakulást engedhessünk meg. r Ilovszky János t. barátom felszólalásából jól­eső örömmel vettem tudomásul, hogy a kormány törekvései a keresztény magyar iparos- és ke­reskedőtársadalom részérő] méltánylásra talál­nak. Egészen természetes, hogy tökéletes mun­kát nem végezhettünk, különösen a mai viszo­nyok között, amikor a külföldről származó áruk l egész sorának tekintetében az ellátási nehézségeken segíteni alig van módunkban és csak arra szorítkozhatunk, hogy a rendelkezé­sünkre álló csökkentett mennyiségek egyenle­tes, -igazságos elosztásáról gondoskodjunk. Munkánk és szervezetünk minden nappal csak javul és az eddigi eredmények alapján nagy bizalommal tekinthetünk a keresztény magyar kereskedelem jövőie elé. A Balatoni Hajózási Et. alkalmazottainak helyzetét majd meg fogom vizsgálni. Kabók Lajos képviselőtársamnak azokat a kívánságait, amelyek az • állami bruházási te­vékenység fokozására vonatkoztak, teljes mér­tékben méltánylom, de természetesen ezen a téren is adott keretekkel kell számolni, bár hozzáteszem, olyan keretekkel, amelyek az ed­digieket lényegesen felülmúlják. Ehhez még azt is meg kell jegyeznem, hogy a Kabók kép­viselőtársam által említett beruházási összegek nem adnak teljes képet a tárcám által a ke­reskedelemnek és iparnak juttatott munkaal­kalmakról, így —- hogy csak egy példát em­lítsek — a: képviselő űr a posta költségvetésé­ből 7-9 millió pengő beruházási összeget emelt ki, (Kabók Lajos: Rendkívüli!) holott a költ­ségvetés összes rovatainak figyelembevételé­vel egyedül a posta összesen 27 millió pengőt fordít munkaalkalmak teremtésére. (Kabók Lajos: Csak a rendkívüliekről beszéltem.) A fizetéses szabadságot élvező munkások utazási kedvezményének feltételeit az eddig szerzett tapasztalatok alapján meg fogom vizs­gálni és minden lehetőt elkövetek, hogy ezt a kedvezményt a munkásság minél kevesebb megkötöttséggel vehesse igénybe. (Helyeslés.) Müller Antal képviselőtársam nagyon he­lyesen mutatott rá azokra a nehézségekre, amelyekkel a keresztény kereskedelem az áru­72

Next

/
Thumbnails
Contents