Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

Àz országgyűlés képviselőházának IBI. államtitkár űr adott választ. Megígérte ugyan az ügy kivizsgálását, azonban nem történt semmi, és szomorúan kellett megállapítanom, hogy a miniszter úr a szerződést továbbra is a zsidó Schwarz javára hagyta jóvá. (Maróthy Károly: Erdélyiek tanulhatnak! Ilyen rendszer van itt!) Most, amikor a második zsidótörvény idejét éljük, amikor hirdetjük a harmadik zsidótörvényt, akkor nem lehet ilyen dolgot csinálni, (Rapcsányi László: De csak hirdetjük

I) nem lehet a zsidó Schwarcznak jóváhagyni egy 980 holdas bérleti szerződését, és ugyanakkor két község szorgalmasan dolgozó lakosságát nem lehet elütni attól a földtől, amelyet ők is nagyon szívesen átvettek volna és amely földterületet kisbérletek formájában nagyon könnyen meg tudtak volna munkálni. Mondhatom, hogy az országnak ebben a két községében nagyon szorgalmas, dolgos nép lakik. Föld nincs, de van hét-nyolc, sőt kilenc gyermek is esaládonkint. (Maróthy Károly: Magyar kézbe, magyar földet! Megtanultuk ezt a választáskor!) Ezek a szülők hét-nyolc-kilenc gyermeket, katonát adnak a hazának. Most. amikor a tavaszi bevonulások voltak, nagyon sok fiatal magyar testvérünk azzal a remónynyel ment el, amikor elbúcsúzott tőlem, hogy mire meg fogunk jönni, akkora talán már a Piath-birtokban tudunk szántani, kapunk egypár hold bérletet, akkor jövőre könnyebben fogunk élni. Ezzel szemben az történt, hogy szegény magyar testvéreink megjöttek, Schwarcz pedig tovább szántja azt a magyar földet. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Szántatja/) Szántatja, pedig igazság szerint a magyar parasztságnak kellett volna átadnia. (Maróthy Károly: Mit szólnak hozzá a túloldalon? Lipcsey most szóljon!) Elnök: Maróthy képviselő urat kérem, ne méltóztassék vitát provokálni. (Zaj.) Csendet kérek! Papp József: Mélyen t. Ház! Szomorú dolgok ezek. Megtörtént most, amikor Aka község kérte ezt a földet, egy másik eset is. A szomszéd községben, amely ugyancsak határos ez'ïel a báró Fiáth-birtokkal, Acsteszér községében három szerencsétlen magyar emberrel aláírattak egy levelet, amelyben kijelentik, hogy Acsteszéren egyáltalán nincs földigénylő. Amikor a község lakossága erről tudomást szerzett, megdöbbenve látták, hogy mi történt itt, és sajátkezű aláírásokkal egy beadványt adtunk az igen t. miniszter úrnak, amelyben kértük, tessék kihallgatni Acsteszér lakosságát, tessék meggyőződni róla, hogy igenis Acsteszérec van-e földigénylő vagy nincs. Erre nem történt megint semmi, hanem tovább maradt a Scihwarcz zsidó kezén az a bérlet. (Pántli Antal: Egy helyben topognak! — Kapcsányi László: Ez már destrukció! — vitéz Lipcsey Márton: Nem ismerjük az ügyet. -— Eapcsányi László: De száz meg száz van ilyen! — Maróthy Károly: Csak homokba dugjuk a fejünket!) Pedig nem tudjuk, hogy melyik órában szólítja ismét a haza kötelességteljesítésre a magyar fiatalságot, nem tudjuk, melyik nap mi fog erre a nemzetre szakadni. Amikor ez a nemzet igyekezik a magyar földben meggyökerezni, amikor módja van a magyar nemzetnek egyszer arra, hogy egy darab földet megkapjon, akkor közigazgatási emberek, gazdasági felügyelők ilyen lelketlenül, ilyen sötét módon csapják el a szorgalmas magyar embereket a magyar föd igénylésétől! Ez nem lehet közöm ülése Í9^0 november 18-án, szerdán. 