Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

2 % Àz orszâggyûtês képviselőházának h nagy egységet tud felmutatni, (Ügy van! Úgy van! jobbfelöl.) amely erőt tud koncentrálni, amely az utolsó pillanatban, mint egy felkiáltó­jel, ott all a nemzetek ítélőszéke előtt. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) És én szentül ineg vagyok győződve arról, hogy az eddig visszaszerzett területek, melyek most már kö­rülbelül az ország kétharmadát teszik ki, a tömegvonzás elméletének elvénéi fogva is, de a vágyakozásnál, a Szent István koronájában rejlő erőnél fogva is, vissza fogják szerezni a többi területeket. ; T. Képviselőház! Nem ajándék volt ez es én itt T szembehelyezkedem minden kishitüség­gol. Vannak az egyik oldalon olyanok, akik azt hirdetik, — hála Istennek, kevesen — hogy nekünk semmi részünk nem volt benne, mi e/t ajándékba kaptuk, (Ellenmondások a jobból dalon.) mások meg azt mondják, hogy ez ter mészetszerüleg volt, hogy ez a terület vissza­jött magától. (Felkiáltások a jobboldalon: Ez sem áll!) Mélyen t. Képviselőház! Köszönhet­jük e/t — mint mondottam — a tettrekészsé­günknek, a felkészültségünknek és annak a oaráti nűségnek, amelynek mindenkor tanú­jelét adtuk. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Mert egyet jegyezzenek meg jól az egész vilá­gon, jegyezzenek meg mindenütt, hogy aki a magyar hűségre és a magyar becsületre bazí­rozott az még az életben mim csalódott, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon,) Ha valaki csaló dott, az csak a magyar nemzet volt, arneiy nemzet a múltban a legtöbbször idegen érde­kekért vérzett (Ügy van! Ügy van! a jobbolda­lon.) és én egészen őszintén és határozottan ki­jelentem, hogy amit most mi kaptunk, azzal a régi adósok a kamatot fizették vissza ne­künk. (Ügy van! ügy ián! a jobb- és a balol­dalon.) Mert mi ott álltunk évszázadokon át Nyugat védőbástyáján; ezek a nagy nemzetek, ezek a tiszteletreméltó nemzetek, mint a német nemzet és az olasz nemzet, hatalmas barátain IÏ, feilődhettek, a kultúrájukat fejleszthették és számban is gyarapodhattak, míg mi itt az európai kultúra és a kereszténység védelmébe.! elvéreztünk, megfogyatkoztunk. Ha visszagon­dolok arra, hogy Mátyás király idejében any­nyi magyar ember volt, mint -ahány angol volt annakidején, akkor elszorul az ember h/íve cs csakis az isteni Gondviselés kezét látom ab ban, hogy most Európa végre visszaadja nekünk, nem a regi rothadt Európa, hanem az újjáéb­redt Európa, a Hitler, -a Mussolini Európája, az igazságottevő, a revíziót hozó Európa visz­szaadja nekünk azt, amit megérdemeltünk. (Egy hang a jobboldalon: Egy részét!) Mi ezt kiérdemeltük és ha a sors engedni fogja, mint ahogy remélem, hogy arra kerül a sor — a többi rész is vagy jön vagy hozzuk. (Fel­kiáltások a jobboldalon:i Ügy van! Mert jönni kell!) T. Képviselőház! A lényeg az, hogy az a politika, amelyet folytatunk, őszinte és becsü­letes legyen. Kétszínűséget az élet nem tűr. Kétszínűséget a kaszinóban sem tűrnek meg, ahol nem jár az olyan nagy kockázattal, leg­feljebb kigolyóznak valakit, ha rájönnek, hogy nem. volt korrekt. A nemzetek életében a két­színűség még mindig megbosszulta magát. Ne­künk tehát becsületes, egyenes őszinteséggel kell állást foglalnunk ebben a nagy világégés­ben és én örülök, hogy a mélyen t. külügymi niszter úr olyan világosan, olyan határozottam megmondta, milyen úton és hogyan kell halad­nunk és dolgoznunk, hogy a céljainkat elérjük. Hűség, becsület — erre még Magyarország soha sem fizetett