Képviselőházi napló, 1939. VII. kötet • 1940. szeptember 4. - 1940. november 19.
Ülésnapok - 1939-150
Az országgyűlés képviselő-házának 150. ülése 19 UO november 12-én, kedden.. 273 Többet értek azért, mert többet tanultam, mert elvégeztem két egyetemet, ön pedig talán négy elemit végzett. (Egy hang a jobboldalon: A tagosításhoz azonban nem, ért! —Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Csizmadia András: En is elérhettem volna ugyanazt,, ha egyetemre mehetek!) Csizmadia képviselő urat kérem, ue szóljon közbe, a képviselő urat pedig arra kérem, hogy ne személyeskedjék. Méltóztassék beszédét folytatni. (Boér Ágoston: Csizmadiát akarja tagosítani! — Derültség.) Tauffer Gábor: A tagosításhoz csak maga ért! Amit mondani akarok, azt kár lenne nevetésbe fullasztani, mert az nagyon hasznos dolog, annak már látja is a hasznát egyik társadalmi osztály. Az 1935 :V r . te. ugyanis, amelynek előkészítésénél én nagyban közbenjártam annakidején, elérte^ azt, hogy a gyógyszerészi pálya a saját hevételéből teremti meg évenkint azt a körülbelül félmillió pengőt, amely összegyűjtve biztos alapját rakja le a gyógyszerészek nyugdíjalapjának, mégpedig olyan módon, hogy minden recept után a gyógyszerész négy, kettő, vagy egy fillért fizet be ebbe az alapba. Ez az Összeg ilyenmódon minden évben gyarapszik és biztos bázisául szolgál a gyógyszerészek nyugdíjalapjának. (Fajniss Ferenc: Nagyon helyes dolog!) Ha már vau egy ilyen megoldás, ha valamelyik foglalkozísi ág a maga jövőjéről, öregségéről ilyen mótlöxi gondoskodni tud, akkor enne^ analógiája a többi társadalmi, illetőleg foglalkozási ágnál is gyönyörűen megteremthető. (Ügy van! Ügy van! a széhőbaloldalon. — Szöiló'si Jenő: Nem kell állaiai segítség! Az ügyvédi kamara azt a szerény kérést terjeszti elő az igen tisztelt igazságügyminiszter úrhoz, hogy az ügyvéd 5%-ot adhasson hozzá a s-aját pénzéből a törvénykezési illetékhez, hogy ezzel megteremtse, illetőleg kiszélesítse azt az alapot, amelyen azután öregségi ellátáshoz jut. Igen t. igazságügyminiszter úr, én helyeslem átmenetileg a megoldást, mert az is előreviszi a dolgot, de méltóztassék tudomásul venni, hogy ha az ügyvéd ma 65 éves korában megrokkan, akkor havonta körülbelül 80 pengőt kap. Ez a 80 pengő nem méltó egy ügyvéd társadalmi állásához és nem méltó ahhoz a munkához, amelyet a jogkereső közönség és az igazságszolgáltatás érdekében egy életen át becsületesen és lelkiismeretesen végzett. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A társadalomnak meg kell találnia az eszközöket arra, hogy aki becsületes munkával töltötte el életét, az öreg korára legalább is az ő társadalmi állapotának megfelelő összeget kapjon, amelyből meg tud élni. A gyógyszerészi nyugdíjintézet ezzel szemben a gyógyszerészeknek 250—300 pengős havi juttatást fog adni. (Felkiáltások jobbfelől: Csak fog!) Megvan a pénz erre, ne méltóztassék kétségbevonni. Három palotája van ennek a nyugdíjintézeti alapnak Budapesten és minden két évben veszünk egy új palotát. (Zaj és Wo? g ás jobbfelől. — Petro Kálmán előadó közbeszól.) Kérem, előadó űr, ne tessék izgulni, örüljön, hogy az ügyvédek érdekében beSzélek. Elnök: Kérem az előadó urat, hogy szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni. (Derültség.) Tauffer Gábor: Azt hiszem, hogy ha az ügyvédek érdekében szólok, akkor nem szükséges, hogy éppen egy ügyvéd zavarjon beszédemben. Ezt azért mondtam