3Öíí bös sem a kormányra, sémi a t. Házra, de nem közömbös, a magyar nemzetre sem. (Igaz! Ügy van! a szélsőbatoldalon. — Maróthy Károly: Gürtler,, maga csak támogasson tovább! Jó!) Amikor ezt az interpellációt bejegyeztem, erre az a reménység késztetett, hogy akkor a földmívelésügyi miniszter Olaszországban járt s gondoltam, majd ott meglátja a fasisztarendszerben a telepítést. (Maróthy Károly: Ott majd tanul valamit!) Bíztam abban, hogy meg: fog jönni és tapasztalata alapján erélyesebben fog eljárni az ilyen lelketlen emberek ellen, mint a zirci járás gazdasági feügyelője. (Egy hang a jobboldalon: Ne rágalmazzon!) Mélyen t. Képviselőház! Ilyen emiberekre rábízni a magyar parasztság ügyét nem lehet, meg vagyok győződve arról, hogy ha Olaszországban, a fasiszta rendszerben egy ilyen ember ilyen szabálytalanságot követ el, azt menten elcsapják állásából, mert az ilyen embereknek nem a gazdasági felügyelőségeken van a helyük, hanem az internálótáborokban. (Úgy van! ügy van! a szélsőbáloldalon.) Ilyen emberekre a mai időkben nem lehet rábízni a magyar paraszt sorsát. Nem lehet rábíani olyan emberre, aki, amikor odamennek hozzá a szegény zsellérek, azokat senkiknek meri nevezni « amikor odamennek hozzá a hadiözvegyek, hadiárvák, azokat legelni küldi. En erről távirailag tettem jelentést a földmívelésügyi miniszter úrnak, aki nekem írásban adott választ, hogy az ügyet kivizsgálja, de máig sem történt semmi. (Maróthy Károly: Vizsgálják!) Ilyen végrehajtószervet a magyar gazdatársadalom körében megtűrni nem lehet. En, mint kisgazda, a leghatározottabban tiltakozom az ellen, hogy ilyen ember tovább kínozza a magyar parasztságot. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) A mai idők nem alkalmasak arra. hogy ilyen embereket megtűrjenek a közéletben, ja, közigazgatásban. Az ilyen emberek munkáján vész el a magyarság, az ilyen emberek lelketlenségén vesznek el a magyarság fontos célkitűzései és érdekei. Hogyan gondoljuk mi a magyar parasztot legyökereztetni az anyaföldbe, ha így bánunk el velük, amikor egy reménycsillag egyszer felcsillan az égen! (Rapcsányi László: Látszik!) De továbbmegyek. Hogy Aka és Acsteszér községek lakosságát elüthessék a földigényléstől, minden alkalmat r megragadtak céljuk elérésére. Sőt egy községi jegyző képes volt az iratokhoz egy községi bizonyítványt csatolni, amelyet a földmívelésügyi minisztériumban az akták között volt szerencsém megtalálni, amely bizonyítványban megvádolja a két község lakosságát azzal, hogy az nemzeti szempontból nem megbízható. (Felkiáltások a szélsőbalodalon: Hallatlan! — Maróthy Károly: A Schwarz, az megbízható!) En, aki ismerem a két község lakosságát, tiltakozom az ellen az állítás ellen, hogy a két község lakossága nemzeti szempontból nem lenne megbízható! De Schwarz, a zsidó bérlő, az megbízható? T. Ház! Ilyet nem lehet csinálni! Nem azt az időt éljük, hogy a magyar paraszttal így lehessen bánni! A magyar paraszt ma élni akar és ma életkérdésének tekinti a földkérdés megoldását és követeli, hogy a magyar föld az ő kezére jusson, (Egy hang jobbfelől: Mi is követeljük!) A magyar paraszt élni akar, a magyar paraszt dolgozni akar, de a magyar parasztot nem engedjük ilyen aljas dolgokkal, ilyen aljas trükkökkel elütni attól a jogos magyar földtől! (Helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon. — Elnök csen-