Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

3Ö4 Az országgyűlés képviselőházának 151. ülése 19 W november 13'án, szerdán. igazságba és általában barátja mindig

1 csak al erős nemzeteknek van. Az a meggyőződésem, hogy a keletmagyarországi s erdélyi rész ez év szeptemberébe» történt hazatérését is annak köszönhetjük, hogy már mi is tiszteletreméltó haderővel rendelkezünk. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Honvédségünk felvonulása, e felvonulás nyomán járt nemzeti önbizalom s harckészség híre természetesen az ország határain is túljutott s ered ményezője volt annak, hogy a sors kereke úgy fordulhatott, hogy hazánk egy jelentős részivel ismét megnagyobbodhatott s keblünkre Ölelhetjük az ország legtávolabb részén lakú székely testvéreinket is. Alkalmam volt a felvonult honvédségi alakulatokat, s ezek között a legkülönfélébb fegyvernemeket meglátogatni és itt, a Ház színe előtt jelentem ki, hogy mindegyik csapat a legnagyobb lelkesedéssel készült arra, hogy hazánk újabb darabjának visszaszerzésére ütközetbe menjen. A lelkesedésben nem volt különbség fiatal és a világháborúban már résztvett öregebb honvéd, tiszt és legénység között. De a hadműveleti területek lakossága is jószívvel fogadta a hozzájuk beszállásoltakat. Sok helyen minden jóval ellátták a honvédeket s vendégekként kezelték őket. Ez a nemzeti érzés, az összetartozandóság érzése, a közös népi tudat a legmagasabbra fokozódott, amikor csapataink a felszabadított területekre érkeztek. Még utólag sem lehet meghatódás nélkül visszagondolnunk azokra a jelenetekre, amikor huszonkét évi elnyomatásban élt magyarok maguk előtt látták a magyar honvédséget, amely a magyar szuverenitást jelentette nekik. Sokan mondották nekem, hoery szebb ajándékot nem kaphattak és az oly sokszor sóvárgott magyar uralom, magyar haza nem jelenhetett meg előttük nagyszerűbben, mint es-y ilyen fegyelmezett, jól felszerelt hadsereg képében. Ezt kívánták, ezt várták s boldogok voltak. bo«ry meg is kaphatták. Csodálkozva állapították meg többen, hogy a szegénynek mondott Magyarország ilyen pompás hadsereget állíthatott fel. A honvédség mesrtartása. fegvelrae az érdél vi bevonulás sonátn minden tekintetben kifogástalan volt. s nekünk is, akiknek megadatott az, hogv a Főméltóságií Kormányzó fír kolozsvári bevonulásán éd a katonai szemlén résztvehettnuk s akik előtt a honvédség nem volt ismeretlen, a megleuetés ereiével hatott elsőrauerú felszerelése ftjQy von! T?av van! johbfelöl.) Ho<ry milyen hatást váltott ki a honvédség kifogástalan ruházata a felszabadított területeken, elég, ha j^llemzésnl elmondom, hoery ITrilriTovsSTí-n t» laVnssásy koVób^n 100^ lep-<•»«; foeradásokat kötöttek arra, hogy nem fosrnak találni kitaposott sarkú bakancsban honvédet. Az elmondotta^ azt igazolják, hosry szükség volt a honvédség fejlesztésére áldozni. Annak igazolására, hogy ma mindenkinek M képzeletében csak eery erős haderő jelent élelet. minden me^évő^k a nr^tiT-tqsát s a további nemzeti álmunk megvalósítását, megemlítem, hogy a felszabadított területeken honvédeink f fogadtatása alkalmával a

r sok lelkes kiáltás és kórusban történt követelések között szinte refrénszorűen tért vissza az a kívánság, hogy fegyvert, karabélyt adjunk a kezükbe. A honvédség t minél magasabb fokra való fejlesztése, kiépítése és minél tökéletesebb felszerelésének vágyától vezéreltetve, ismertetem a következőkben a honvédelmi tárca költségvetését. Az. 1941. évi költségvetési előirányzat a folyóévi augusztus hó 30-i bécsi döntés által visszatért területekre nem terjed.

