Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-153
Az országgyűlés képviselőházának 153. seny-utcában egy alkalmas épület bérlete iránt intézkedtem és itt az építés megtörténte után ez a hivatal kényelmesen helyezkedik el. A jövő évi költségvetésben biztosítani szándékozom a Nyugati pályaudvar melletti postahivatal épületének korszerűsítését is. Laky Dezső képviselőtársam felszólalásában igen helyesen rámutatott arra, mennyire fokozódott a belső kereskedelem szervezésének és irányításának a jelentősége az utóbbi időben s ezzel egyúttal hangsúlyozta azoknak az intézkedéseknek a fontosságát is, amelyeket a kormány ezen a téren eddig tett és ezután tenni kíván. Helyesen mutatott rá arra is, hogy a keresztény magyar kereskedőtársadalom felépítésének melyek az előfeltételei. Ezeknek az előfeltételeknek a megteremtését jelenleg legfontosabb feladatomnak tekintem. Folytatni kívánom a keresztény kereskedelem áruellátásának biztosítására irányuló intézkedéseket, s ugyancsak szakmánként folytatom -a fontosabb közszükségleti cikkeknél a keresztény kereskedők kijelölését a bevált körzetrendszer alapján. Természetesen ugyanakkor más úton is segítségükre kívánok lenni, így különösen ct hitelellátás tekintetében, amely nagyjelentőségű kérdésnek intézményes rendezése tárgyalás alatt áll. ^Minden áldozatot meghozok a kereskedőképzésért és az új kereskedőgeneráció komoly munkáját a kötelező könyvvezetés bevezetésével s egyúttal a helyes könyvviteli módszerek propagálásával is elő kívánom mozdítani. Kunder Antal t. képviselőtársam felszólalására, válaszolva, mindenekelőtt minden félreértés elkerülése végett meg kívánom állapítani a következőket: A magyar kormány egyöntetű állásfoglalása az, hogy a magyar gazdaságpolitikában a tengelyhatalmákkal való szoros gazdasági együttműködés követelményeire mindenkor tekintettel leszünk és hogy ez az együttműködés, amely nem tegnapi keletű (Ügy van! Ügy van!) és nem konjunkturális jellegű, (Ügy van! Ügy van!) hanem földrajzi és gazdasági adottságok konzekvenciáinak levonása, egyúttal szükségessé teszi gazdasági berendezkedésünk programmszerü irányítását. (Ügy van! Ügy van! — Taps jobb felől és középen.) Ami a képviselő úr felszólajásának azokat a '. részeit illeti, amelyek különféle gyakorlati példákra, a sertés- és juhtenyésztésre, a gabonatermelés, a cukorrépatermelés és a bortermelés helyzetére való utalásokat tartalmaztak, e tekintetben a válaszadásra nem érzem magam teljesen illetékesnek. A kereskedelem irányítása és az árszabályozás a kötött gazdálkodásban az irányításnak csak egyik tényezője, amely egyedül nem képes megállani a helyét, hanem csak akkor, ha az intézkedése; ket ugyanakkor a mezőgazdasági és az ipari termelés megfelelő irányítása is kiséri. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ezt mondotta ő is!) A földmívelésügyi miniszter úr a termelés irányításának kérdéseivel igen behatóan foglalkozik és bár ezek a kérdések a dolog természeténél fogva rendkívüli körültekintést, minden vonatkozásban átgondolt, programmszerü eljárást, tehát hosszabb előkészítést igényelnek, meggyőződésem, hogy a kormány a közeljövőben abban a helyzetben lesz, hogy nemcsak a kereskedelem ós az áralakulás, hanem a termelés terén is teljes mértékiben érvényt szerezhet elgondolásainak. (Helyeslés jobbfelől és középen.) A magam részéről feladatomat elsősorban abban látom, hogy ezeket az elgondolásokat egy olyan szervezet felépítésével