el, mert a magyar törvénykönyv megadja a módját és a formáját annak, hogyan oldható meg ez a kérdés. Méltóztassanak ennek nyomán elindulni és az ügyvédséget igényeinek megfelelő, társadalmi állásához méltó, továbbá teljesített munkájával arányos juttatásban részesíteni öreg korára és megszerezni az alapot ahhoz, hogy ilyen nyugdíjintézet létrejöjjön. De nemcsak a rokkant ügyvédekről akarok beszélni, hanem az egészséges ügyvédekről is, akik családot akarnak eltartani. Erre vonatkozóan is vannak expediensek, amelyekkel segítségére lehetne sietni az ügyvédi karnak. Ezek nem új dolgok az igazságügyminiszter úr előtt, de mivel ezek nem foganatosíttattak, azért méltóztassék megengedni, hogy ezekre visszatérjek. Van egy törvényjavaslat, amely az okirati kényszerről szól. Ennek az a_ célja, hogy a szerződő felek szándékát okiratban rögzítsék le, mert ez a megrögrzítés a jogvitát és a bizonyítást megkönynyíti. A szerződő felek érdeke is megkívánja, hogy a fqntosabb és gyakrabban előforduló ügyletek jogtudó ügyvédek közreműködésével jöjjenek létre. Van már egy ilyen törvényjavaslat, megvan az indokolása is, azt hiszem, talán be is terjesztetett, nagyon kérem az igaz ságügyminiszter urat, méltóztassék ezzel a kérdéssel foglalkozni. ^Azután itt van a középfokú közigazgatási bíróság kérdése. Természetesen ennek nem az a legfőbb indoka, hogy az ügyvéd jusson ott kenyérhez, hiszen vannak mas igen fontos jogpolitikai indokai, ennek felállítása azonban, amint jogpolitikai szempontból tényleg nagyon szükséges, éppen úgy az ügyvédi kar helyzetének javítása szempontjából is igen hasznos t volna. Azután itt van a fizetésképtelenségi jog reformja. Ezt a jogterületet 1928 óta az Országos Hitelvédő Egylet sajátította ki. Az eljárás egyszerűbb, szakszerűbb és olcsóbb lebonyolítása érdekében a jogászi feladatok megoldása az ügyvédek hatáskörébe volna utalandó. Nagyon kérem az igazságügyminiszter urat, akinek jóindulatát tapasztaljuk az ügyvédi karral szemben, — hiszen 50 ügyvédet nevezett ki bírónak, amit én a legnagyobb elismeréssel veszek tudomásul — hogy méltóztassék ezt a jóindulatát az ügyvédi karral szemben ebben a vonatkozásban is gyakorolni. Legyen szabad végül a családvédelmi kérdésekről is valami keveset mondanom. Gyakorlatból beszélek, ügyvédi praxisból, igen t. igazságügyminiszter úr. A felperes férj igen könynyen megzsarolhatja t feleségét azáltal, hogy nem ad neki tartásdíjat a per megindításától kezdve és ezzel rákényszeríti feleségét a Yálásra. Ezzel szemben lehet azt mondani, hogy a perrend előírja, hogy az ideiglenes nőtartásta bíróság tartozik megítélni, a bíróság tartozik ebben a kérdésben dönteni, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az ideiglenes nőtartási perek, amelyek a házassági peren kívül, azt megelőzően zajlanak le, igen hosszú ideig . húzódnak el. E hosszú idő alatt az asszonyt kiéhezteti a felperes férj azáltal, hogy sem neki, sem a gyermekeknek nem ad tartásdíjat s ilymódon egy rosszhiszemű felperes férj kezében fegyver van a házasság megszüntetésére- Arra kérem az igazságügyminiszter urat, méltóztassék intézkedni aziránt, hogy ezek a perek soron kívül intéztessenek el, külön evidenciában tartassanak és a törvényszék s a járásbíróság elnöke előtt mindig ott legyenek ezeknek a pereknek jegyzéke, hogy ilymódon a férj az alperes-feleséget ne kényszeríthesse arra, hogy elváljon tőle minden alapos indok nélkül. 47*