Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.

Ülésnapok - 1939-151

Az országgyűlés képviselőházának 151. - ülése ÎHO november ' 1Z~ÓM,, szerdán. 287 hogy mi mindent megtettünk ellene, de mégis megtörtént, (Derültség a szélsőbaloldalon,) most «nár hagyjanak békét nekünk, hagyják, hogy okosan kivárjuk, mi lesz, mi jön: a töké­letesen szaJbadkereskedelem-e vagy pedig a szigorúbb kötött gazdálkodás, hogy azután hozzá igazodhassunk az eseményekhez. Hat esztendeig keveset változtunk, a két kor között meglehetősen erős szellemi kapcso­latok állanak fenn és ma is igaz az, amit an­nakidején valóban, sűrűbb és keinen vebb tá­madások közepette hangoztattunk. Ebben a parlamentben elmondott első (beszédemben mondottam tcibbek között a következőket hat esztendővel ezelőtt (olvassa): »A német kér­désben leszögezem azt az álláspontomat, hogy a végtelenül megpróbált, sokat szenvedett es megerősödött Németország az európai reví­ziós törekvések élén jár Mi, Magyarország, egy kis nemzet, automatikusan és az igazság nevében kell hogy részegedjünk a ^Jövendőben mindazokban az előnyökben, amelyeket Né­metország 1 sajátmagának ki tud harcolni ott, ahol Magyarország egyelőre semmit sem tud, sjainos, elérni « (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) »A lehetőségeket nedig a Németországgal való barátságos együtthal adásra nem tolhatjuk el magunktól semmifél e^ külön intellektuális filozófiáért és semmiféle idegen faji összetar­tozásért. Kötelességünk hirdetni a német­magyar barátságot, inert a maffvar saitó egv nagy részének s ftrzonyos politikai köröknek olyan éles az állásfoglalása, reánk nem tar­tozó kérdések miatt. Németországgal szemben, hogy csak az egyensúlyt tartjuk fenn mi, akik Németország- pártjára állottunk.« Hat .esztendővel ezelőtt ebben a beszédem­ben azt mondottam, hogy Franciaország a ma­gyar ia-azsásr kérdéseivel szemben mindig ir­galmatlannak bizonyult, s bár elismerjük Franciaország naey és nemes kultúra iát, de a történelmi becsület tiltía számunkra Trianon után és B, • kisantant felfegyverzése után az állandó lelkinálkozásokat. Ilyen egyoldalú sze­relmet a map-yar nemzet a maga méltóságának sereim*} nélkül nem kezdhet. Kijelentettem első beszédemben itt a Ház­ban. ho<rv Európa az új katonai szövetségek következtében puskaporos hordó lett s hogy nekünk magyaroknak nem az a fontos, mi lesz 15 esztendő múlva, hanem az az óriási ké^dé­sü^k, hogy néhány esztendő múlva, amikor robbanásra kerül a sor Eurónában. a megcson­kított, és mesmyomoríto+t. Maeryaroi-szág ho­gyan 'tuidía helvét megállani, mert akkor sem szab°d. hogy végünk legyen. Első parlamenti beszédemben utaltam arra, hoo-y látszat-gazdasági fellendülés van Euró­pában, mert az egész a fegyverkezésnek ered­ménye csupán. Azt mondottam: nekünk ma­gyaroknak az eurónai feeryverke^K paran­csolja < honvédelmünk siirarös kiFe%»8zté«6t; Kívánjuk valóban és szívünk szerint az es^sz magyar nép védelmének szerves kiém'tését. Ezt a magyar népet semmiféle külön vil ágpolerá/n ós semmiféle pacifista bölcselkedéssel előállí­tani nem szabad, mert létéről és a jövendőié­ről van szó. Nem szabad ránevelni a mae-var­ságot a kalmár szellemre és a romantikára sem. És ennek az iránynak édekében, ennek a külpolitikának érdekében követeltem itt első beszédemben, hat évvel ezelőtt, hogy határozott birtokpolitikát, sövénytelepítést a magyar ha­tárokon — akkor még megvolt Ausztria — a nagybirtokokon át nem gazdasági, hanem nem­zetpolitikai okok miatt, (Ügy van! Ügy VÍTW/.— Elénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalmi. ~­SzőllŐsi Jenő: Ezért felelősek!) Nép védelmet, családvédelmet, a munkáskérdés becsületes megoldását sürgettem, új pénzügyi és gazda­sági programmot, erős nacionalizmust, határo­zott haladást a népközösségi gondolat és poli­tika útján, az aránytalanságok és az elmara­dottság megszüntetését és minden igazságta­lanság türelmetlen kiirtását. (Palló Imre: fdő­, szerű követelések ma is!) T. Ház! Nem mondhatok ma sem mást, csak azt. amit hat esztendővel ezelőtt mondót tam. A különbség tisztán és egyedül az, hogy talán az a réteg nem olyan hangos és nem kiált ki bennünket itt a Házban hazaárulók­nak ezért, inint .ahogy akkor kikiáltott. A léte­zésük és gondolatviláguk teljesen és tökélete­sen ugyanaz. (Szőllősi Jenő: Ma is megvan­nak! — Palló Imre: Itt vannak még a közélet­ben! — Gruber Lajos: És sajnos, az erejük is megvan! — Elnök csenget.) Szélsőségesen, de ínég nagyon kevesen hirdettük ezeket az elve­ket abban az időben, hogy megóvjuk a nemze­tet a szélsőséges meglepetésektől. És én hiszem, jogom van kimondani azt, hogy jobb lett volna hamarább, erőteljesebben és határozottabban megkezdeni és kiépíteni az új Európa felé. T. Ház! Ezer esztendő után páratlan helyr zetbe és körülmények közé kerültünk. Taga-; dorn Szeder i^en t. képviselőtársamnak a ro­mantikus beállítását. Keleten* 180 milliós, nyu­gaton 120 milliós birodalom a határszomszé­dunk. A társadalmi rendszerek mélységeibe behatoló új életformák gyökeresedtek meg kö­rülöttünk, a végtelen keleti pusztákon és á a vu gáti várostengerekben; két világnézet, két életforma, amely az orosz és a német biroda lom gazdasági és politikai barátkozásá^an be«z"nt°tte egymás ellen a szellemi tüzelést birtokállományuk kölcsönös tisztel etbentartá­sával. A német-orosz viszony tartós javnlása és baráti elmélyülése erős hatást e-yakorolt Olaszországnak és Japánnak a politikájára­Óriási szövetségek körvonalai bontakoznak ki a világon és ki tudja elhinni, t. Ház, hogy a magyar külpolitika az örök magyar érdekket orszáermk és intézményeink, szociális vrszo­t'yaink és elmaradottságunk, belső kicsinye'* harcaink közepette és megkopott jelszavaknak mai összevisszaságában meg tudr'i védeni hosz­»zú időn át ezeken az új nemzetközi forumo­kon? Valami láthatatlan nyomás fekszik Ma^ g: y ar or szagon, ami nem a propagandának -t következménve, hanem annak a helyzetnek, amelyben élünk, annak a helyzetnek, amit nem szoktunk meg s amelynek nem néztünk egye­nesen és bátran a szemébe. (Ügy van! XJg)) van! a szélsőbaloldalon.) A korrekt orosz-m<i­gyar viszony, amely ma már a kereskede m» kapcsolatok felvételére vezetett, kizár tulaj donképpen minden propagandát e^ben az or­szágban s tőlünk is csak annyit követel meg. hogy Oroszország belső életét Szuverén orosz ügjnek tekintsük. A baráti Németország so­hasem akorta történelmi forradalmat reánk erőszakolni, ellenkezőleg, mi, a jobboldali me­gvár világnézet hívei, kerestük önként a tanul­ságot és a megújulás titkát a fasiszta es nem­zeti szocialista eszmék és intézmények erejé­ben, nem azért, hogy levessük magunkról azt. ami magyar, hanem azért, hogy Magyarorszá­got az új Európába idejében és erősen bekap­csoljuk. (Úgy van! Ügy van! — Taps a szélső­baloldalon. — Szőllősi Jenő: Ezt Teleki Fái nem tudja megcsinálni! — Palló Imre: Nem is akarja!) T. Ház! Pártunk programmjának első 50*

Next

/
Thumbnails
Contents