szolgáljam, KÉPVISELŐHÁZI NAPI/) VIT. ülése 1940 november 15-én, pénteken, 453 amely alkalmas a külső és belső áruforgalom minden • mozzanatának tés az áralakulásnak irányítására és örömömre szolgál, hogy ennek a szervezetnek kiépítésére irányuló törekvéseimet felszólalt igen t. képviselőtársaim is elismerték. E téren csak annyiban van közöttünk vélenié nyel térés, hogy a magam részéről a foI kozatos építés híve vagyok és megelégszem ( azzal, ha első lépésként sikerül a belső kereskedelmi közigazgatás apparátusát a meglévő Külkereskedelmi Hivatalból kifejleszteni. (Helyeslés jobbfelől.) Az árszabályozás érdemét illetőleg még arra a megjegyzésre kívánok válaszolni, amely arra vonatkozott, hogy egyes fontos közszükségleti cikkek ára szabályoztassék, míg más áruk árát engedjük szabadon alakulni. Ezt az elméletet én nem tartom teljesen követhetőnek, mert például igaz, hogy a búza és a gyümölcs árszabályozása és árellenőrzése nem történnetik azonos elvek alapján, de ez a különbség csak addig a mértékig tartható fenn, amíg nem veszélyezteti az árak harmóniáját. Ha egyes áruk árait nagyon ki engedjük emelkedni az általános árszínvonalból, ehhez a termelés vagy a fogyasztás, vagy mind a kettő előbb-utóbb alkalmazkodni fog, (Ügy van! Ügy van!) és az egész árrendszer feszültségi állapotba juthat. Nagyon erőteljesen ellenőrzött, irányított mezőgazdasági termelés szükséges ahhoz, hogy egyes cikkekben nagyobb arányú szabad áralakulást engedhessünk meg. r Ilovszky János t. barátom felszólalásából jóleső örömmel vettem tudomásul, hogy a kormány törekvései a keresztény magyar iparos- és kereskedőtársadalom részérő] méltánylásra találnak. Egészen természetes, hogy tökéletes munkát nem végezhettünk, különösen a mai viszonyok között, amikor a külföldről származó áruk l egész sorának tekintetében az ellátási nehézségeken segíteni alig van módunkban és csak arra szorítkozhatunk, hogy a rendelkezésünkre álló csökkentett mennyiségek egyenletes, -igazságos elosztásáról gondoskodjunk. Munkánk és szervezetünk minden nappal csak javul és az eddigi eredmények alapján nagy bizalommal tekinthetünk a keresztény magyar kereskedelem jövőie elé. A Balatoni Hajózási Et. alkalmazottainak helyzetét majd meg fogom vizsgálni. Kabók Lajos képviselőtársamnak azokat a kívánságait, amelyek az • állami bruházási tevékenység fokozására vonatkoztak, teljes mértékben méltánylom, de természetesen ezen a téren is adott keretekkel kell számolni, bár hozzáteszem, olyan keretekkel, amelyek az eddigieket lényegesen felülmúlják. Ehhez még azt is meg kell jegyeznem, hogy a Kabók képviselőtársam által említett beruházási összegek nem adnak teljes képet a tárcám által a kereskedelemnek és iparnak juttatott munkaalkalmakról, így —- hogy csak egy példát említsek — a: képviselő űr a posta költségvetéséből 7-9 millió pengő beruházási összeget emelt ki, (Kabók Lajos: Rendkívüli!) holott a költségvetés összes rovatainak figyelembevételével egyedül a posta összesen 27 millió pengőt fordít munkaalkalmak teremtésére. (Kabók Lajos: Csak a rendkívüliekről beszéltem.) A fizetéses szabadságot élvező munkások utazási kedvezményének feltételeit az eddig szerzett tapasztalatok alapján meg fogom vizsgálni és minden lehetőt elkövetek, hogy ezt a kedvezményt a munkásság minél kevesebb megkötöttséggel vehesse igénybe. (Helyeslés.) Müller Antal képviselőtársam nagyon helyesen mutatott rá azokra a nehézségekre, amelyekkel a keresztény kereskedelem az áru72
