Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

302 Az országgyűlés képviselőházának 15: valy december végén aláírták a német-olasz egyezményt és ha jól emlékszem 185.000, vagy 195.000 déltiroli németet telepítenek haza Olaszországból Németországba. A német a maga szervezetével ráfeküdt az egész világra, tudja, hogy a legutolsó kis. faluban is hol él német és igyekszik abban a német faji öntudatot fenntartani, igyekszik a német haza iránti szeretetet nevelni, másrészről pedig igyekszik az illető országban tekintélye révén módot találni, hogy az a kisebbségben élő német tudja a haza iránti szerettet ápolni és érezni és tudja, hogy ő német, büszke lehessen arra, hogy német. Azt mondhatnák sokan, hogy ez könnyen megy a németeknek, mert Németország nagyhatalom. T. Ház! A megértésen és a viszonosságon alapul minden. Ha mi módot adunk arra, hogy az idegenek innen hazakívánkozhassanak és nem bántjuk őket fajiságukban, akkor a mi véreinknek, akik kint élnek, ők is megadják a módot arra, hogy fajiságukat, magyarságukat kiélhessék,, hogy amikor az óra üt, haza tudjanak ide jönni. Teremtsenek itt .az országban olyan légkört a népi csoportok terén is, hogy ez alkalmas legyen a közös munkára, hogy innen ne kívánkozzék el senki, hanem még az is, aki odakint van, hazajöjjön, hogy a közös nagy magyar hazát meg tudják védem. Itt ezer esztendő harcai közepette meg tudtunk élni; saját erőink alábecsülése lenne, ha azt mondanók, hogy azt, 'amit a német nemzetiszocializmus és az olasz fasizmus meg tudott csinálni, mi nem tudjuk megcsinálni. Ne keressen tehát bennünk, magyar nemzeti szocialistákban, senki ellenséget; mi nem elle risée: vagyunk, hanem egy építő. maeryar fajtájú mozgalom, amely a magyar népiséeren alapul. T. Ház! Ezenkívül még egyre hívom fel & t. Ház figyelmét, arra, amit Zrínyi Miklós mondott: »a magyarnak legjobb külpolitikája a magyar katona vitézi erénye volt és ezután is az kell, hogy maradjon.« Erős. belsőleg, gazdaságilag, katonailag megalapozott állam fos:ja megadni a tekintélvünket befelé és kifelé s ha ez így lesz, akkor boldog szép és megelégedett, békességes Masrvarorszáff^ fogunk ma erünk előtt látni. Téliesen méltányolom a külügyminiszter úr jóindulatát és a maervarsá érért való kiállását, de mivel a bel- és külpolitika közt az összhang- nem tudott megszületni és űervlátszik. a közeljövőben nem is fog megszületni, a költségvetést nem fogadhatom fi- (Ta^s a szélsőhaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Arvay Árpád jegyző: Kátz Kálmán! Rátz Kálmán: T. Ház! Sehol sem volt aktuálisabb az a mondás, hogy hallgatni arany, mint a külpolitikában, s különösen áll ez manapsas:. Éppen azért iparkodom a következőkben előadott témámat minél diszkrétebben kezelni. A miniszter úr mes:említette, hogy hűséges és kitartó politikánknak a gyümölcse volt az. amit elértünk. Legyen szabad ehhez még valamit hozzátennem. Magyarország talán passzív szerepében is óriási feladatot végzett Európa történetében az utóbbi húsz esztendőben. Amikor a francia, liga itt megalakulóban volt, mert hiszen Európában a bceremóniát Franciaország kapta meg a világháború után, Magvarország egy archimédeszi pont maradt, amelyet sehogy sem tudtak helyéről elmozdítani. Mne-ában Magyarország puszta létezése és önállósága eleg-endô volt arra. hogy megakadályozza egy óriási szövetség- kialakulását, egy hatalmas tömb kifejlődését az