Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-151
Az országgyűlés képviselőházának 151. adatokat, új eélokat is állít külpolitikánk elé. Azt hiszem, erre célzott a külügyminiszter úr, amikor megállapította, hogy nem a kis- es kozepailamojs akarata, hanem a nagyhatalmakhoz való viszonyuk szabja meg szerepüket. Azt hiszenv a külügyminiszter úrnak ez a megállapítása minaen magyar emlőért és nálunk Kárpátalján minden orosz embtrt a legteljesebb mértékben megnyugtat. Ezek az új célok régiek és — mint az elcMo mondottam — viszszanyúlnak árpádházi királyaink idejéig, amikor szintén közvetlenül szomszédai voltunk a kievi fejedelemségnek, és amikor hol egy magyar királylány mint orosz herceg felesége, hol pedig megfordítva adták a hidat a magyar és az orosz birodalom között. Ezek a mély kapcsolatok évszázadokon keresztül nemcsak a külpolitikai érdekek, nemcsak a királyi házasságok révén, hanern a két nép közös lelkisége, hasonló természete és mentalitása következtében is fűzték szorosan össze a magyar és az orosz népet. Ezt az is bizonyítja, hogy a magyarokra vonatkozó legrégibb írott emlékek, az orosz litopis-ok (»AHTOUHCB«) maradtak fenn, amelyeket Hodinka professzor tárt fel a magyar irodalom részére. Ugyancsak ide tartozik a vitézi ének a polka Igorove (»CÍOHO o íiojuty Mropoisí«), amely még a kiev-vidéki vonulások és táborozások idejére esik és amely emlegeti a magyarok vitézségét. Magyarország hatalma, terjedelme és ereje akkor volt a legtündöklőbb, amikor a Nyugatba való bekapcsolódással Kelet felé minden vonatkozásban biztosítva volt. Mi kárpátaljai ruszinok most úgy érezzük, hogy az tíj helyzetben területünkön mi leszünk a híd keleti fajtestvéreink. az oroszok felé, mi, akik ezer év óta ott à magyar-román-szlováklengyel etnográfiái vonatkozásban — minden irányból ütköző területen — a magyar államiság keretei között megtartottuk orosz jellegünket, nyelvünket, vallásunkat és cirillikánkat. (R. Vozáry Aladár: Ügy van! Magyar elnyomás!) A német-orosz és olasz összefogás hosszú-hosszú időre fogja megszabni a világ képét és_ itt kell a sokat szenvedett magyar nénnek is megtalálnia a jövő (biztos és piabad fejlődésének lehetőségeit. (Ügy van!) Kívánjuk ez alkalommal, hogy Csáky külügyminiszter úr diplomáciai munkálat a jövőben is olyan siker koronázza, amilyen sikere az elmúlt két esztendőben yjplt, A külügyi költségvetést elfoe-adom. (éljenzés és taps a jobbodalon és a közéven.) FlnÖk: Szólásra következik 1 ? Árvay Amid jegyző: Vajna Gábor! Vajna Gábor: T. Ház! Mindenekelőtt köszönettel tartozunk a jelenlévő külügyminiszter úrnak, aki Magyarország külpolitikáját határozottan és világosan leszögezte úgy, ahogyan ő azt érti s tudjuk és érezzük, hogy érzi is, mert ez az egyedül helyes külpolitika. A külügyminiszter úr megemlítette azt, hogy egy középhatalom külpolitikájának helyes irányítása rendkívül nehéz. Mi is érezzük azt, hogy a külpolitikában borotvaélen kell járni, valóságos akrobata-mutatványokat kell végezni, mert az elhibázott külpolitika a nemzetnek, a hazának a koporsója, a sírja lehet, viszont a jó külpolitika a magyar feltámadást jelenti. T. Ház! A külpolitikai irányszabás ma tulajdonképpen igen egyszerű és könnyű dolog. Kialakult már a világ harca, ennek kebelében Európának a harca. Szembenállnak egymással az ellenfelek; a világ szabadkőművességéért, a ülése WW november 13-án, szerdán. 