rá. Lehet, hogy egy ideig rá fizetett, de amint az idők most is mutatják, a >./. ülése 19JfÖ november iS-án, szerdán. hűség meghozta a maga jutalmát. Ez azonban nem jelenti azt, mélyen t. Képviselőház, hogy ez a üuseg, ez a becsületes kitartás a szövei segesek mellett a magyar öntudat, a magyar önérzet, a magyar büszkeség rovására menjen (Helyeslés. — Egy hang a jobboláalon: &otia!j Méiyen t. Képviselönáz ! En magam, aki többször jártam kint Németországban, és akit annakidején, talán olyanok is, akik ma mar, hála Istennek, megtértek bizonyos pángermán szállásesinálónak mondtak, amikor legelőször ideáiltam, én magam tapasztaltam, hogy oda­kint nem becsülik a rúd elé szaladókat, (Ügy van! Ugy van! — 7'aps a jobboldalon) odakint neim belesülik azokat, akik a szekér után sza­ladgálnak, (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) mert aki a szekér után szaladgál, az a sárban lemarad vagy elesik, de megbecsü­lik azt a becsületes magyar embert, aki ki­tarts megbecsülik, — amint Rajniss képviselő­társam nagyon helyesen, valamennyiünk véle­ményét tolmácsolva kijelentette — ha jóban ás rosszban is ott vagyunk, mert hiszen mi ott lettünk volna szövetségeseink mellett akkor is, ha nem így sikerültek volna a dolgaik. Tehát jóban és rosszban ki kell tartani, mert az az igazi barát, aki nem a konjunktúrát nézi, (Ügy van! Ügy van!) hanem, aki mindig ott van, mert odaviszi nemcsak a nemzet érdeke, amely mindenekelőtt való, de odaviszi a meggyőző­dése és a szíve is. (Helyeslés a jobbotaaion.) Nekünk nincs semmi okunk ezt az állásfogla­lásunkat szégyelni, és én mint nacionalista­tálán sovén magyar, (Taps a jobboldalon.) ál­lítom, hogy igenis nekünk ma ott van a he­lvünik, ahol a külügyminiszter úr megjelölte. (Éljenzés és taps a iobboldalon.) De nem vagyok barátja, i Képviselőház, annak, hogy bizonyos dolgokat mi magyarok homályosan fejezzünk ki. (Helyeslés.) Nem va­gyok híve annak, hogy új fogalmakat teremt­senek. En nyíltan szoktam beszélni. Ne mond­juk azt, hogy Kárpát Duna Nagy Haza, de mondjuk, hogy Nagy-Magyarország. (Hosszan­tartó élénk helyeslés és taps a jobb- és a bal­oldalon. — Mozgás a szélsőbaloldalon,) Bocsá­natot kérek, én tudom, hogy r ez mit jelent, és a képviselő lír ne kényszerítsen sncrem arra, hogy megmondjam, mit értenek alatta. (Bu­dinszky László: Megrendelték ezt a beszédet! — Nagy zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Budinszky kénviselő urat figyel­meztetem, maradjon csendben. Meskó Zoltán: Nem rendelték meg, ezt. a maffvar beszédet a magyar szívem diktálja.. (Helyeslés a jobboldalon. — Egy hang a szélső­baloidalon: A székesfehérvári választást $èm9 — Budinszky László: Ez rneprenrMt fc^'êd, ahoffv meg volt önnél is rendelve, Benkő kép­viselő úr. az összeférheti en ségi ítélet! — Élénk rllenmondások a jobboldalon. — Zaj a szélső­baloldalon.) Elnök: Budinszky képviselő urat másodszor is kérem, ne szóljon közbe. Baky képviselő urat rendreutasítom. Meskó Zoltán: Nem méltóztatott megérteni. Azt mondtam, ne használjunk homályos kife­jezéseket. (Budinszky László közbeszól.) Elnök: Budinszky képviselő urat rendre­utasítom. (Nagy zaj a jobb- és szélsőbalolda­lon.) Csendet kérek minden "oldalon! Meskó Zoltán: Ismétlem, ne használjunk ilyen homályos kifejezéseket. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem érti!) Magyar ember so­hasem fogja érteni. Én nem is akarom érteni. En Nágy^Víagyarországot, az édes magyar ha­zát értem. (Éljenzés és taps a jobboldalon,) $H

Next

/
Thumbnails
Contents