Északi-tengertől egészen a Földközi. ülése 194-0 november 13-án, szerdán. tengerig. Ha Magyarország ezt a történelmi hivatását bármi okból nem töltötte volna be és csatlakozott volna a kisantanthoz vagy bármilyen formában a francia ligához, akkor ez az előbb említett tömb kétség kívül megvalósult volna. Ebben az esetben, nyugodtan állíthatom, sem Ausztria nem kerülhetett volna Németországhoz, sem pedig azok a történelmi események nem valósulhattak volna meg, amelyek azután bekövetkeztek. Még az a következmény is, hogy Németország felfegyverkezhetett, részben idetartozik. Másrészről természetesen okozta mindest a hibás angol számítás. Az angolok azt képzelték, hogy a német nemzeti szocializmus Oroszország ellen fogja szegezni fegyvereit és majd a felfegyverzett Németország mint ellensúly fog szolgálni^ Oroszország felé. amelynek felfegyverkezését viszont semmiféle eszközzel nem tudták mesrakadálvozni. még. a preventív háború fenyegetésével sem. Az angol rmlitika ' azonban csalódott, mert a német felfegyverkezés nem Oroszország ellen fordult, hanem a^ világtörténelem egyik legnagyobb meglepetését előidézve, kibékült a két hatalmas birodalom itt Keleten. Ez a kibékülés határozottan befolyásolja az egész mérkőzésnek és benne Magyarországnak is a sorsát. T. Ház! Nem akarok az orosz kérdésről lényegesebben szólni; itt felvetődött olyan eszme is, hogy talán Oroszország teljesen nemzeti alánra tért, mint azt az előttem szólott képviselőtársam reméli, másrészről pedig éppen a faji politikát említették, amit folytatnak. Én az egyik nézetben sem osztozom, egészen mást gondolok. Jelenleg inkább birodalmi politikáról van talán szó. Nekünk magyaroknak azonban számolnunk kell ezzel a hatalmas szomszédunkkal. Sajnálom, hogy a miniszter úr által is említett kereskedelmi viszonylat nem valósult meg olvan mértékben, mint az kívánatos volna. Ez túlságosan soká húzódik már; sokféle oka lehet ennek, erről bővebben nem akarok szólni. Megemlítem azonban azt a sajnálatos tényt, hogy Magyarország általában az országtól Keletre nem folytatja azt az aktív külpolitikát, amit az országtól Nvufratra folytat. Itt fel kell hoznom, hogy Magyar-ország moszkvai követe már hosszú hetek óta nem tartózkodik Oroszországban, hanem Magyarországon vau. Sainálattal olvastam a lapokban, hogy amikor Molotov Berlinbe utazott, elkísérte őt Schulenburg német követ s vele is utazott, a pályaudvarra pedig kikísérte őt az olasz, román és a tót követ. A magyar követ nem kísérhette ki, annál kevésbbé, mert hiszen nem is tartózkodott Moszkvában. (Gr. Csáky ístván külügyminiszter: Betegszabadságon van!) Betegszabadságon van már hosszabb idő óta. Valóban legyen szabad remélnem, hogy ez az igen fontos pozíció nem fog sokáig betöltetlenül vagy mondjuk, gazdátlanul maradni Ezt különösen kérem, mert hiszen rendkívül fontos volna a most folyamatban levő tárgyalások alkalmával is, hogy képviselve legyünk. Körülbelül ez volt minden, amit mondani kívántam; mindössze még felhozom, hogy Oroszországban kívánatos volna konzulátusod létesítése, általában a külpolitika egyik feladata is volna, hogy a most annyira szükséges nyersanyagellátást mint egy élharcos biztosítsa, főkép pedig keleti irányban, mert hiszen csak onnan várhatunk most már nyersanyagokat. A magyar ipar szerencsétlen módon úgy épült fel, hogy a nyersanyagok jelentékeny részét tengerentúlról, például a textilnemű eket