1 ki, hanem csak a multévi költségvetésben is megállapított területre, ezért a költségvetés tárgyalásánál a multévi adatokat összehasonlításul felhasználhatjuk. A folyóévi költségvetési előirányzat 385-8 millió pengő, ami 53-4 millió pengővel több az 1940. évre megállapított összegnél. A nyugellátásokra 42-5 millió pengő, azaz 1-9 millió pengővel, a hadigondozási ellátásokra 23-1 millió pengő, azaz 21 millió pengővel több van a költségvetésbe beállítva, mint a múlt esztendőben. A nyugellátás és a hadigondozási ellátás díjait is magában foglaló költségvetési előirányzat végösszege tehát 451,500.000 pengő. I. ' E költségvetésben 182.935 fő tényleges szolgálatban álióról történt gondoskodás, s a személyi járandóságokra beállított költségvetési összeg 208'6 millió pengő, ami 32*7 millió pengővel több. mint az előző évi költségvetési öszszeg s 54%-át teszi ki a költségvetés; kiadási tételeinek. Az előbb említett létszámból a honvédség katonaállományú létszáma 180.814, amiből 13.354 fő a tisztek és 167.460 fő a legénység létszáma. A polgári állományúak létszáma 2121. A személyi járandóságok fedezésére beállított tétel emelkedését indokolja az 1939 : II. te. alapján folyamatba tett had«eregfejlesztéssel történt létszámemelés, az illetménvcsökkentő rend el kezes f hatályon kívül helyezésével előállt többletkiadás, valamint az. hogy a bonvédelemről szóló törvényben foglalt egyes feladatkörök ellátására, valamint a hadiipari szervezés munkálataira a polgári tisztviselők létszámát a különböző illetménykategóriákban 90 fővel felemelték. A dologi kiadások fedezésére 160*3 millió pengő, a költségvetési összeg 41*6%-a. míg beruházásokra 16*0 millió pengő, a költségvetés 4"4%-a van beállítva. Ez a költségvetés csak^ a honvédség jelenlegi kifejlesztett állományának és állapotának fenntartásához szükséges összegek előiránvzatát tartalmazza- amiben nincsen benne a honvédség további fejlesztésére és korszerűsítésére szükséges összes:, nincsen benne, hosrv csak es'vet emeliek ki. a légierőknek a magnál sokkal nasryobb mérvben való kifejlesztésére szükséges összeg. Ma már ott tartunk, hosry a honvédelemben p nemzet minden tagjának részt kell vennie. Különösen fontos az

; hosrv a mai totális háborúkra való felkészülés során az egyes évM vamokat télies létszámuk ham kiképezzék; ez alól csak a testi hiba folytán kiképzésre figyelembe nem .iöhetők jelenthetnek kivételt. Amikor tehát arról van szó, hogy a sorra kerülő évfolyamok teljes létszámban kiképzést nyerjenek, akkor meg kell teremteni ennek anyagi feltételeit is. A dologi kiadásokra ebben a költségvetésben 22%-kai, azaz 40 millió pengővel több van beállítva, mint a múlt évben. Amifnt már az előbb említettem, az ilyen célra előirányzott összes: 160*3 millió pengő. Ez az összeg esryebek között ahhoz is szükséges, hogy honvédségünk kifogástalan ruházattal legyen ellátva. A rendes ruha alkalmas eszköz az önérzet s ezen keresztül a kollektív érzés kialakítására, s jg-y közvetve a fegyelem^megszilárdítására is. Ettől eltekintve, a jó ruházat egészségvédelem, ez pedig fŐ gondoskodásunk tárgya kell, hogy legyen. Fontos dolog, hogy a, honvédek ruházata az évszaknak és időjárásnak megfelelő s ahhoz alkalmazkodó legyen.