299 világ-zsidóság politikai és gazdasági hatalmáért harcoló Anglia és a velük egy zsoldbau harcolj de már letűnt nagy és kis nemzetek, másfelől ott van a nemzeti szocializmus és fasizmus, az új Európa harcos két katonanemzete, az olaszok és németek, a német-olasz tengely alakjában. Ebbe a külpolitikába nekünk csak be keli illeszkednünk. A mindenható Isten a yilágszabadkőművesség törekvései e« pusztító harcai közepette küldött Európának két lángelmét a Duce és a Führer személyében. (Éljenzés a szélsőbaloldalon.) akik hatalomra jutásuk óta kisujjuk körül forgatták az európai ellenséges külpolitikát, akik —- jóllehet nem végeztek magas diplomáciai iskolát — a kis ujjúkban is több értelemmel és tehetséggel rendelkeznek, mint amennyi értelem van a/ elavult szabadkőművesség begyepesedett agv velejében. T. Haz! Emlékezzünk csak vissza a közel múlt Történelmi eseményeire. Amíg a túiolda Ion szavaztak és üléseztek, hogy mikor fognak újból összeülni, hogy újból gyűlésezzenek, a? alatt a Duce és a Führer intézkedtek és amire ezek felébredtek, már bekövetkezett tények előtt állottak. Kezdem a tengerek és tengers'/» 1 rosok szabadságával, Abesszíuiával és más kérdésekkel és végzem a legutóbbi külpolitikai és történelmi eseményekkel. Amikor itt a szabadkőműves- és zsidó-sajtó örömujjongva tnéjc azl hirdette, hogy Schuschnigg győzni fog és örömmel olvasták a dunaparti akvárium tan a zsidók, másnap Himmler leszállt az asperni repülőtérre, (Gr. Festetics Domonkos: Wem másnap, még aznap este!) — rendben van, de leszállt — (Derültség.) ugyanakkor az egész dunaparti akvárium tapsolt, annak, hogy Schuschnigg győzni fog és íme — Schuschnig.í győzött! (Zaj és mozgás.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Vajna Gábor: Anglia összekötötte a maga jó vagy rossz sorsát a világ szabadkőmüve.-í «égével és a világ zsidóival, a világ szabadkőművessége összekötötte a maga, jó vagy rossz sursát Angliával és a zsoldjában álló nemzetekkel. Mióta Anglia megvan, azóta ott a szigeten ellenséget nem látott és az az örök törte : neimi igazság, hogy a történelem megismétli önmagát, most íme újból beigazolódott. Kómn falai valamikor kinyúltak az angol szigetekre, ahol azokat ma műemlékként mutogatják az angolok és most íme ezeknek a falaknak közelében lióma katonáinak és szövetséges társának, Kémetország nemzeti szocialista hadseregének a repülő bombái hullanak le az angol szigetek földjére. T. Ház! Ez a világ-szabadkőművesség Angliával egyetértve 1904—1905-ben kiprovokálta az orosz-japán háborút azért, hogy Oroszországot, amely ellene és a szabadkűművesség ellen foglalt állást, tönkretegyék. A csnzimai tengeri csata és Port Arthur eleste Oroszországot más vizekre terelte, felmerült a nagy pánszláv gondolat, az előretörés a melegvízi kikötők leié, felmerült a sikeres angol-szabadkőműves propaganda kapcsán az úgynevezett pángeTmán és pánszláv érdekszférák kereszteződése, és bekövetkezett az összeugratás. Erre pénz^ volt bőven, kitört a világháború, azt megelőzőleg még két balkáni háború éa íme, az a Kramarz, aki cseh ember volt, aki ebben a nagy pánszláv kérdésben a monarchia területét, benne a mi magyar hazánkat is tönkre akarta tenni, a pánszláv propagandával elérte azt, hogy fellázította, feliza-atta az itt élő szlávokat a magyar haza ellen, úgyhogy azok a magyar anyaföldről elkívánkoztak, Mindenesetre a mi
